buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A vég kezdetének krónikája


2007.05.23

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának elsõ napját dolgozza fel könyvében a germanista– történész Johannes Sachslehner (1957). A Béccsel több munkájában kiemelten foglalkozó egykori levéltáros, barokk-kutató kötetének helyszínei között szintén hangsúlyosan szerepel az egykori császárváros. Bécs, a közép-európai régió egészére kiterjedõ Habsburg Birodalom központja 1918. október 28-án nehéz napot élt át. Ez volt az államkomplexum utolsó idejének kezdetét jelölõ nap, amikor valóban sokkal több minden dõlt el – a mai napig hatóan! – mint máskor, akár a világháború négy évének más napjain. Sachslehner könyve kitér a harctér eseményeire, a spanyolnáthában meghaltak utolsó óráira, a rendszert szétfeszítõ etnikai és politikai erõk elszabadulására. Mindezek, a Monarchia különbéke- és fegyverszüneti kérelmével együtt, világos körvonalakat teremtenek ahhoz, hogy a maga különösségében és élességében foghassuk fel a Magyarországot is magában foglaló dualista rendszer hanyatlását, s ennek konkrét napját, ami „korszakhatár a senki földjén”.

A könyv legnagyobb erénye, hogy összefoglalóan, minden történeti vektor összegzésével, egyszerre, nagy intenzitással és kínos pontossággal írja le a bukás egész folyamatát. Vagyis úgy mutatja be ezt, ahogyan valószínûleg senki sem élte át soha: katasztrofikus és örvénylõ módon. Óráról órára vezeti végig a szerzõ a nap történetét, s így a harctéri vereség, a dezertálások, a nemzetiségi feszültségek, a demokratizálási követelések, a diplomáciai manõverek és a spanyolnátha egyszerre, sokszor egy-egy oldalon olvasható.

A szerzõ páratlanul építi fel a kötetet, amikor fejezetcímek helyett órák és percek strukturálják a szöveget, az elmondást is tematizálva ezzel. Az éppen tárgyalt idõponthoz persze rengeteg más adat, elõre és hátramutató dátum csatlakozik, s ezzel szabadul ki a könyv a maga teremtette nagyon szûk történeti keretbõl. Az elõzményeket gyakran az éppen megemlített személy emlékeibõl rekonstruálja a szerzõ, míg a késõbbi történeti helyzetet maga mondja el. Ezzel a szöveg nagyon érdekes narratívává válik, fõként, hogy a felhasznált források – naplók, memoárok, harctéri jelentések, sajtó – ilyen összeillesztése igen komoly szellemi feladat lehetett. A könyv tehát konstrukció, a Monarchia bukását jelzõ nap történetének megkonstruálása az ezt körbevevõ történeti szituáció figyelmen kívül nem hagyásával.

Amint mondtuk tehát, a magyarra fordított kötet itthon egyedülálló szerkezeti tulajdonságokkal bír. A mondanivaló azonban nagyon is ismerõs. A szerzõ egy helyen például azt írja, hogy a katonák „még mindig úgy érzik, hogy köti õket az esküjük”, miközben megjegyzi, hogy a dezertálást halállal büntették; másutt az olvassuk, hogy „Budapesten is rossz volt a Habsburgok lapjárása: a budapesti munkásság, de a középrétegek és az értelmiség is szakítani akart a dinasztiával”, mégpedig Károlyi Mihály, a magyar „nemzeti radikálisok” fejének vezetésével; azután a szerzõ megszidja a császárt, amiért még mindig „a kettõs monarchia rendjéhez tartotta magát” (de kérdjük, mégis mihez kellett volna?). Ezek mellett különösen érdekes, hogy Sachslehner a könyv helyszínei között bántóan felülreprezentálja Prágát, míg Budapest háttérbe szorul – vagy ha megemlíti, akkor is a polgári radikális mitológia szerint adaptálódnak az ott történtek – és a harctér is az antant szemszögébõl íródott meg. Az egyoldalúságok fõképp a cseh Monarchia-ellenes politikusok jellemzésénél válnak világossá, amikor a szerzõ nem is leplezett rajongással állandóan „hazafiak”-nak nevezi Masarykot és társait.

Johannes Sachslehner: Összeomlás
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918. október 28-án
Fordította: R. Keresztény Györgyi, Reviczky Béla
Athenaeum 2000 Kiadó, 2007
2990 Ft

 
 
 

Békés Márton

Athenaeum 2000 Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu