buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Szex és szex, hangaszál nélkül


2007.03.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Egy Szõke Hajni titokzatos írónõ nemrég megjelent A hölgy éjjeli vadászata címû regénye (vagy mije) az élet felérõl szól. Ezzel nem mondtam semmit, amíg körül nem írom, hogy példának okáért sokak szerint az élet a pénz és a szex körül forog, de Szõke Hajni regénye (vagy mije), csak a szex körül. Nem emberrõl, nem szerelemrõl (a kusza, körmönfont vágyról, és ami körülöleli), hanem pontosan a szexrõl, ipari program alatt, ipari menynyiségben. Soha nem találkoztam még könyvvel, amely kísérletet sem tesz arra, hogy emberi vonásokkal, ismerõs erotikus közhelyekkel rongálja a natúr, kincstári pornót. Hogy úgy mondjam, csont-autentikus pornót.

Regény, nem regény, õskori Feljegyzések plázákra, bankárokra konfigurálva, mindegy. Maradjunk annyiban, hogy ügyesen kitalált kis kötet. Halvány piros-barna deltaprintre nyomva, kemény borító, kötve. Alcímként három sor: „Szöveghû másolata Aphrodité istennõ hét elveszett könyvének” Ha az írja, hogy Aphrodité istennõ hét elveszett könyve szöveghû másolata, talán nem fut fel a szemöldök. Közreadja Szõke Hajni.

Itt újra meg kell állnunk. Az írónál többnyire meg kell állni fél másodpercre, mert az író felõl közelíthetõ érvényesen a mû, lekövethetõ, miért. Miért van, miért született, miféle funkciója lehet az ennyire natúr erotikus szövegnek, hogyan tapossa ki a helyét az elektronika századában, amelyben, aki kis pornóra éhes, oda kattint a neten, ahová akar. És nem fárad a szövegértéssel, különösen nem ezzel a misztikus, Aphrodité farvizére felcsapott szöveggel. A szerzõ, a szerkesztõ is érzékelhette az ellentmondást, három elõszóval indítják az amúgy is vékonyka könyvet. A három közül az elsõben a szerkesztõ azt mondja, fogalma nincs, ki a nõ, hol a nõ. Mármint a Hajni. A titokzatosság piárfogás.

A második elõszót bizonyos Soror Agneta írja, amely falmelléki bölcseleteivel minimum problematikusnak mondható. Bár egy 1536-ban magyarított levél lehet problematikus. A közreadóként jelzett Szõke Hajni erotikatörténeti szakhalandzsaként elõadott ráhangolója a harmadik elõszó, belekeverve Gilgamestõl Platónon át Julius Caesarig mindenkit, akit ér, nem felejtve ki, az Írás örök, de minden átírat alkalmazkodik a korához.

Eztán arccal belecsattanunk a kõkeménybe, miként teszi a Hölgy hét részletben hetvenhét és kilencvenkilenc kõkeménnyel. „Nem reflektál, nem pózol, beleveri, és kész. Az irodalom esetében mindez azonban mégiscsak bonyolultabbnak tûnik, ha hajlamosak vagyunk úgy elgondolni, hogy az irodalom az élet reflexiós mûfaja. Legyen szó fikcióról, tapasztalatokról vagy magáról a szívrõl.” – írja Darabos Enikõ (másról). Ez az. Itt a kutya elásva. Az irodalom valahogy nem dugás (bocsánat a szóért). Hanem az õ környezete.

És a miért kérdése minden oldalon. Hogy miért? Szõke Hajni miért ír le (adjuk meg neki: ad közre) ilyen szövegeket. Talán másfelõl közelíti a Feljegyzéseket, mint a hajdani „katalán” közreadó, ha az olvasó egyáltalán szóba kerül, és nem magánélvezetrõl van itt szó. Az erotikus irodalomnak talán még a múlt évezred végén is volt funkciója. A folklór erotikus dalai, mondókái fontos mögöttes tartalmakat hordoztak. Arany például saját szórakozására, talán hiánypótlásra írta pajzán verseit.

Hiányzott neki valami. De Sadenak minden hiányzott a börtönön kívül, annyira, hogy a kései eredmény akár betegesnek is nevezhetõ. Apollinaire vagány volt, profi költõ, kísérletezõ csirkefogó és hõsszerelmes egyszerre, aki a Tizenegyezer vesszõcsapás mellé mégis összehozott olyan verseket, mint a Búcsú („Letéptem ezt a hangaszálat”).

Arról nem beszélve, hogy Aphrodité legkevésbé sem az éhes hús szimbóluma, inkább a megtermékenyülésé. Az istennõ a tengerbõl bukkan elõ, vagy kyprosi kertjébõl a levegõn át érkezik, aranyszekerét verebek és galambok húzzák. Útja diadalmenet. Ahol megjelenik, a növény kivirágzik, a vadak szelídek és párjukat kutatják, az emberek lelkébe a boldog szerelem derûje költözik. Tehát véletlenül sem az, amit A Hölgybõl megismerhetünk, a feminista gõgöt, a nõtankot, amint végigszánt az elérhetõ férfiakon. Itt még egy árva hangaszál sem bukkan elõ.

Szõke Hajni: A Hölgy éjjeli vadászata
Elsõ Kötet Mûhely
3333 Ft · (szerzõ és kiadó a nevén kívül ismeretlen)

 
 
 

Onagy Zoltán

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu