buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Pannon mérce


2007.03.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A kilencvenes évek vitathatatlan eredménye, hogy a még azidõben is túlcentralizált magyar szellemi életben folyamatosan erõsödhettek a régiók. Bár Pécs addig is az egyik legfontosabb és legvonzóbb fõvároson kívüli központ volt, azt például csak a közelmúlt tette lehetõvé, hogy folyamatosan és igényesen mûködõ könyvkiadói legyenek. A Pro Pannónia Kiadói Alapítvány gondozásában már több mint száz kötet jelent meg, például Kodolányi János, Illyés Gyula, Takáts Gyula, Csorba Gyõzõ, Pék Pál szépirodalmi mûvei, továbbá tanulmánykötetek, levelezések, vallomások többek között Fodor András, Tüskés Tibor, Bertók László könyvei, Schöpflin Aladár levelezése.

Ha jól számoltam, Tüskés Tibornak éppen a hetedik könyve a kiadó gondozásában Az újraolvasott Kodo-lányi. Az õ szerkesztõi-kritikusi-irodalomtörténészi pályája egyike a legrokonszenvesebbeknek és leghasznosabbaknak. Fõ érdeklõdési területe a huszadik század, annak is a második fele, az általa is megélt évtizedek, amelyek nagy része mára irodalomtörténetté vált. A hatvanas évek elején, a Jelenkor szerkesztõjeként Kodolányi mûveit is közölte – ez akkor bátor tett volt. Még inkább annak bizonyult, hogy az író halála után megírta róla a mindmáig egyetlen monográfiát, amelyet a Szépirodalmi Kiadó riadt szerzõdésbontással adott vissza, majd 1974-ben a Magvetõ jelentetett meg. Az új könyv címében az újraolvasás tehát nemcsak olvasói, hanem irodalomtörténészi értelmû is. A mûelemzések, emlékezések, filológiai adatfeltárások gyûjteménye tovább gazdagítja Kodolányiról alkotott képünket, illetve bevezetik ebbe az írói világba az érdeklõdõket. Kodolányinak van ugyanis, s nem is csekély olvasótábora, ebben azonban egyre kisebb a fiatalok száma, s ezen változtatni kellene. Az író 1990-ben posztumusz kapott Kossuth-díja ugyan jelképes rehabilitáció volt, de az igazibbat a könyvei iránti növekvõ érdeklõdés jelezhetné. S ehhez ad újabb segítséget Tüskés Tibor.

A Pannónia Könyvek sorozatában már jónéhány levelezésgyûjtemény jelent meg. Most két újabbat vehettünk kézbe. A Csorba Gyõzõhöz (1916–1995) kötõdõ kiadványok legújabb darabja a Csorba Gyõzõ és barátai. A korábbiakhoz hasonlóan ezt is Pintér László rendezte sajtó alá, a megszokott alapossággal. A barátok száma ezúttal négy fõre szûkül. Mindegyikük részese volt a pécsi irodalmi életnek, majd fõvárosivá vált. A megmaradt levélanyag két esetben egyoldalú sajnos. Galsai Pongrác és Kalász Márton leveleit olvashatjuk Csorbához, majd Csorba Lázár Ervinnel és Szántó Tiborral folytatott levelezésének mindkét félnél megmaradt anyagát. A levelek mindig egyfajta portrét is adnak a levélíróról meg a címzetthez való viszonyáról. E kötet összeállítása óta halt meg Lázár Ervin, aki 1972-ben így nyugtázta Csorba legújabb verseskönyvét: „Nagyon szomorú könyv. Én különben azt tartom, hogy a szomorúság a legfontosabb a világon. Minden benne van, ami lényeges. De azért néha lehetne jobb kedved. Lehetnél kicsit vidámabban szomorú.”

Pákolitz István (1919– 1996) életének és munkásságának nagyobbik része ugyancsak Pécshez kötõdik. A hozzá írott leveleket Nagy Imre válogatta és rendezte sajtó alá. A Pákolitz István levelesládájából (1947–1994) alcíme: „Bizakodásra vagyunk ítélve”, s ezzel a költõi szemlélet is kifejezõdik. Az elsõ leveleket Sík Sándor, Lengyel Balázs írta a költõ-tanoncnak, az utolsókat Jókai Anna, Bertha Bulcsu, Fodor András, Csorba Gyõzõ. A levélírók között szerepel többek között még Illyés Gyula, Darvas József, Kormos István, Csanádi Imre, Nagy Gáspár. E karcsú könyvet minden irodalmár haszonnal böngészheti.

Szepesi Attila rövid ideig a pécsi tanárképzõ fõiskola diákja is volt. Új könyvének címadó írása – Õrtorony – éppen az 1964-es odaérkezést idézi fel, a kezdõ poéta megismerkedését Csorba Gyõzõvel, s az emlékezés alkalmat ad a mester lírájának érzékletes jellemzésére is. Õ „szakrális titkok beavatottja volt”, „a letiport és megalázott emberi méltóságot vigyázta”, s õ „a legurbánusabb magyar költõ”. A költõ Szepesi Attila érett fõvel kezdett prózát írni. Igazi esszéket olvashatunk tõle.

Úgy látszik, nálunk a költõk tudnak leginkább esszét írni. Nem költõi próza az övé, hanem a költõ prózája, azaz a nyelv olyan mûvészéé, aki gyakorlatból tudja, hogy mi a különbség a líra és a próza nyelve között, és prózaíróként sem feledheti el a költõi gondolkodásmódot. Esszéinek tárgya a mûvelõdéstörténet, a költészet, a képzõmûvészet és a személyes életút. Szereti búvárkodva felidézni a régi évszázadok világát, furcsaságait, naivságát, a különös emberi sorsokat. Nemcsak egyes mûvészekben látja meg a mítoszi, a misztikus elemeket, hanem a hétköznapi életben, akár a saját sorsában is. Õ maga Kárpátalján, Beregszászon töltötte elsõ gyermekéveit, s ez a világ is látomásos-mítoszi módon idézõdik fel emlékeiben.

Pék Pálnak a válogatott versek után már a második könyve jelenik meg a kiadónál. Az Arccal a semminek és a Szodoma után a Szélcsönd és újra szél cím jóval derûsebb világot ígér, de nem errõl van szó, s ezt akár az is jelezheti, hogy a Szodoma kibõvített változatban itt is olvasható. Régóta és végérvényesnek tetszõen kialakult költõi világ Pék Pálé. Poétikailag a babitsi, a késõnyugatos, az újholdas hagyományhoz köthetõ ez a mesterséget, a nyelvet mélységesen tisztelõ és komolyan vevõ módszer, s ezt azért szükséges említeni, mert ennek újjáteremtése az ezredfordulón ahhoz hasonlóan varázslatos, amilyen a klasszikus avantgárd után az újklasszicizmus volt. A mai ember léttapasztalata azonban már a huszadik század egészét magába foglalja, s ezért hajlamos arra, hogy a mindennapi élet boldog perceit, óráit is kérdésessé tegye, ha a költõi általánosítás szintjérõl szemléli azokat. Nem tudja tompítani a kérdéseket a hit sem: az ember a mélységekbõl kiált, sóhajt, szemlélõdik, s vonja le komor következtetéseit. A szélcsöndben látja a szél hiányát, s várja azt, a szélben pedig a szélcsöndet. Nincs megelégedettség, a lehetséges teljességhez képest a hiányérzet az uralkodó. A mérce azonban a teljesség.

Tüskés Tibor: Az újraolvasott Kodolányi
Tanulmányok, esszék, dokumentumok
2006, 306 oldal, 2400 Ft

Csorba Gyõzõ és barátai
Budapesti levelek Pécsre
2006, 282 oldal, 2500 Ft

Pákolitz István levelesládájából 1947-1994.
2006, 149 oldal, 1690 Ft

Szepesi Attila: Õrtorony
2006, 184 oldal, 2200 Ft

Pék Pál: Szélcsönd és újra szél
2006, 70 oldal, 1400 Ft

 
 
 

Vasy Géza

Pro Pannónia Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu