buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Egy „Gondolat” utódainak nyomában


2003.06.12

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Nagyon nagy űrt hagyott maga után a Gondolat Könyvkiadó, amelyik 1957-től kezdődően a rendszerváltozás első éveiig rendkívül fontos szerepet töltött be a magyarországi szakkönyvkiadásban, s ezen belül a legmagasabb szintű tudományos ismeretterjesztő kötetek megjelentetésében. A megszűnt kiadó feladatkörét több kiadói műhely együttes erőfeszítéssel próbálja pótolni, s e műhelyek egyike a Vince Gábor által alapított Vince Kiadó.
 

A Kiadó profiljának egyik nagy egységét a művészettörténet és fotóművészet képezi, köteteik segítik a magyarországi muzeológia ügyét, adnak ki útikönyveket is, figyelnek a film- és a zeneélet magyarhoni változásaira, de ami ennél is fontosabb, segédkönyvekkel segítik a magyarországi felsőoktatási intézmények munkáját, s a nem kötelező olvasmányok sorát számos értékes, az egykori Gondolat Kiadó legszebb korszakaira emlékeztető tudományos ismeretterjesztő művekkel gazdagítják.

Terveikben kötetet ígérnek a számítógép történetéről, s külön egy másikat Neumann János életművéről. Mindezek gazdagítani fogják a Neumann-évnek megjelölt 2003-as esztendőt.
Külön is szólnunk kell a Tudomány-Egyetem sorozatról, amelynek kötetei immár évek óta ismert és elismert kellemes olvasmányok. Nemrég vehettük kézbe Hargittai István és Hargittai Magdolna kötetét e sorozatban, amely a Szimmetriák a felfedezésben címet visel, s amely egy világszerte folyó nagy kutatási iránynak magyarországi bemutatása. A könyv külön értéke, hogy ez a 2000-ben angol nyelven megjelent munka magyar változata, amely kiállta a szigorú nemzetközi összehasonlító kritika elmúlt három évét, a kötet másik fontos értéke, hogy interdiszciplináris jellegű, a humaniorák és a reáliák tudósaihoz egyaránt szól, a ma egyetemi hallgatóinak elgondolkodtató ötleteket ad, s ezen túlmenően kellemes művelődéstörténeti olvasmányként is megállja a helyét. A Kiadó akár úgy is reklámozhatná ezt a kötetet, hogy a kettős spirális kigondolása 50. évfordulójára jelent meg, hiszen könyvkiadásunkat, könyvvásárolóinkat és a médiát nagyban befolyásolják az évfordulós események (igaz ez az említett Neumann-centenáriumra is). Hogy kinek ajánljuk ezt a könyvet? Azoknak az irodalmároknak, akik hivatalból irtóznak a matematikától, azoknak a történészeknek, akik nem mernek leemelni a könyvespolcról egy fizikai kötetet, azoknak a művészettörténészeknek, akik egy-egy alkotás mélyebb lelkét, mondjuk a montreali Geodéziai Dóm és Leonardo csonka ikozaéderét egyaránt megakarják ismerni, azoknak a biológusoknak, akiknek a kötelező tanulnivalói között a biológia története nem nagyon szerepelt, azoknak az orvosoknak, akik a szomszédos szakmák szimmetria-kérdéseiről is szívesen olvasnának, szóval mindazoknak ajánljuk, akik nem saját szakmájukról akarnak megtudni valami újat, hanem a többiekről azt, hogy mennyire hasonlít rájuk saját szakmája. S ezután már ő maga is a szimmetriáról szóló dolgozatok és kutatások lelkes híve lesz.

Ugyanilyen élvezetesek a sorozat Staar Gyula által szerkesztett „Természettudomány” alsorozatának más, friss kötetei is, köztük Inzelt György kémiai kalandozása, amely részben tudománytörténeti munka, részben pedig a kémikusokat napjainkban foglalkoztató kérdéseket vizsgál. A középiskolai tanárok és az egyetemi hallgatók számára aránylag kevés kémiatörténeti összegzés íródott, e kötetet elsősorban nekik ajánljuk, hiszen kémiát valóban érdekesen csak történeti előzményeik bemutatásával együtt lehet tanítani, s ehhez komoly segítséget ad a most megjelent vegytani kalandozás. Akár azt is mondhatnánk, illő lenne az effajta műveket kötelezően ajánlott oktatási segédkönyvnek tekinteni, mondjuk Szathmáry Lászlónak a magyar alkimistákról írt kötetével, vagy Hronszky Imre kémiatörténeti publikációival együtt.

Báldi Tamás geológiai barangolásra hívja olvasóit, ez a témakör is a nem kötelező tudományos irodalom egyik kedvelt fejezete volt mindig is Magyarhonban, gondoljunk csak Lambrecht Kálmán oly sokak által olvasott alapműveire, a nagyszámú ásványtani munkára, történeti földtani, természeti földrajzi, geológiai, őslénytani és ásványtani kötetekre. 1929-ben Schafarzik Ferenc és Vendl Aladár geológiai kirándulásra hívta olvasóit, s ennek a kirándulásnak egy új állomásához érkezett el a most megjelent kötet szerzője, aki a pilisi hegyi rénszarvascsordák és az ürömi víziló segítségével jut el Szokolyára és Visegrádra, majd ellátogat a börzsönyi ősvulkánra, azután a tétényi fennsíkra, megnézi a budafoki kagylókövezetet és az érdi osztrigazátonyt, eljut Noé szőlőjébe, s természetesen Ipolytarnócra is.

A 19. századi neves tudós, a geológia honi atyjaként tisztelt Szabó Józseftől hosszú út vezet a ma kutatóiig, s ennek az útnak egy nagyon szép állomását vetíti elénk Báldi professzor úr. Már könyve címlapján is azt ígéri, hogy mindössze az utolsó húszmillió év emlékeinek bemutatására van módja, de a geológiai léptékű korokhoz viszonyítva mindössze néhány órát kell kiszakítani szabadidőnkből, hogy vele együtt barangoljunk Magyarhonban, s ez a séta talán egy kicsit izgalmasabb, mint egy Big Brother típusú időtöltés. Nem lenne rossz, ha erre végre valaki hajlandó lenne felhívni a még ép ésszel bírók figyelmét. (Az elhülyülési folyamatról lásd részletesebben a kötet kislexikonának „meszes iszap” szócikkét!)

Két portrégyűjteményről kívánunk még szólni, az egyik a rádiós és televíziós szerkesztőként is jól ismert Bán László munkája, amely Óriások vállán címmel látott napvilágot, s amelyben az „Aranyemberek” elnevezésű rádiós beszélgetések anyagát adta közre a szerző, amelyeket kollégái készítettek, s most ezeket rendezte sajtó alá. A kötet érdekessége, hogy ez nem egyszerűen egy beszélgetés-sorozat, hanem egyben a politikai világlátások egyfajta tudósi szintézise is, gondoljunk csak arra, meddig kutathatott itthon egy-egy vagány szociológus, s a pszichológia, az etológia, sőt a számítástudomány sem szerepelt mindig a támogatott műfajok sorában, ennek ellenére többen is keményen harcoltak e szakmák magyarországi meghonosításáért – sikerrel. A történelem, kultúrantropológia, s az ugyancsak gyanúsnak tűnő filozófia múltbéli és jelenkori gondjai egyaránt helyet kaptak a kötetben. Mai szemmel olvasva már minden nagyon szép, de soha ne feledjük, hogy mennyit küszködtek a tudósok a 60-as vagy 70-es években.

A könyv címe – „Óriások vállán” – nyilván Newtonra utal, aki a zseniális Robert Hooke-nak nyilatkozott egykoron arról, hogy ő órások vállán áll, s ezért jutott ily messzire tudományában. Ezt az állítást mindenki egyértelműnek tekintette, s nem gondolkodott el azon, hogy ez egy Hooke-nak szóló cinikus megjegyzés. Newton nehezen viselte el igencsak alacsony növésű tudós-ellenfelét, s ezért jelentette ki, hogy az általános gravitációra vonatkozó négyzetes összefüggés megalkotásában azok az elődei segítették, akik maguk is óriások voltak. Szó sem lehetett tehát Hooke-ról, aki mellesleg erre az összefüggésre talán valamivel Newton előtt jött rá.

Nos ez a fajta szellemes cinikusság a kötet több interjújából is kiolvasható, s e nélkül a cinikusság nélkül az 1950-es években kutatásaikat megkezdő magyar tudósok aligha jutottak volna el az óriássá válásig. Jó ha ezt is elmondjuk kortársainknak, fiainknak, unokáinknak.

A másik a Természet Világa főszerkesztőjének, Staar Gyulának a matematikusokkal folytatott beszélgetés-sorozata, amely a szerző eddigi diskurzusaihoz hasonlóan kellemes és szellemes, s még azok is élvezettel olvashatják, akik nem a mathézis tudományának úgymond belső köréhez tartoznak. A jelen sorok szerzője is jelen volt annál a beszélgetésnél, amelyet Staar Gyula folytatott Lax Péterrel, s szerencsére nem arról a matematikáról esett szó, amelyet valószínűleg egy nagyon szűk tudós kör művel napjainkban, sokkal inkább arról, hogy hogyan lett ő tudóssá, kik segítették pályáján (köztük Péter Rózsa, valamint nagybátyja, Szegő Gábor, aztán Neumann János, Pólya
György, s mások). Lax esetében különleges élményben van része a beszélgetőtársaknak, hiszen az 1941 óta Amerikában élő, s szépen lassan világhírűvé lett matematikusról nem könnyű megállapítani, hogy külhoni magyar tudós, kiejtés – pestiesen szólva – pestiesen magyaros, mindössze az a gyanús benne, hogy a magyar irodalmat, a klasszikusokat, a nagy költőket valamivel jobban ismeri, mint az a pestiektől általában megszokott. A laxi beszélgetés hangulatát valóban kellemesen tükrözi a kötet 13. fejezete, s a jelen sorok szerzője is büszke arra, hogy a nagybátyjával folytatott szellemi párbeszédnek maga is részese lehetett.

Hogy ki mindenki szerepel még a kötetben? Még tizenhatan. Jó fejek, érdemes megismerkedni velük.
Szóval volt egyszer egy Gondolat Kiadó, amelynek műhelyéből elgondolkodtató művek kerültek ki. Elgondolkodtató az is, hogy miért kellett ennek véget érnie. Elgondolkodtató az is, hogy miért merik oly kevesen folytatni az általuk lerakott alapokon nyugvó kiadói politikát, s elgondolkodtató az is, hogy a folytatásra vállalkozók miért tudnak oly nehezen megkapaszkodni a magyar könyvpiacon. Aránylag szerény példányszámban jelennek meg napjainkban a nívós tudományos ismeretterjesztő kötetek, s aránylag kevés kiadói műhely vállalkozik arra, hogy magyar tudósokat kérjen fel egy-egy szakterület múltjának vagy jelenének összegzésére. A legtöbben a könnyebb utat választják: szép színes, s többnyire ismeretlen szerzők által papírra vetett anyagok, aránylag gyengécske magyar fordításaival ejtik ámulatba az olvasni amúgy is nehezen tudó olvasót, pontosabban annak gyermekét. Jó lenne, ha a nívós ismeretterjesztő könyvkiadás visszakapaszkodna a régi magaslatokba, s látná, hogy a Vincéék által megkezdett út járható, bár a szerény központi támogatás okán kissé göröngyös. Szentágothai János javaslatára a Világ-Egyetem sorozatukban már évek óta megnyugtató külföldi szerzők, szerény illusztrációkkal ellátott, tisztességesen lefordított és jól megszerkesztett köteteit adják közre, gondoljunk pl. a nagysikerű Stephen Hawking kötetre. Nem lenne baj, ha a kultúra támogatói felfigyelnének arra, hogy a magyarországi felsőoktatás csak akkor lesz igazán nívós, ha a kötelező tankönyvek mellett értékes segédkönyvek százai jelennek meg folyamatosan, s ha a tanterv lehetőséget ad arra, hogy ezek is beépüljenek a hallgatók által szabadon választott olvasmányok, s vizsgaanyagok sorába. Az iskolai könyvtárak többsége ma aránylag szegényes, ezen nagyon gyorsan változtatni kellene, de maga a könyvbeszerzés is szigort igényel: csak a legjobb művek jussanak el e gyűjteményekbe, de lehetőleg e gyűjtemények mindegyikébe.

Ez természetesen a kiadókat is arra fogja késztetni, hogy hagyják végre abba az ócska külhoni csicsás fércművek magyarországi adaptálását, s ha nem tudnak viszszatérni az egykori Gondolat szintjére, akkor próbálkozzanak más szakmákban. A terepet pedig engedjék át azoknak, akik valóban Tudomány-Egyetem és Világ-Egyetem szinten hajlandók segíteni a nívós betűkre vágyók itthoni eligazodását. A dicséret Vincééken kívül másokat is megillett, róluk az elkövetkező számokban lesz szó.

A rangos kiadók száma – akik a tudományos ismeretterjesztést magas szinten művelik – nem nagy, a rangon aluliaké annál több. Papír hiányában a későbbiekben is csak a rangosakról fogunk szólni.

Hargittai István – Hargittai Magdolna: Szimmetriák a felfedezésben
Inzelt György: Kalandozások a kémia múltjában és jelenében
Báldi Tamás: Egy geológus barangolásai Magyarországon
Bán László (szerk.): Óriások vállán
Staar Gyula: Matematikusok és teremtett világuk. Beszélgetések

dr. Gazda István

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu