buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Olvass lurkó!


2007.05.23

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A gyermekeknek szóló és érdeklõdésükre számot tartó könyvkínálat legtöbb darabja különbözõ varázslótanoncok, ifjú vámpírok, s más fantasy-lények izgalmas történeteit tartalmazza. Ezek nagy része letehetetlenül magával ragadó, szinte folyamatosan srófolja az olvasói figyelmet, majd a történet csúcspontján váratlanul: hopp, elengedi. Ha le akarnánk rajzolni a jelenséget, egy álló helyzetû spirálvonalat kellene ábrázolnunk, amely fölfelé egyre sûrûbb, egyre keskenyebb, a végén már csak egy hajszál tartja, ami aztán a végén el is szakad. Nincs, nem alakulhat ki ezekben az esetekben az olvasásfolyam azon íve, amelyre a gyermeki lélek áhítozik, amelybena gyógyulását találja meg. Helyette izgalmaktól kipirultan, valamire még várva ott marad magára.

De lám-lám, egyszer ezek a könyvek is földre huppannak, de legalább is elvesztik egyeduralmukat, mert mostanában örömmel tapasztaljuk, hogy létezik a gyermekkönyveknek egy olyan új vonulata is, melyek szerkezetükben és mentalitásukban parabolisztikus ívet adnak, lekerekítettek és megnyugtatóak. Újra megjelentek a beszélõ és gondolkodó állatok mint mesehõsök! Igaz, távolról sem érik föl Fekete István vagy Selma Lagerlöf írásainak esztétikai értékét, és jó néhány csak divatkövetõ gügyögés közülük, de mindenképpen jeleznek valami változást. Ilyen jelzés például a fantasztikus történeteirõl ismert Clive Woodall „szárnyas regényei” is. A szerzõ elõzõ kötetében, a Szárnyak háborújában bemutatja a sötétség és a világosság már-már archetipikus küzdelmét, mely – egyes felnõtt olvasók szerint - nem más, mint a második világháború alaphelyzetének madármesébe sûrítése. Slyekin, a szarkavezér ugyanis kiirtatja a Madárvilág kisebb testû, általa alacsonyabb rendûnek tartott madarait. A Szárnyak birodalma már a Nagy Csata után játszódik. A történet nem zárulhatott le, ugyanis egy gonosz, bosszúra éhes jómadár, Traska még él! És ki az, aki föl meri venni ellene és a vele szövetséges dolmányos varjak nemzetségével a harcot? Egy parányi vörösbegy… Hogy mi módon, s milyen eredménnyel, az kiderül a meseelemekkel ugyan átszõtt, de szófordulataiban, mondatfûzésében inkább a higgadt elbeszélés stílusjegyeit hordozó meseregénybõl.

Clive Woodall: Szárnyak birodalma
Móra Kiadó
144 oldal, 1490 Ft

Technikával, elektronikával terhelt, érzelmileg elsivatagosodó korunkban minden bizonnyal nagy szükségük van gyermekeinknek a természetet közel hozni képes, tündéri realizmussal megírt olvasmányokra. Leginkább azért, mert a mai sokoldalú ingertömeg miatt hamar elfáradnak az érzékszerveik, és már csak nagyon erõs impulzussal lehet újra mûködésbe hoznunk õket. Így aztán az lesz a „természetes”, ha az igazán értékes lelki táplálékra már nem jut erõ… Persze ehhez valódi értéket képviselõ alkotások egész tárháza is szükségeltetik, hogy – alkalom, idõ s lélekhangulat szerint - válogathassunk, szemezgethessünk belõle.

Az igazán elementáris gyermekeknek szóló tündéri mûvek mindig is ritkák voltak az irodalom egén, s ma sincs másként. Hiszen Lázár Ervin óta megint magasra került a mérce…

A nyolc éven aluli gyermek még áhítozza a szabad mesélést, a szülõk által kitalált, de inkább megálmodott történeteket állatokról, növényekrõl, kövek-rõl… Ilyen intim összekötöttség „szerzõ” és befogadó között csak ritka bensõséges együttlétek jellemzõje lehet. A legjobb szerzõ tehát lehet maga a szülõ is! De ha akad jó könyv, az esti felolvasás is nyújthat olyan élményt, amihez szintén ragaszkodni fognak gyermekeink, csak gyõzzük erõvel, könyvvel…

A teremtett világ lényei körül foglalatoskodó tündérek, manók, törpék régtõl fogva kedvesek a kisebb gyerekek számára. Számukra mindez magától értetõdõ valóság. A legigazabb mesék ott játszódnak le gyermeki szemük elõtt, nem kívülrõl kapják õket. Akadnak is gyermeklélektannal foglakozók, akik éppen emiatt fölöslegesnek, zavarónak tartják az öt évesnél fiatalabb gyermekeknek való meseolvasást. Mert ha elegendõ idõt kapnak a természetben való szabad tartózkodásra, önellátóak az öngyógyításban. Ettõl a képességüktõl õrzõdik meg a gyermektündérek szárnyainak élénk színe is, persze mindaddig, amíg hitetlen felnõttekké nem válnak. Mert amint felnõttek lettek, látásuk megváltozásával fakulni kezdenek a színeik is, ahogy Péteri Teréz írja a mákszemtündérekrõl.
Az elsõkötetes író könyve egész megjelenésével – az illusztrációk meleg színvilágával – szívderítõ tünemény. Különösen azoknak a szülõknek ajánlható, akik nem riadnak vissza attól, ha a tündérmesékben gyermekeik viszontláthatják a korjelenségeket, lásd például a napjaink médiájából ismerõs „punk-zenekar” és „slágerlista” kifejezéseket, és a komikum kategóriájába sorolva helyüket látják a tündérek nyári rétjén.

Faltisz Alexandra színes, napsütötte rajzainak köszönhetõen, melyek végigkísérik a könyv szinte minden lapját, jelen könyvecske afféle képnézegetõs délutáni mesélésre kiválóan alkalmas. Már csak egy szabad délutáni órára kell szert tenni hozzá…

Péteri Teréz: Mákszemtündérek nyara
Ciceró Kiadó
212 oldal, 2850 Ft

Ha módunk van megfigyelni egy 9-10 éves gyereket, vagy mélyre ásunk emlékezetünkben, nem is kell tanulmányoznunk a lélektan ilyen tárgyú kutatásait, mert jól láthatjuk, mi is történik az emberélet e szakaszában. Most zajlik az elsõ valódi elválás a világtól, mellyel mindeddig tökéletes tudati egységben élt. Az önmagára eszmélés elsõ pillanatai ezek, s hogy a magányosságérzetet, a bezárkózást, a tehetetlen kiszolgáltatottság élményét ültetik-e el benne, vagy a világ felé fordítják a kis embert, az nagyban függ a körülötte élõ felnõttek viselkedésétõl s az eléje kerülõ szellemi tápláléktól, adott esetben a könyvek tartalmától. Korunk „médiaforradalma” még egy külsõ veszélyt is fölerõsíthet, s ha ez a folyamat magával ragadja a gyermeket, akkor a testiség túl korán és felfokozottan hatalmába kerítheti, melynek a lélek erõire gyakorolt sorvasztó hatásait nem kell taglalnunk. Ellensúlyra azonban egyre nagyobb szükség van! És éppen a mítosz-és mondaképek azok, amelyek szoros kapcsolatban állnak a fenti életkori nehézségekkel. Különösen a germán, kelta regék szereplõi a leginkább magukra maradottak, illetve kiszolgáltatottak a kísértõ hatalmakkal szemben. Ha a gyermek átélheti ezeket a képeket, akkor megértve érezheti magát abban a harcban, ami – tudattalanul bár, de – a világhoz való kapcsolódásának harmóniájáért zajlik benne. Megérezheti, hogy önnön ereje többé nem tagadható meg, ahogy ez korábban még lehetséges volt az emberiség fejlõdése során, és késõbbi felismeréseinek elõérzése is ekkor hullhat magként a földbe… Korunkban különösen fontos, hogy ezeket az én-erõket helyes kapcsolatba hozzuk a világgal, mindannyiunk gyarapodására.

Az Arthus mondakörben a kard válik az akarati erõk szimbólumává. S bár a szereplõk nem ismerik sorsuk szövedékét, azt azonban mindennél pontosabban tudják, hogy a jóért érdemes küzdeni. Mert egy pillanatra sem szabad felednünk, hogy itt, a gyermekkor közepén milyen fontos szerepet játszik minden történés a késõbbi szilárd erkölcsi ítélõképesség megszületése szempontjából. A gyermek rakoncátlankodásai közepette is azt szeretné, hogy a felnõttek szeretetteljes következetességgel igazolnák számára a jó és a rossz közötti különbséget! S a tisztelet és a természetes tekintély elismerése vezet el a késõbbi szociális beállítódáshoz és a jóindulat képességéhez.

Kiss Ottó „modernizált lovagregénye” is titkos tanokat rejt. A titkokat bárki megfejtheti, aki kezébe veszi ezt a kedves, üdítõen szórakoztató, derûs könnyedséggel megírt, igazán szépírói mûvet. A regény szereplõi gyerekek, akiknek Grigorján Adorján (egy sokat tapasztalt, barátságos, „könyvetskeíró” és krónikás) felolvassa az Õslovag levelét, majd elkalauzolja õket a természet megunhatatlan és igaz világába, végül pedig a terepasztal titkaihoz is.

A gyermeki lelket jól ismerõ szerzõ tehetséggel jeleníti meg a különbözõ helyzeteket, s könnyû kezekkel szövi a fonatmintás meseszálat mindnyájunk örömére. Minden ízében tápláló, harmonizáló hatású olvasmány. S ha az eredeti kerekasztal-történetet nem is helyettesítheti, mégis fontos könyv, mégpedig abból a fajtából, amelyik a gyermek valódi szükségletét hívatott szolgálni.

Kiss Ottó: A terepasztal lovagjai
Móra Kiadó
232 oldal, 1790 Ft

Mikor, melyik életkorban és milyen módon lehet közel hozni a felnövekvõ gyermekhez a történelmet? Az emberi természetet jól ismerõ öregek tudták erre a választ hajdan: hát történetmeséléssel! Nem is szenvedtek hiányt történetekben a régi világ gyermekei… Haj, azok a kukoricafosztások a döngölt földû kamrákban, ahol a körben ülõk között mindig akadt kisebb-nagyobb gyerek is! Jártak a kezek szorgosan, s közben pedig észrevétlenül elemelkedtek a lelkek… s nem csak a friss csuhé illatától terhes, párás levegõ hatására, hanem a mese, a történet vitte õket egy másik világba, ahova csuda jó átszöknünk, ha csak pár órára is. És nem akadt, aki ne ismerte volna felmenõi élete történetét akár harmad íziglen is. S nem volt ez másképp a városlakó családok vaskályha tüzétõl befûtött szobáiban sem azokon a bizonyos hosszú téli estéken…

Mert amit a gyermek a hozzá közel álló személytõl hall, az mélyen beágyazódik nemcsak az emlékezetébe, hanem érzelmi azonosulás révén a szív rejtett zugaiba is, amibõl aztán egész életében táplálkozni tud. Ha intellektuálisan nem is foghatja föl a történetek teljességét, nem értheti a szavak mindegyikének pontos jelentését, a lényeges mondandó átszivárog a lelkébe. Megmozdítja természetes képzeletét, mintegy megágyazva a felnövõ kis ember még csírájában élõ moralitásának. Ez az az útravaló, amely segíti eligazodni és talpon maradni a világban majd felnõttként is.

Mondhatnánk úgy is, hogy megtartó erõvel szolgálhat ugyanúgy, ahogy a fa számára a gyökerek.
Efféle gyökerek növekedését segítheti Páskándi Géza klaszszikusnak számító meseregénye is, a bensõséges beszédmód, a szereplõk eleven alakjai és a képzelet szabad szárnyalása révén. A nagy õsképeket felvillantó történetben hihetetlen kalandok sora vár két gyermekre, Penyigére és Borbálára. S mindez Pest-Budán, a negyvennyolcas forradalom és szabadságharc elbukása utáni nehéz idõkben… A kötet tán legfontosabb erénye, hogy úgy hoz közel történelmi alakokat, eseményeket, helyszíneket, hogy nem kezd „tudományos” magyarázatokba, hanem a két árva sorsát követve önkéntelen azonosulásra bír, érzelmeket ébreszt, és oly módon emel át a hétköznapi tudatunkból egy másik belsõ világba, hogy az ünnepérzés még a könyv letétele után is bennünk marad. Tehát igazi mûvészi élményt nyújt! Az olvasó gyerekek beleszippanthatnak egy – a két fõszereplõnek otthont adó – bábkészítõ mûhely levegõjén át egy kor levegõjébe is, egy koréba, amelyik oly sok téren különbözik a mostanitól, és oly sok mindenben hasonlít is arra.

A mû tagadhatatlanul idealista: olyan mindenek fölött álló, örökérvényû eszméket tár kis olvasói elé, mint szabadság, haza, áldozatvállalás, igazmondás. S mindezt olyan lobogó tisztasággal, mint amikor frissen mosott, hófehér lepedõkbe kapaszkodik a szél, s amit a felnõtt már csak ritkán képes keserû lemondás vagy éppen cinizmus nélkül fogadni. De a gyerekek még igen! S nekik éppen erre van szükségük…

Páskándi Géza: A szalmabábuk lázadása
Móra Kiadó
312 oldal, 1980 Ft

 
 
 

Gergár Mária

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu