buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A múlt mézevõi


2007.07.04

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A szerzõ kisiskolás fiacskájának jegyezte ezt a szívével álmodott regényt, s minden esélye megvan arra, hogy több korosztálybéli gyereknek szerezzen örömet vele. Aki járt már Somoskõn, annak könnyû berendeznie lelki szemei elõtt „Palócfölde” Tündérbirodalmának tájait, aki pedig nem, az ezek után már csakis odakívánkozik majd… S persze nem a földrajzi helymeghatározás fogja õt odaigazítani, hanem a saját álmai, valamiféle õsemlékezet a mesés Édenre. Az Éden idilljére, ahol még nem szakadt ketté a világ Jóra és Rosszra, mert minden Egy volt.

Somoskõn most megint minden idillien egy lett: a barátságos otthonérzet, a nyugalom és a felhõtlen életöröm – erre a nyárra legalább is – beköltözött minden házba és minden lakóba. Nagyikához legelébb, aztán kiment az utcára, be Galambosékhoz, az iskolába, a templomba – a kocsmát se kerülte el! – majd a Fürdõ focipályájához vette az irányt…

Nagyika nem Szupernagyi, bár ahogy cselezni tanította – az általa focivilágbajnoknak szánt – Mátét az udvar szegletében lévõ disznóól deszkás oldalánál, azzal lekörözte a világsztár-nagymamát is! De nem: õ inkább egy valódi Tündér Nagyanyó hús-vér alakját ölti magára Schmuck Ottó könyvének lapjain. Akinek még a dorgálása is simogató vigasz, körülötte béke és derû honol a konyhában, a veteményes körül, mindenütt, s a népmesék angyali útbaigazítójaként terelgeti a megerõsödni hozzá küldött unokafiút, Hangya Mátét. Fõhõsünk nevéhez illõ szorgalommal bújja a könyveket, de fõleg apja puha bõrbe kötött könyvecskéje köti le figyelmét, melyben titkos jelekre és tükörírásra bukkan…

Ettõl kezdve aztán nem rest a huszita régmúltat kutatni, fõleg, mivel társakra is lel a falu hasonkorú, szívjóságban épp úgy jeleskedõ fiúgyerekeiben, akik mintha csak erre a nyárra készültek volna, amióta az eszüket tudják. Közös erõvel lelnek meg számos elfeledett, rejtelmes hegyi zugot, benne a Kelyhesek templomának romjait.

A falu levegõjén túl a cselekmény minden elemét és szereplõjét valamiféle földöntúli morális tisztaság hatja át. A hajdani nemes emberi gesztusok, cselekedetek példája tárul föl e nyári jelenben, s a mindenkor szabadságra termett emberi lélek boldog röptét érezzük, ahogy bejárja a falut, a határt, a hegyeket, a messzeséget. S hagyjuk, hogy vigyen, röpítsen minket is, földi halandókat, akik éjjelente az igazak álmát alusszuk, s ha csak egy villanásra is, de beletekinthetünk abba a bizonyos fényes világba, hogy felébredvén a való ne riasszon úgy… Mert Tündérország nagyon messze van.

Schmuck Ottó: A Kelyhesek titkos temploma
Móra Kiadó, 2007
262 oldal, 1590 Ft

A medve mint a történelem elõtti idõk totemisztikus vadállata mára sokszor átlényegülve, megszelídülve jelenik meg gyógynövények, édességek nevében, cirkuszi mutatványokban, s a gyermekek játékai között mint medvehagyma, medvetalp, medvecukor, medvetánc, no és a plüssmackó édes, gyámolításra szoruló figurája…

Mint címerállat már többet sejtet múltbéli szerepébõl, de amikor a csillagokkal teli égboltra nézünk, akkor válik újra különlegessé, izgalmassá, s egy kérdés máris fölvetõdik: miért is Nagy Medve és Kis Medve nevet visel a Göncölszekér közismert csillagképe? Az ógörög hitvilág szerint ebben a csillagképben lakoznak a holtak halhatatlan lelkei. A Kalevala-béli Otsó Kis Medve képében születik meg, majd Nagy Medve képében pusztul el, hogy késõbb újra visszatérjen mint Kis Medve az örök körforgásban. A kelta hagyomány Artúr király szekereként ismeri ugyanezt a lélekhordozó képet.

Ursa, a Nagy Istenanya még a legendás görög Árkádiában iszMedveasszony alakjában szerepel, akinek õsi tilalom védte nevének kiejtését. Csak Idegen Ember néven emlegették, másutt Nagyanyó, Nagyapó, Erdei Öreg szavakkal illették, s tudták, kirõl beszélnek ilyenkor. (A magyarul mézevõt jelentõ orosz „medvegy” is tiszteletet ébresztõ elnevezés.) Az Artemisz-féle termékenységkultusz idején úgy avatták föl a szép fiatal szüzeket, hogy sárgásbarna ruhába öltöztetve a medve erejét kívánták beléjük költöztetni, hogy a jövõben annak örökös védelme alatt élhessenek. Eleven erõvel élt a medve-kultusz késõbb is Észak-Amerika, Szibéria és a közép-európai Moldva vidékén, ahol már erõnek erejével védték a nõket a medve riadalmat keltõ erejétõl. Féltették nõiket, hátha lebírja õket, mert ez az erõ a táltosok erejének forrása! Égi erõ medve képében, amit az északiak az ember õseként, a kínaiak egyenesen a világrend fenntartójaként tiszteltek. A medve õs-szellem voltát látszik igazolni a magyar pogány hitvilág ördög-medvéje is, aki magával ragadja a bûnös ember lelkét, s a keresztény szimbolikában ugyanerre utal a medvéket, oroszlánokat legyõzõ bibliai Dávid alakja is, aki a bûnön felülemelkedni képes embert jelképezi. S akkor még nem is beszéltünk a – népi vallásosság szintjén máig élõ – Vízöntõ havában, Gyertyaszentelõ Boldogasszony napján elõbújó vagy visszahúzódó medvérõl…

A magyar õstörténet és a világ szinte kollektív medvekultuszának összekapcsolódása ihlette ezt a kiskamaszoknak szóló regényt, mely szinte szerves folytatása a szerzõ korábbi, Altináj címû varázsregényének. Az õsmagyar nomád múlt valósága és a mítosz beavató jellege ötvözõdött már e korábbi, hiánypótló mûben is. A klasszikus Komjáthy-féle mondagyûjteményt tekinthetjük még nagyhatású irodalmi elõzménynek, melyben több történet szól a medve hõsi küzdelmeirõl. Elsõ ránézésre a heroikus lelkületû Medveköltögetõ ének hangulatát fölidézõ modern Medveszív azonban velejéig mai regény, bár nem abban az értelemben, ahogy több száz évvel ezelõtt született mûvek szokták megszólítani a jelenkori olvasót. A kultikus kulisszák mögött ugyanis mai párbeszédek folynak például apa és fia között: mai szóhasználat, észjárás, élethelyzetek és probléma-megoldási módok, közvetlenül kimondott, hétköznapi, már-már szájbarágós bölcsességek tárulnak elénk.

Mintha az õsi környezet, a ménesekkel teli ugor puszta, a cserjés pagony csak színes, itt felejtett vagy védelem céljából felidézett, újraépített díszlet volna, amibe beköltözött a mai emberlélek, hogy a Medve erejét megszerezze. Ez a gyakran megmosolyogtató regénybeli fölállás képtelenségénél fogva fejcsóválásra késztetheti az olvasót, a felnõttet mindenképpen. Mindemellett eltagadhatatlan azonban, hogy a jelenkori hazai gyermekirodalomban üdítõ ritkaságnak számít ez a fajta tartalom, s a hozzá kapcsolódó megközelítés és nézõpont. Szinte hetet üt egy csapásra: felelevenít egy õsi kultúrát, miközben a szereplõk lelki megnyilvánulásaival az emberi természet legbelsõ lényegének változatlanságát sugallja. Jó játék is ez… Így aztán bárki megpróbálhatja felkölteni a játékmackót!

Hátha… Talán ezzel, a szüntelen felsõ védelemért sóvárgó Medveköltögetõ énekkel: „Serkenj fel, rétek lomposa! / Semmiféle bántással / Most ne törõdj! / Aranyatyád rendelte szent helyed / Két mancsoddal boldogan megöleljed!”

Kiss Attila: Medveszív
Móra Kiadó, 2007
397 oldal, 1980 Ft

 
 
 

Gergár Mária

Móra Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu