buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 20, kedd
István napja





















Évfordulók:
1901: Salvatore Quasimodo születése (Modica)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Különféle tünemények


2007.05.23

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Minden csak tünemény?” Kiemelés tõlem, a csodálatos Berzsenyi Dániel versébõl. A tünemény a legritkább tünemény, mármint az igazi. Egyébként szinte minden csak tünet, tûnés, fürdõzés a különféle tündökletekben. És csalfa képzet szinte minden, a legalapvetõbbnek kihirdetett értékek – lélek, ember és ember összetartozása, haladás – csak ily kétes mód vagy igen, vagy nem. Ennek a helyzetnek az „egészségügye” a jól gyakorolt lélekorvoslás, vagy legalább az ily terapeuta igyekezet, melyben szintén tömérdek a csillagjós sarlatánság, a hidegvizes befürdetés. Ellenben ha az ily orvos, pszichológus igazi embernyi ember, mint Feldmár András, amerikai illetõségû, szerencsés sorsú hazánkfia (1956 után rögtön, 16 évesen az édesapja juttatta ki, tanuljon és éljen ott), ha az oly gyakorló filozófus, misszionáriusi hitû, mosolyosan és komolyan bölcs személyiség, közeli embertárs, mint õ, akinek a Jaffa Kiadónál most (a szerkesztõségeket is dicsérõ küllemû) könyve jelent meg, a Feldmár mesél, ha ilyen pszichológussal sodor össze minket legalább olvasói jószerencsénk, örülhetünk. (164 oldal, Fejér Tamara, Szûcs Nóra, Rados Richárd szerk.)

Tüneményes könyv! Simogató, megnyugtató, épp nem behízelgõ mégsem, mert a szó le nem járatott értelmében õszinte. Közel 10 esetet mesél el, a bevezetõ és az utószó ugyanis a maga „esete”, és a hátlapján, hazug korunkban (melyik kor nem volt az?) frissítõ, mondom, cirógató mondat lelhetõ rögtön: „Egy terapeutának – és szerintem mindenkinek – a legfontosabb dolga arra rájönni, hogy a másik végtelenül másik. Tehát nemcsak úgy, hogy nem olyan, mint én vagyok, hanem azt sem lehet tudni…” Bocsánat, átköltöttem! „…azt sem lehet tulajdonképpen feltételezni, hogy megértem a másikat.” Íme, ilyen kis árnyalatokon múlik Feldmár lényének sugárzása, lelkének kifejezõdése. Kafka írta, hogy nem lehet feltételezni, ah, a szövevényes életben akár a szomszéd faluba is átjutunk-e ifjan indulva, aggként mindig utazva, jó lovakon, úgy se. Musil hõse egy év szabadságot vett volna ki (jaj, de megértem!) a csupa feldmári illetõségû „nem-én-ember” világából, mire is kitört véletlenül a világháború). Dehogy szabad direkt eredményeket remélni. Ám gondolni kell hamis énünkkel, hordozott túl nehéz „cuccainkkal”, erõszakos reményeinkkel (ld. Apollinaire, a lassú életrõl és ezekrõl a hiú vágyakról). Feldmár olyan emberekkel jön öszsze, akik (tényleg?) bíznak benne, esetleg már senkiben sem bíznak. S akkor miért ne próbálkoznának… és ennek a mesés könyvnek a szerzõje, na tessék, még azt is megkockáztatja, hogy a lélektõl lélekig alapviszony ráérés kérdése, „érkezésé”. De gyönyörû ez a feledett magyar szó! Van rá érkezésem, nincs rá érkezésem.

Az „érni”, „elérni” nem a matériákkal mérhetõ siker lényegét hordozza. Hanem a szent és örökké sérülõ idõét: ráér valakire. Aki más, mint én, tudom. Akit „meggyógyítani” esetnek nem tudok úgy, hogy… mint ahogy egy törött kart sínbe tesznek, jó. Nem tudom õt sínre tenni, na. Ellenben üdvre idõzöm vele sínek mellett, nem ugorhat így kerekek alá, hanem a leggyarlóbb fûcsomócskáknak is, a hétfõknek, keddeknek, szerdáknak elkezdhet örülni. Valaki meghallgatta. Feldmár András, uram, éljen soká, írjon nekünk, meséljen. Nemes ember, visszavárjuk látogatóként a nem oly messzi Vancouverbõl, és ígérem, legközelebb Kafka helyett az én kedves Zenónom példáját hozom elébe: hogy a pont létre se hozható, csak elvben vagy brutálisan van. Pszichiáterem lett kegyed!

Mondhatja valaki, persze, hogy az ilyen mesék már: dobozolt anyag. Mármost Jacques Roubaud (Typotex, 2007, Költészet és emlékezet, 224 old., Seláf Levente kitûnõ fordítása) egyenes adás. Micsoda kiváló férfiú is Roubaud, költõnek sem akárki, esszéistának meg egyenest az „ide nekem az oroszlánt is” kiáltásra késztetõ virtuóz. Jó, jó, költészet- és emlékezet, ez lehetne zanza, bölcselkedés, sok egyéb… de nem. A matematikus író, az író-matematikus Roubaud az én emberem! És sokunké, akik a kör négyszögesítését szívesen látjuk irodalmi mûben, sõt irodalmi mûnek. Akik értjük, hogy nem csupán errõl van szó: nincs mit mondanom, ezt mondom, és ez a költészet úgy mondva mond. Mintha meg lehetne különböztetni sejtjeinket és mûködésüket („okos kutya, jó kutya”), sejt-álmainkat a sejtek álmával szembesítve… önmagunk örök felfedezõ útjának labirintusát járva… és ehhez az ismeretterjesztõ filmek mulatságos vízibogár-fürgeségével megjelenítve a Megoldhatatlan Végsõ Kérdések kacérságát, a velük való kacérkodást élvezhetjük a könyv megannyi oldalán. A hitelesség ritmusa, az evidencia „nyelve” – szinte break dance szellemizomzatával és leleményességével szól, korokba visszanyúlva, történészként is firegve-forogva, a gyakorlatot el nem rontva, a változtatni valót mindig változtatva dolgozik a szerzõ. Sok párbeszéd, aforizma, abszurditás tarkítja a szöveget, s közben alapfogalmainkat – hely, idõpont, tudás, üresség stb. – ellenõrizhetjük megint egy kiemelkedõ mester fénykévéjében. A lámpa történetesen a költészet, a tér és az emlékezet… mely utóbbi sötét lenne, nemlétezõ maradna az átvilágítás nélkül, a fény azonban a (sokszor tárgyi! jajaj, hahaha) semmi üregében, az üresség valamijében élhet, világíthat csak. Elit könyv, de a metrón is jól lapozgatható. A köret – vagy a hús? Remekül összeérett pudding!

 
 
 

Tandori Dezső
költő, műfordító

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu