buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
„Hé, hatvannyolc…”


2007.03.01

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Ahogy forgatom ezt a könyvet, John Reed világhíressé lett munkája – Tíz nap, amely megrengette a világot – jár az eszemben egyre, amihez maga a nagy Lenin írt elõszót eredetileg. A fiatalon elhunyt amerikai világjáró rácsodálkozása 1917 októberének Oroszországára egy illúzió természetrajzáról is hírt adhat ma már nekünk, csak kár, hogy az akkor indult kísérlet kifejlése az emberiség történetének egyik legnagyobb borzalmát hozta el. Ekként az 1917 és 1968 közötti párhuzam nem állja meg a helyét persze, de tény, hogy ami abban az esztendõben – meg a „környékén” – megesett, sorsunkat s történelmünket máig meghatározza valamiképp.
 

Az amerikai szerzõ, Mark Kurlansky világképét egyfajta baloldali haladáselv hálózza be jól kivehetõen, 1968 amolyan idol, gondolkodását s magatartását meghatározó históriai pillanat volt és maradt a számára visszavonhatatlanul, s ez az emóció az amúgy szenvtelennek szánt elõadásmódján is áttûnik.

Módszere nem a szaktörténészé, hanem az újságíróé inkább, az év valamennyi, témája szempontjából fontosnak gondolt – amerikai, franciaországi, lengyelországi, csehszlovákiai, mexikói és egyéb országbeli – történéseit számba veszi szinte, a közösnek vélhetõ jegyeket keresi lankadatlanul, így aztán a számunkra tán lényegesebb kelet-európai jelenségek specifikuma homályban marad minduntalan. Abban egyetértek, hogy – szimbolikusan – 1968 volt az elsõ globális esztendõ a világon, de hogy az ekkor manifesztálódott – formáiban, rekvizitumaiban szintén globális – életforma-lázadás inkább a javunkra vált volna mindenestõl, abban már nem, annak taglalását pedig, hogy e hazugságok ellen való lázadás szülte csodás és merész álmokat miként „integrálták”, falták fel az újabb, immár furfangosabb hazugságok, egyenesen hiányolom a könyvbõl. Mert e „nagy csalás” lett az igazán és visszavonhatatlanul globalizációs jelenség aztán, ennek hozadékát nyögjük – mi, egykori táborlakók is 1989 óta – a mai napig, s e felébe-harmadába maradt „világforradalom” kétarcúságát is ez mutathatja meg igazán.

1968 a nagy-nagy álmok és a nagy-nagy illúzióvesztések esztendeje volt ugyanis. Az utolsó esztendõ tán, ami a hõsi magatartás ideálját megadta még, s az elsõ, amely ezt az ideált nevetségessé – idejétmúlttá? – is tette ugyanakkor. Azok a fiatalok, akik a megkövesedett, hazugságba dermedt viszonyrendszer ellen lázadva egy õszinte, háborútól, erõszaktól mentes és tisztább élet lehetõségének a nevében léptek porondra az idõ tájt, nem vették észre, hogy a széket, amire fölállnának – szinte rögvest – ki is rúgják maguk alól. „Nem tetszenek a hõsök (…) Remélem, de Gaulle után az európaiaknak elegük lesz a hõsökbõl” – ezt a mozgalom egyik vezére, Serban-Sreiber írta le nagy-nagy öntudattal, s nyilvánvaló, hogy például a szerzõ által máig „elbûvölõnek” tartott Daniel Cohn-Bendit mindenfajta tekintélyt megvetõ radikalizmusa is azt a szellemi-morális állapotot s azt a magatartást körvonalazta valamiképp, ahonnan se vissza, se elõre lépni nem lehetett már értelmesen. Szó mi szó: az 1968-as mozgalom csapdája annak mélyen átélt, csak az újat sürgetõ anti-tradicionalizmusa volt szerintem, az önnön strukturális és morális nehézségeiken végül is úrrá lett elitek éppen ezért tudták idõvel legyûrni, megszelídíteni, integrálni az egészet, irodalmastól, kísérleti színházastól, zenéstõl, mindenestõl. 1968-nak az lett a vétke, ami az erénye is volt talán: hogy csak globális akart lenni mindenáron. Ahogy a mozgalom terjedésében, úgy annak leszerelésében is a televíziónak – a kezdõdõ mûholdas adásoknak –, a kommunikáció birtoklásának volt a leginkább lényeges szerepe, ez aligha vitatható, s valamiféle posztmodern fordulat vette kezdetét, olyasmi, amibõl kikeverednünk máig sem sikerült. Azt, hogy a foltokban máig élõ egykori álmok eredendõ „gyökértelensége” s az idõközben reánk borult – már-már magától értetõdõnek hirdetett –, a hazugságot törvényerõre emelt értékrelativizmus között van-e „genetikus” összefüggés, ezt ki ki eldöntheti, de abban biztos vagyok, hogy – például – a Holdra szállás mámorával s az onnét nézvést gyönyörûnek és törékenynek tetszõ kék bolygónk csodálata adta esélyekkel – amirõl Michael Collins ûrhajós oly torokszorítóan beszélt – az emberiség semmit sem tudott kezdeni. A – megengedem, olykor változásra képtelen hazugságba fulladt – hõsök korát nem a szabadságban kiteljesedett lelkek, hanem a sztárok kora váltotta föl, a sikerre s az anyagi elõnyökre való törekvés napiparancsa a hatvannyolcasokon – illetve igen nagy részükön – is úrrá lett egy idõ után, mi hátramaradottak – akik ennek az esztendõnek az oly ismerõs életérzésében azért nyugodtan elmerülhetünk-elringatózhatunk e könyv olvastán is persze – pedig megint elveszítettünk egy illúziót, mindörökre talán.

Mark Kurlansky: 1968 – Egy év, amely felrázta a világot
HVG könyvek, 2006
384 oldal, 3990 Ft

 
 
 

N. Pál József

HVG Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu