buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 21, szerda
Sámuel és Hajna napja





















Évfordulók:
1918: Lengyel Balázs születése (Budapest)
1943: Henrik Pontoppidan halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
„Mi itt künn csak félig élünk…”


2007.05.23

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Kéthly Annát, a nagy tekintélyû szociáldemokratát 1950-ben fogta le a kommunista titkosrendõrség. Életfogytiglanra ítélték, de végül „csak” öt évig raboskodott az ÁVH börtönében; tizennyolc hónapig magánzárkában. Az 1956-os forradalom idején a Nagy Imre-kormány államminisztere. A szovjet katonai megszállás Bécsben érte, de meg sem fordult a fejében, hogy emigráljon: „Mindent elkövettem, hogy visszatérhessek, a kétszeri kísérletem kudarca nem rajtam múlott. És ma is azt vallom, hogy akinek közvetlen életveszély miatt nem kellett menekülnie, annak otthon kellett volna maradnia.”
 

Szülõföldje határai bezárultak elõtte, Brüsszelben telepedett le. Onnan szervezte a nyugati magyar szociáldemokrata mozgalmat, szerkesztette a Londonban megjelenõ Népszavát. Sohasem pártszempontok vezették azonban, mindig az egyetemes magyarság érdekét tartotta szem elõtt. Fõ politikai feladatának azt tekintette, hogy ébren tartsa a nyugati világ érdeklõdését a magyarországi események iránt. Eleinte õ is abban bízott, amiben minisztertársa, Bibó István 1956. november 4-diki legendás nyilatkozatában: „Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadságharchoz és az igazsághoz való ragaszkodását. Most a világ hatalmain a sor, hogy megmutassák az Egyesült Nemzetek alapokmányában foglalt elvek erejét és a világ szabadságszeretõ népeinek erejét.” Az évek múlásával Kéthly Annának egyre inkább szembesülnie kellett a nyers valósággal: egyedül vagyunk, nem számíthatunk sem a nagy nemzetekre, sem az ENSZ-re. Keserû szájízzel említette, hogy Hammarskjöld ENSZ-fõtitkár 1956-ban nem sietett Pestre, s a világszervezet erejébõl az Ötös bizottság jelentése, sõt Nagy Imre kivégzése után is csak langyos határozatokra futotta. Mi ennek az oka? Kéthly Anna válasza egybecseng a régi, közkeletû magyar tapasztalattal: „az igazságnál fontosabb a Nyugat részére a sok üzleti lehetõség, ami a diktatúrával való gazdasági kapcsolatból származhat”, valamint, hogy „A Nyugat, fõleg a nagyhatalmak számára elhanyagolható népek vagyunk…” (Babits ugyanezt írta már 1919-ben: „Mivelünk, kis néppel, senki sem törõdik; sõt rossz akarattal néznek miránk.”)

Amikor az 1960-as években a Nyugat meghirdette az enyhülési politikát, Kéthly Anna tevékenysége fokozatosan veszített súlyából. Õt azonban kemény fából faragták, s levelében azzal biztatta egyik elvtársát, meg persze önmagát is, hogy „remény nélkül is harcolni kell…” És Kéthly Anna harcolt. Lankadatlanul, konokul igyekezett meggyõzni a nyugati baloldali értelmiséget, hogy tévúton jár, amikor kettõs mércével mér, mert nincs különbség a diktatúrák között: „Eleget bosszankodom amiatt, hogy minden fasiszta diktatúra ellen hadakozik az úgynevezett »baloldal«, de a »kommunista testvér« kiváltságokat élvez.”

Számtalan ilyen szókimondó, „szélsõjobbos”, „politikailag nem korrekt” gondolatot idézhetnénk Kéthly Annától, s valószínûleg éppen ez a nyitja annak, hogy manapság is elég ritkán emlegetik õt baloldali körökben. Mert a szociáldemokrácia gyökeresen megváltozott! Itthon is, és külföldön is. Találnánk ma olyan szocdemet, aki azért aggódik, amiért Kéthly Anna 1971-ben, hogy az egyetemeken felére esett a munkás-paraszt származású diákok száma?

Minden bizonnyal a hasonló kényelmetlen gondolatok miatt övezi csend az eddigi idézetek forrását, Kéthly Anna nemrég megjelent levelezéskötetét is. Zichy Mihálynak, a kötet válogatójának és szerkesztõjének köszönet jár az úttörõ vállalkozásért. Kár viszont, hogy munkáját számos filológiai pontatlanság és következetlenség szeplõsíti. Rendben van, hogy az idegen nyelvû leveleket eredeti nyelven közölte, de miért maradt el a magyar fordításuk? Nem egy-két esetrõl van szó. A publikált 158 levélbõl 35 db, tehát 22% idegen nyelvû! Többször is hiányoznak a jegyzetek. Például nem hiszem, hogy sok olvasó tudja, ki az az orosz író, akit The Bluebottle címû, Londonba kicsempészett regénye miatt bolondokházába zártak (Valerij Tarszisz). Egy tudományos igényû kiadványban szokatlan eljárás, hogy a szerkesztõ közbevetõleg megosztja személyes tapasztalatait az olvasókkal a budapesti elõvárosi közlekedés állapotáról (308. l.). Pontatlan nyelvhasználat a könyv végén névlexikonnak nevezni a rövid életrajzok gyûjteményét. Névlexikon Lakó György Magyar utónévkönyve, de ez nem. (Mellesleg Kéthly Annának szívügye volt a magyar nyelv ápolása. Azt vallotta, hogy az emigránsoknak nemcsak a demokratikus gondolkodásmódot kell majd egykoron hazahozniuk, hanem a romlatlan magyar nyelvet is.)

Hiteles politikus csak hiteles ember lehet. Ebbõl a hiánypótló könyvbõl kiderül, hogy Kéthly Anna az volt – talán a leghitelesebb magyar baloldali politikus a huszadik században –, mert nem csupán üres szavakkal, hanem tettekkel szerette hazáját és honfitársait.

Számûzve, de le nem gyõzve. Kéthly Anna emigrációs levelezése, 1957–1976.
Szerkesztette: Zichy Mihály
Országos Széchényi Könyvtár, Széphalom Könyvmûhely
351 oldal, 3300 Ft

 
 
 

Babus Antal

Széphalom Könyvműhely

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu