buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 21, szerda
Sámuel és Hajna napja





















Évfordulók:
1918: Lengyel Balázs születése (Budapest)
1943: Henrik Pontoppidan halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Példaemberek párbeszéde
Görömbei András monográfiája Csoóri Sándorról


2003.06.12

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A Kalligram Kiadó Tegnap és Ma sorozatának egyik legújabb darabjaként jelent meg Görömbei András esszé-monográfiája, amely a kortárs irodalom talán legsokoldalúbb, leginkább reneszánsz típusú személyiségét, Csoóri Sándort mutatja be. Minthogy kvalitásos szerzô szembesülése ez a kötet egy talentumokban bôvelkedô, öntörvényű, alkotó emberrel, az olvasó fokozott izgalommal és várakozással veszi kézbe a könyvet. És amikor a végére ér, a beavatás élményével, az intenzív jelenlét örömével gazdagodva eszmélkedhet magyarság és emberség, etikum és esztétikum, valóság és politikum, élet és költészet nagyon is összetartozó dolgairól.

Görömbei András tanáremberi és tudósi erényei között számomra mindig a szeretetteljes elmélyültség, a dolgokhoz, jelenségekhez és emberekhez közel hajoló, tapintatos figyelem volt a legfontosabb vonás. Ez a fajta emberi teljességre törô tárgyszeretet és maradandó értékekre figyelô tudatosság teszi egyedivé és egyszerivé korábbi monográfiáit (Sinka István, Sütô András, Nagy László), s legújabb, Csoóri Sándorról írott kötetét is. Ez a hiánypótló munka sok éve tartó, folyamatos dialógus eredményeként, számos alapozó tanulmány nyomán született meg. A monográfus jó ideje megkülönböztetett figyelemmel szemléli és „nemzeti kultúránk eszméltetô értékének” tekinti Csoóri Sándor életművét. A „nemzet rebellisé”-nek nevezett művészrôl/közéleti emberrôl, annak 70. születésnapjára összeállított könyvet (Tanulmányok Csoóri Sándorról) is Görömbei András szerkesztette.

A mostani kötet szerzôje a terjedelem szabta határok között majdhogynem a lehetetlenre vállalkozik, hiszen Csoóri Sándor sokdimenziós, közép-kelet-európai relációban is példátlanul gazdag, erôs kisugárzással bíró munkásságát feszes és fegyelmezett módon mutatja be, miközben az elemzô-értékelô reflexivitás is mindvégig jelen van a könyv átgondoltan és szervesen sorjázó fejezeteiben. A monográfia kínálta legfontosabb tanulság az lehet, hogy az öt évtizedes művészi és közéleti jelenlét – a sokféle szerepvállalás és műfajilag is változatos kifejezésmód ellenére – hallatlanul koherens, egylényegű, mert a Csoóri-féle szabadságszerelem a földi világ emberileg lehetséges teljességét, otthonosságát tételezi, végsô soron az örök emberi eszményt és mértéket célozza meg.

Miközben a konfesszionális módon megformált művészi-emberi portré lapról lapra kiteljesedik, aközben a befogadó is megszólítottá és kikérdezetté válik, személyes érintettségét és érdekeltségét aligha hallgathatja el. A Csoóri életmű igen komoly szellemi-morális kihívásán tűnôdve nem véletlenül jut eszembe Nagy Gáspár verse, a Zbigniew Herbert emlékére: „A tehetség semmi, elrontható, elpazarolható. / Ami az egész életben számít, az a jellem.” Görömbei András szavait pedig egy minap vele készült rádióinterjúból idézem: „Ha az Európai Unióban méltósággal akarunk magyarok lenni, akkor a Csoóri-féle életművekre igen nagy szükségünk van.”

A „haza a magasban” hagyományát tudatosan vállaló és az illyési örökség legprogresszívebb tartalmait sokrétűen gazdagító Csoóri Sándor is bízvást magáénak tudhatja Felsôrácegrespuszta szülöttének hitvallását: „Áruló lennék, ha csak író akarnék lenni.” A nyugtalan és nyughatatlan idegműködésével, szüntelenül szeizmográfként létezô, sokfelé figyelô létformájával válhatott Csoóri sokak számára szemléletébresztô, szemléletirányító személyiséggé. Leginkább talán azért, mert a táguló körökben épülô, mindvégig saját növésterve szerint alakuló, hatalmas életművön belül minden mozaik (vers, esszé, szociográfia, filmforgatókönyv, szerkesztôi munka, közéleti szerepvállalás) egyazon irányba mutat; ugyanazt az alapmotiváltságot és művészi-emberi alaptörekvést fejezi ki. A létteljességrôl és szintézisigényrôl lemondó kishitű törpezsokék korában különösen vonzó és példaszerű, ahogyan Csoóri az integer személyiség pozícióit védelmezi és erôsíti. Az etalonként tisztelt elôdök: Ady Endre, Németh László, Illyés Gyula és József Attila felelôsségével és elhivatottságával teszi a dolgát; a mindenkori szerep és szükség által meghatározott módon szolgálva a nemzeti-közösségi önismeret, az erkölcsi megigazulás és mentális fölemelkedés ügyét.

Ennek jegyében születnek a személyes közvetlenségtôl az egyetemes távlatokig ívelô, megrázó szépségű költeményei (Anyám fekete rózsa, Idegszálaival a szél, Berzsenyi elégiája, Hó emléke, Furulyacsonk a szánkon, Tizedik este, Verôdöm, vonszolódom, Húsvét után még egyszer húsvét, Megint a cukortalan, keserű teák, Esztergomi elégia), akárcsak megvilágosító erejű, sok forrásból táplálkozó, tágas horizontú esszéi (Szántottam gyöpöt, Egykor elindula tizenkét kômíves, Tenger és diólevél, A meghasonlás világos háttere, Közeledés a szavakhoz, A világ érzéki metaforája, Műfajok ôrségváltása, Szétszóródás közben, Magyar apokalipszis, Egy nomád értelmiségi), melyek a műfaj legjavát idézô szellemességgel, eleganciával és nyelvi erôvel vallanak közösségi és egzisztenciális jellegű létgondjairól, a hagyomány megtartó erejérôl és a megújulás szüntelen kényszerűségérôl. Az író fejlôdésregényként is olvasható nagy formátumú esszék a magyar irodalmi és legtágabb kulturális hagyománnyal való párbeszéd során rendre művészet-, erkölcs- és nyelvfilozófiai kérdéseket érintenek, a „rendkívül érzékeny ösztönösség, a játékos, cikázó képzelet és szívósan kutató intellektus” révén izgalmas relációkat, rejtett összefüggéseket, újszerű felismeréseket fogalmaznak meg. Görömbei Andrást idézve „Csoóri Sándor esszéi mindig felfüggesztik az olvasói »elváráshorizontot«, és a személyes élmény hitelességével vezetnek új, tágasabb látásmódra. „Az esszéuniverzumból a Csoóri világképét, művészetfelfogását talán legpontosabban és alakulástörténetében kifejezô szintetikus természetű írás, a Tenger és diólevél emelhetô ki, amely legfôképpen a bartóki modell mibenlétét vizsgálva egy „új egyetemességeszme” megalkotására tesz kísérletet.

A monográfia megfelelô arányban és elismeréssel szól a Csoóri életmű olyan fontos szeleteirôl, mint a szociográfia (Tudósítás a toronyból, Iszapesô), a filmírás, illetve a dramaturgiai munka (Tízezer nap, Ítélet, Hószakadás, 80 huszár, Pergôtűz, Csonka Bereg), továbbá a közéleti szerepvállalás sok-sok sérelemmel és áldozattal járó, ám korántsem hiábavaló megnyilvánulásairól (Bethlen Gábor Alapítvány, Hitel, Monori Találkozó, Lakitelki Találkozó, MDF, Duna Televízió, Magyarok Világszövetsége, stb.). Mindezek ismeretében joggal tehetjük föl a nem annyira értetlenségbôl, sokkal inkább ôszinte csodálatból fakadó kérdést: vajon ez a több embert kívánó temérdek munka és erôfeszítés miként férhet bele egyetlen ember életidejébe…? Ráadásul Csoóri Sándorról azt is tudhatjuk, hogy a mindennapok során a természet és szerelem kínálta szépségekrôl és örömökrôl sohasem mondott le. A Rossz églakó lennél jól példázza a lírai én egészséges érzékiség és szenzuális gyönyörűség iránti nyitottságát: „Bokádhoz vadfű illik, vadmályva, mátrai gyom, / kôfolyás, vízfolyás, parázna bazsalikom, / földön fetrengô harangszó, nem amely szélbe temet. / Ágyadba tudsz te csalni katicabogarat s csipkézett tölgylevelet.”

Görömbei András Csoóri Sándorról írott esszé-monográfiája – két ember személyes rokonszenvén és párbeszédén messze túlmutatva – az értékvilág és értékpozíció lényegi azonosságáról tanúskodva tesz hitet az értéktudatos cselekvés pótolhatatlansága, a „tisztának a tisztát ôrizzük meg” Nagy László-i testamentuma mellett. A sokak érdeklôdésére számot tartó, második kiadása küszöbén álló könyv egyik legfontosabb üzenete talán az lehet, hogy a „fizetett, nagy köpködôk” és a „megiramodott képzeletű macskajancsik” évadján a mi kicsi, maradék várunkat a korábbinál jóval nagyobb éberséggel és elszántsággal kell védenünk. Valahogy úgy, ahogy Eger csillagai tették 450 évvel ezelôtt.

Görömbei András: Csoóri Sándor. (Tegnap és Ma) Kalligram Könyvkiadó, 287 oldal, ff fotókkal, 1600 Ft

Ködöböcz Gábor

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu