buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 15, vasárnap
Valér napja





















Évfordulók:
1822: Verseghy Ferenc halála (Buda)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Mûhelytitkok


2007.03.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Mészöly Miklós mûvészetére utoljára a kilencvenes évek elején jutott annyi figyelem, mint napjainkban. Akkoriban a posztmodern magyar próza elõfutárát, sõt megteremtõjét látták és ünnepelték benne, manapság viszont kései, a realista próza hagyományához visszatérõ, tehát az általa elõsegített epikai változásokkal részben szembeforduló mûvei kerülnek elõtérbe. Az érdeklõdés erõsödését jelzi, hogy 2006-ben Görözdi Judit és N. Tóth Anikó monográfiái, most pedig Mészöly Miklós közel ezer oldalt kitevõ naplói, illetve a naplókat gondozó Thomka Beáta Mészöly prózájával foglalkozó tanulmányai jelentek meg.
 

A Mûhelynaplók címen kiadott impozáns kötet a hagyatékból elõkerült noteszek, füzetek és határidõnaplók közel ötven év alatt írt anyagát tartalmazza. A szöveg nem, vagy csak alig érint személyes vonatkozásokat, magánéleti utalásokat vagy emlékeket, azaz szinte kivétel nélkül az írói mûhely belsõ problémáival foglalkozik: olvasmányokat kommentál, írói ötleteket, megtalált szavakat, mondatokat, netán késõbb elõkereshetõ adatokat rögzít. Az Atléta halála, a Saulus vagy a Film legkorábbi szövegcsírái váltak tehát hozzáférhetõvé, a regények és az esszék olyan elõmunkálatai, melyek szinte példa nélküli részletességgel számolnak be az írói mûhely eseményeirõl, az írás technikájáról, logikájáról és természetesen az író érdeklõdési területeirõl, olvasmányairól és mûvészi ambícióiról. Mészöly – hogy egy konkrét tudományos hasznát is említsem a kiadványnak – Kijegyzések címen gyûjtötte a számára fontos idézeteket, melyeket legtöbbször forrásmegjelölés nélkül használt fel, de most, a naplók bejegyzéseinek segítségével visszakereshetõk az eddig sokszor csak sejthetõ források. Ráadásul ezekben az idézetfolyamokban egy ragyogó intellektusú, finom érzékenységû ember szemével láthatjuk a világirodalom remekeit, és vele együtt gondolkozhatunk el egy-egy kiemelt mondaton vagy bekezdésen, vagy csodálkozhatunk rá az általa feltárt összefüggésekre.

De a könyv akár kordokumentumként is olvasható, hiszen az egy jelentõs írónak a Kádár-kori Magyarország megértéséért tett erõfeszítésit is dokumentálja. Mészöly odavetett megjegyzései, néhol aforiz-matikus tömörséggel jelzik álláspontját: „Kizsákmányolás: meghatározás dolga” (180.); „Mindnyájan az ideált szolgáljuk” (382.) vagy némi áthallással: „A hal nem szeret engem, de én szeretem a halat” (328.), De a finom vagy épp direkt utalások érintik a határok lezárásának, az egyházak szorongatásának vagy az egyéni szabadságjogok egyéb korlátozásának problémáit is, ám mindezek, érdekes módon, számára elsõsorban a megírhatóság kérdései felöl értelmezõdnek: Hogyan írtak errõl mások? Hogyan lehetne másképp írni? Hogy lehetne egyáltalán írni? Leginkább ez érdekli.

Különös szerencse, bár nyilván nem véletlen, hogy a naplókkal egy idõben látott napvilágot Thomka Beáta Prózai archívum címû tanulmánykötete, mely Mészöly Miklós prózáját sokszor épp az általa gondozott kéziratokból nyert ötletek és érvek segítségével állítja új fénybe. Bemutatja például, hogy Mészöly milyen gyakran és milyen ötletesen használt jelöletlen, néha kicsit át is írt idézeteket, miként sajátított ki irodalmi és nem irodalmi szövegeket, vagy hogy hogyan imitálta azok stílusát és szóhasználatát – napjaink irodalmát elõlegezve. Elgondolkozik életrajz és életrajzi fikció viszonyán, illetve a szövegváltozatok kapcsán egy mû befejezhetõségének furcsa problémáin. Ez utóbbi szülte a könyv talán legszebb írását, a Végleges változat… címût, melyben Thomka Beáta a Mészöly Miklós által használt számítógép fájljainak adatait vizsgálja, és megállapítja, hogy a gép több mint két évvel az író halála elõtt, 1999. május 26-án 15:30-kor volt utoljára bekapcsolva. Végigköveti az egyes szövegek utolsó mentésének idõpontjait, amibõl látható, hogy a betegséggel szembeszálló író kísérlete a töredékek befejezésére, az félbehagyott szövegek folytatására milyen reménytelenül drámai volt.

Ez utóbbi példa azonban a filológia jövõbeli problémáira is rávilágít. A naplók és más kézírásos szövegek ugyanis még képesek voltak megmutatni a regények fejlõdésének az útját, az egyes változatok egymáshoz való viszonyát, ám a számítógépbõl már csak az utolsó mentett változat nyerhetõ ki. Sõt, ahogy Thomka Beáta meg is jegyzi: egy 1999-ben használt gépbõl már az is csak komoly technikai akadályok leküzdésével. A két itt tárgyalt könyv tehát arra is figyelmeztet, hogy tanuljuk meg megbecsülni a kéziratokat, mert könnyen lehet, hogy kortársaink már nem hagynak ránk ilyesmiket.

Mészöly Miklós: Mûhelynaplók
Kalligram Kiadó, 2007
936 oldal, 3990 Ft

Thomka Beáta: Prózai archívum
Kijárat Kiadó, 2007
168 oldal, 2000 Ft

 
 
 

Bedecs László

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu