buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Erdélyi történetek


2007.03.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Erdély különálló történelmét a magyar történetírás a 16. század közepétõl számítja, mikor Magyarország három részre szakadása után a magyar „politika” a fejedelemség területére szorult. Az Erdély szolgálatában – Emlékírók könyve címû kötet azt a közel másfél évszázadot öleli át, melyben megtörtént a korabeli Erdély felemelkedése és hanyatlása. Kovács Attila Zoltán, a kötet írásainak válogatója és szerkesztõje olyan szövegeket vett bele a gyûjteménybe, melyek hajdani szerzõk tollából származnak, s így meglehetõsen hitelesen szólnak a fejedelemség ezen csatározásoktól sem mentes idõszakáról. Az emlékírók között megtaláljuk a nagy múltú erdélyi családból származó Bethlen Farkast, aki a memoáríró Bethlen Miklós édesapja volt, a marosvásárhelyi kereskedõt, Borsos Sebestyént, az Olaszországot is megjárt Forgács Ferencet, vagy a német egyetemeken kikupálódott református lelkészt, Keserûi Dajka Jánost. A kötetbe felvett emlékírókban, naplóírókban talán az a leginkább közös, hogy egyikük sem készült hivatásos „írónak”, s jól mutatja ezt Nagyajtai Cserei Mihály Kemény János haláláról írt történetének kezdete: „Én históriát írni nem akarok, mert ha akarnék is, ahhoz való kapacitásom nincsen, bízom másokra, nálamnál jobbakra és tudósabbakra. Hanem a heverést megunván ennyi hosszas bujdosás alatt, Apaffi Mihály idejétõl fogva röviden…” és Cserei megírta a maga történetét, nem is olyan rosszul.

S így van ez a többiek esetében is. Hídvégi Mikó Ferenc Bethlen Gábor ideje alatt lett csíki fõkapitány, késõbb pedig fõudvarmester és kincstartó. Az emlékirataiból beválogatott rész a felelõtlen, uralkodásra alkalmatlan Báthori Gáborral foglalkozik, aki, fittyet hányva az erdélyi szokásokra és privilégiumokra, csapataival elfoglalta az erdélyi szászok „fõvárosát”, Nagyszebent: „Így lõn azért, hogy kezdõdék annak a városnak romlása, kit soha semminemû ellenség fel nem prédált; mert õk minden változásokban úgy viselték magokat, hogy az erõsségben magokat oltalmazzák.”

A más-más habitusú szerzõk tollából származó emlékírások meglehetõsen különböznek egymástól, hiszen hol személyes a hangvétel, hol felsorolásszerû a visszaemlékezés, mégis a kronológiának és a szerkesztõ intenciójának köszönhetõen belepillanthatunk Erdély hol fényes, hol zûrzavaros másfél évszázadába.

Erdély szolgálatában – Emlékírók könyve
Vál., szerk. Kovács Attila Zoltán
Kráter, 2007
192 oldal, 2200 Ft

 
 
 

Kráter Műhely Egyesület

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu