buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 12, csütörtök
Gabriella napja





















Évfordulók:
1821: Gustave Flaubert születése (Rouen)
1928: Csingiz Ajtmatov születése (Seker)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Ki beszél itt boldogságról?


2007.05.23

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Nem ritka tünemény, hogy egy író halála után évekkel-évtizedekkel, akár alkotói zenitje után egy-két évszázaddal éli reneszánszát. A jelenségnek mindig van irodalomszociológiai, történeti, kulturális (vagy akár gazdasági és egyéb) magyarázata (a korábbi – indokolt vagy indokolatlan, részleges vagy teljes – mellõzöttségen kívül). Két nagy visszatérést említve a magyar glóbuszról: a novellista és naplóíró Csáth Géza újrafelfedezését formailag a rövidtörténet és a dokumentumpróza térhódítása, tartalmilag az árva egzisztencia a jelenben hirtelen aktuálissá lett kábítószeres érintettsége, valamint az extremitásig hiteles, a modernségben reanimálódó vívódó lélektaniság (meg az unokatestvér, Kosztolányi Dezsõ oeuvre-je iránt megnõtt érdeklõdés, sõt rajongás) katalizálta. Ráadásul a Csáth-életmûben még volt, van mit felfedezni az elsõ megismerés izgalmával. Márai Sándor regényvilága a klasszikus modern történetmondás visszaszerzett népszerûségének, naplófolyama az élénk szellem hajthatatlan morális igényességének (is) köszönheti páratlan hazai és nemzetközi másodvirágzását (így élni szinte végig a 20. századot s úgy távozni a létezésbõl: a sors és a végzet is befolyásoló tényezõ). Ne feledjük, ez az epika ugyancsak tartogat még újdonságokat.

Molnár Ferenc (az évjáratot nézve) Csáthnak és (a pálya egy terjedelmes szakaszát s az emigrációs kivetettséget nézve) Márainak is kortársa. Utalnak-e jelek a Molnár redivivus (el)érkeztére? Igen is, nem is. Inkább nem. A franciás vígjáték magyar nagymestere mellõzöttségének éveiben sem volt annyira mellõzött és kritizált, hogy az új bemutatók, felújítások öszszességükben, jelenségként feltûnést keltsenek. A szekundér irodalom, a szakirodalom mindig szakmai belügy, még ha részben anekdotikus, családias is. Hiába tehát a Molnár-recepció szembetûnõ, örvendetes megélénkülése a közelmúltban (egyetemi diszszertációk garmadájával a pályaképek oldalán): mindez nem csihol úri divatot a Molnár-olvasásból. Még akkor sem, ha az egyik Molnár unoka, Sárközi Mátyás írói pályája mostanában teljesedett ki (Magyarországon, s részint a nagypapára, a családra való emlékezés, emlékeztetés révén). A halhatatlan (nem csak ifjúsági) regény, A Pál utcai fiúk keletkezésének minapi centenáriuma is jobbára pro-tokollárisan, átmenetileg irányíthatta a figyelmet Molnár nagyszabású (és hullámzó) teljesítményének egészére.

Valószínûleg a nemrégiben indult Molnár Ferenc mûvei közreadásának érdeme, értelme sem a kései, újbóli sztárolás lesz. A vállalkozásáról annyit tudni: M. F. „a [20.] század elsõ évtizedeiben írta máig is maradandó regényeit, novelláit, amelyeket a Lazi Könyvkiadó életmû-sorozatként kíván megjelentetni”. A maradandó jelzõ: biankó állítás, amelyet (nagyrészt vitába szállva az eddigi irodalomtudományi következtetésekkel) az olvasó-, a vásárlóközönség tölthet ki igenlõen. Ha a drámák, cikkek, emlékezések, egyebek – gyaníthatóan – nem férnek el ezen a horizonton, akkor az „életmû”-sorozat még mintegy tíz olyan regény- és hat-hét olyan elbeszélés-kötetkét prezentálhat, mint amilyen a színes, szecessziós (nosztalgikusan invitáló) borítójú eddigi kettõ. Egy-két jóval terjedelmesebb opusz (Andor), aztán maga A Pál utcai fiúk, s más Molnár-mû is tehet fel majd kérdéseket a szerkesztõknek. (Lektorként Papp Csaba és Juhász Ferenc […!] jegyzi a startköteteket.)

Aki nagyon keresi, rálelhet a kiadványokban, hogy A zenélõ angyal elsõ copyrightja 1933-as, az Egy pesti leány története 1905 óta színesíti a literúra palettáját. Kommersz szerelmi háromszögtörténet mindkettõ. Az elõbbi a nemesebb és (a befejezését nem számítva) összetettebb, viszont lagúnaváros kulisszáinál elmemozdítóbb a másiknak a kendõzetlen pesti karaktere, erkölcsrajza. Sem a kiszámítható cselekményben, sem az ismerõs jellemekben nincs semmi, ami meglepné az utókort.

Viszont a tónus a rezignáltan megbocsátóbb velencei és a nyersebben kemény budapesti mesében is csudálatosan kifényesedik-kifakul olykor. Az író élesen lát monoklija mögül, s élesre fent szavakat talál azokra az érzelmekre, melyeknek iskolájába évezredek óta jár az emberiség. Ne fukarkodjunk egy megvilágító hosszabb idézettel a korábbi könyvbõl. A szituáció (pereme): az öreg Brandnak oda a vagyona, pénzt kell pumpálni a famíliába, életvitelbe. A citátum a lánya – a címszereplõ – nevével indul: „Elza nem szerette Vermest. De most már együtt érzett vele, így méltányolva öntudatlanul is azt, hogy ez az ember oly nagyon szerelmes belé. Hallgatott, érezte, hogy izzik az arca. Valóságos dühvel gondolt az apjára. Aztán egyszerre fölkelt, s az ajtóhoz ment, hallgatózni. Tudta, hogy ezt a beszélgetést, amely most ott benn folyik, soha senki nem fogja neki elmondani. Azt neki magának kell megszereznie. / Benn éppen csönd volt, valamennyien hallgattak. Aztán az apja hangját hallotta. / – Bele fog egyezni. / A mama csöndesen mondta: / – Magával mindig rokonszenvezett. / Majd Vermes hangja hallatszott, reménnyel, jövendõ boldogsággal telve: / – Ó, ha úgy volna… / Benn fölálltak. Elza visszaosont a karosszékébe. Tudta, hogy el van adva, hogy megcsinálták rá a kötést”.
Az embervásár elõzménye (többek közt), hogy amikor az atya, erõsen késve, rájön: feleségének kapitány (a felesége barátnõjének pedig ezredes) szeretõje volt, így fakad ki: „Két sarzsival alacsonyabb, mint az övé. Pfuj!” A folytatás? A hallgatózás bevallása. Esküvõ. „Egy leány férjhez ment – s nem volt férje. Megnõsült egy férfi – és nem volt felesége.” Társasági álszentség, moraj, káröröm. Még egy érdek- és dafke házasság. Megcsalás. Ámen.

Elsõrangú kommersz és kétségtelen magas irodalom keveredik a két (kis)regényben. (A másikban: más atya, más mama, hasonló lányok és fiúk. Általában: dettó.) Az Egy pesti leány története rövidke; három novellát is beszerkesztettek mellé. Ezek (A kis klarinétos; A vas; A pikoló) egyike sem kapott helyet A százados köpönyege címû kötetben (noran), melyet a belsõ címlap indokolatlanul az összegyûjtött novellák jelöléssel lát el, a fedlap azonban szerencsére és helyesen válogatott novellákként fog egybe. Ebbõl már akkor sem lesz „összegyûjtött”, ha még egy válogatást csatolnak hozzá. Az már kikezdené Réz Pál takarékos rostálásának, a Molnár-kispróza e nívós sûrítményének az idõbeli linearitástól független feszességét. A kosárnyi elbeszélés változatosabb, érettebb, hívogatóbb, mint a regényíró Molnár termése. Mutatkozik kisregény terjedelmû (elõször folytatásokban közölt) és dialógusban írt mû. Parodikusan kacagtató és velõsen kritikai. Bródyt meghaladni kívánó, Tersánszkyval, Nagy Lajossal, sõt esetleg Móriczcal vetekedõ, Hunyadynak szállást csináló. A Széntolvajok, Az aranyóra és a lánc, A kék huszár, Az aruvimi erdõ titka, A gõzoszlop a magyar epika bármely ítélõszéke elõtt megállhat. Egészében a kötet is.

Mivel Molnár színmûíróként és egy ifjúsági regény szerzõjeként közismert, a darabjaiban és Nemecsek Ernõ Pál utcájában szokták észrevenni (s rendre el is felejteni): ez a komédiás fájdalmas, szomorúságra hajló lélek volt. Nem ideátlan, de magát mély kételyekre fogó. Már pályakezdésekor is, nem pusztán késõbb, vagy a messze Amerikában. Nehéz lenne – pedig nevethetünk eleget! – egyetlen igazán derûs elbeszélést is kiemelni a noran-gyûj-teménybõl. „Ki beszél itt boldogságról?” – ragadhatnánk ki az Egy pesti leány… 15. fejezetének záró mondatát (idõsebb asszonyság hangja a második esküvõ násznépébõl). S miként végzõdik a legelsõ, a címadó novella a Réz-féle Molnárban? „– Aztán nincs tovább – mondta egyszerûen.”

Ha figyelmesek vagyunk: Molnár mindig egyszerû. És mindig ezt mondja.

Molnár Ferenc: A zenélõ angyal
Lazi Könyvkiadó, 2006
175 oldal, kötve 2000 Ft

Egy pesti leány története
Lazi Könyvkiadó, 2007
163 oldal, kötve 2200 Ft

A százados köpönyege (válogatott novellák)
noran kiadó, 2007
398 oldal, kötve 2499 Ft

 
 
 

Tarján Tamás

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu