buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 22, csütörtök
Menyhért és Mirjam napja





















Évfordulók:
1920: Ray Bradbury születése (Waukegan)
1958: Roger Martin du Gard halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Hős Incorporation


2007.03.01

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Nincs könnyû dolga a mai gyerekeknek, ha követendõ bálványt akarnak választani. Valamikor Winnetou és Old Shatterhand számított abszolút favoritnak, esetleg kicsivel késõbb Superman (de õ már inkább a televíziózás meg a mozi hõskorából), ma pedig minden információs csatornán ömlenek a harcosok, ûrlények, mágusok, mutánsok. A vad focibanda, A kincskeresõ hármas ikrek, Vámpírkönyvek: íme, néhány sorozatcím a könyves kínálatból. Vannak persze külön lány-idolok is, mindenféle korú és tudású boszorkánypalánták, akik szintén képesek megmenteni a világot bármilyen gonosz összeesküvéstõl. Barbie ilyen tekintetben nem számít, a modell alkat, mint elérendõ, követendõ bálványkép nem ide tartozik. Helyette van Nevetlen Hercegnõ, Tini boszik, Agáta Kriszti, a Sárkányvadász Akadémiáról „sárkány-lédi” és (szinte hihetetlen, de) Jane Blonde is! A sok-sok bátor (de inkább vakmerõ), megfontolt (de inkább szerencsés), félelmet nem ismerõ (de inkább taktikázó) hõs mindegyike számíthat ugyan lelkes rajongótáborra, mégis igen keveseknek adatik meg a teljes, feltétel nélküli (el)ismertség.

A kilószámra termelõdõ hõs-történetek a képregényektõl kezdve a gyerekhorroron és Tini krimiken (sic!) keresztül a fantasy könyvekig nem állnak össze egyetlen koherens világképpé, így kérészéltû hõseik légüres térben, világtalanul lebegnek, majd eltûnnek. A probléma menynyiségi kérdés: olyan beláthatatlan immár a magyar nyelvû gyerekkönyvek mennyisége is, hogy ember (gyerek) legyen a talpán, aki a sok értéktelen ponyva között talál egy-két értékesebb munkát. Ugyanakkor – és így válik mégiscsak minõségivé a kérdés – a sok összedobott, „csuklóból” odavetett kalandkönyv fõszereplõi nem is lehetnek valódi hõsök, mert bár lötyög rajtuk néhány erõteljesebb jellemvonás, erõs, jól megírt fõszereplõ mégis kevés van közöttük. A mindenféle szuperemberek, természetfeletti képességekkel rendelkezõ lények megoldanak egy-egy konfliktust (esetleg sorozatszereplõként kötetenként egyet), de a cselekvések, kalandok szintjén túl semmit nem mutatnak magukból, így személytelenek és valójában idegenek maradnak. Nem tudjuk, mit éreznek, mit gondolnak, hogyan élnek, a velük képen vagy könyvben találkozó gyerek nem is tud a szó valódi értelmében megbarátkozni velük.

Az utóbbi évek gyerekirodalmi könyvtermése könnyedén asszimilálta Harry Pottert, mint hõstípust, és a filmtrilógiának köszönhetõen ismét felfutó A Gyûrûk Ura hõsei is mérceként szolgálhatnak. Ezek szerint a valódi hõs nem elsõsorban fizikai kvalitásairól ismerszik meg, hanem rendíthetetlen erkölcsi tartásáról. Nem feltétlenül bátor, és bár esetenként vonakodik elfogadni a reá mért sorsot, a félelmét minden esetben képes legyõzni az igaz ügy érdekében. A hõsöket nemcsak irigyelni lehet, hanem fel lehet nézni rájuk. És mert a hõsöket építeni kell, azaz nemcsak idõt hagyni a születésükhöz, de apró mozzanatokból életet adni nekik, hogy ne csak papírlények maradjanak, hanem valódi hús-vér alakokká érjenek, ezért többnyire nagy ívû, terjedelmes, valódi nagyregények lapjain találkozni velük a leginkább.

Christopher Paolini Eragonja a regényfolyam kezdetén tizenöt éves árvafiú, aki egyik éjszakai vadászata közben sárkánytojást talál, és így egy sárkány gazdájaként a Sárkánylovasok rendjébe emelkedik. Sárkánya (segítõje és lelki-szellemi társa egyidejûleg), Saphira segítségével megszabadít egy tündét, megvívja élete elsõ nagy csatáját a törpék és a vardenek oldalán a gonosz Galbatorix ellen, majd kiképzésben részesül, ismét harcolni kényszerül – és közben fény derül születésének titkára is. Nem véletlen az Eragon és a tolkieni Aragorn név összecsengése: a két hatalmas kötet nemcsak tematikájában, szereplõivel, regénystruktúrájában, hanem akár a kreált nyelvek (õsnyelv, törpék nyelve, urgal nyelv) tekintetében is rokoníthatók egymással. Az eposzi terjedelem eposzi figurákat is teremt: a sárkányok méltóságteljes, titokzatos népének pusztulása egyetlen lázadóvá, gonosszá lett Sárkánylovas bûne, aki immár az egész ismert világot akarja uralma alá hajtani.

Vannak feltétel nélküli rabszolgái és emberhúst zabáló démoni pribékjei – úgy tûnik, a világ összes emberi és természetfölötti gonosza összefogott a jó elpusztítására. A kilátástalannak ígérkezõ helyzetben Eragonnak és Saphirának talán van lehetõsége fordítani a történelem menetén.

Még csupán két kötete jelent meg a trilógiának, de Eragon alakja máris emblema-tikussá magasodott: nemcsak az „árva és kiválasztott” Harry Potter tulajdonságaival rendelkezik, hanem Aragorn minden erénye is az övé – és hozzá hasonlóan egy tünde iránt érzett szerelme alapjaiban változtatja meg sorsát (bár egyesek szerint a második kötet rosszul megírt, banális szerelmi szála inkább egy lányregénybe, brazil szappanoperába illik, mintsem egy hõsmesébe). Ugyanakkor megbocsátható a szerzõnek az a néhány lapos párbeszéd, azt is elnézzük neki, hogy a felfokozott várakozás ellenére igencsak csalódás a második kötet kurtán-furcsán összecsapott csúcsjelenete (Eragon apjának kilétét amúgy is sejtettük már), és ejnye! ejnye!, nem lehet csak úgy odarittyenteni néhány õsnyelvi mondatot, hogy ezt meg ezt jelenti, ugyanis Tolkien (nyelvész)-professzor egész nyelvet teremtett, nyelvtannal, szótárral, ahogyan kell… Mindezek ellenére Eragon története, minden felfedezhetõ irodalmi utalás, minden megírásbeli kidolgozatlansága ellenére lenyûgözõ. Olyan világteremtõ erõvel rendelkezik az elsõ kötet megírásakor még csak kamasz Paolini, ami az irodalom nagy öregjeinek is tisztességére válna. Az olvasót a cselekmények, helyszínek, szereplõk folyama magával ragadja, olyan könyv ez, amiben el lehet bújni, el lehet merülni. És lehet izgulni is végre – mert itt nem véres, de vérre megy a küzdelem: a mindent elsöprõ gonosz elleni kilátástalannak tûnõ harc ellenére kiállni, és vállalni a sorsot, állni a sarat, ez valódi hõshöz illõ magatartás.

C. S. Lewis Narnia Krónikáinak kötetei már születésük óta klasszikusnak számítanak hazájukban, Magyarországon csak tavaly (szinte a megfilmesítéssel egy idõben) foglalták el az ezt megilletõ helyüket. Bár 1988-ban már megjelent egy magyar nyelvû fordítása a második kötetnek, Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény címmel a Szent István Társulatnál K. Nagy Erzsébet fordításában. Ez kissé nyersebb, darabosabb, mint az átdolgozott változat, de sokkal inkább szöveghû. (A jelenlegi kiadás túlságosan is sokat finomított C. S. Lewis nyelvén, esetenként sokat torzított is. Már a szerzõ ajánlásának félrefordítása meghatározhatja a könyv és a sorozat olvasatát, az eredeti „tündérmese” mûfaji meghatározása helyett a magyar változatban „mesés történetet”, „varázslatos kalandot” említenek.) A Narnia-könyveket többnyire ezzel az egyetlen kötettel azonosítják, bár a hétkötetes regényfolyamnak ez csupán egyetlen epizódja: igaz, ez a legfantasztikusabb, s egyben a legfélelmetesebb is. Túlságosan is szerteágazó idõben és térben a hét kötet cselekménye, s elsõsorban Aslan, az oroszlán alakja fogja öszsze ezeket. A kötetek Narnia történelmének egy-egy jelentõsebb epizódját mutatják be, az alapítástól kezdve egészen a megsemmisülésig, néha több száz narniai évet is átugorva a történelemben. A négy gyerekkorú fõszereplõ, Lucy, Susan, Edmund és Peter néha megjelennek a kötetekben, és néha fordítanak is az aktuálisan zajló események menetén, de a történések többnyire egymástól és tõlük függetlenül zajlanak. Központi figurát, hõst így hiába is keresnénk a ákban, ehelyett egy egyetemes allegorikus olvasat lesz az összetartó erõ.

Aslan alakjának teológiai vonatkozásai egyértelmûek: magát Jézus Krisztust jelképezi az önkéntes mártírhaláltól kezdve a csodás feltámadáson keresztül a bárányként való megjelenéséig. Ennek megfelelõen mind a hét kötet szolgáltat némi adalékot Aslan országáról, annak saját világunkkal való kapcsolatáról, egészen a zárókötet utolsó ítéletéig, ahol Aslan a „Legyen vége” igével megsemmisíti Narniát (de megtudjuk, hogy az az ország csak mása volt a valódi Narniának). Ekkor az is kimondódik, hogy a szereplõk valamennyien halottak már (legalábbis nálunk, Árnyékországban ezt mondanák róluk), véget ért az álmuk: a reggel Aslan országa, és Nagy Történetük elsõ fejezete csak most kezdõdik.

Bibliai áthallások nélkül a Narnia Krónikái azonban, az elsõnek megírt már említett második kötetet kivéve, igencsak gyengére sikerültek, néhol kimondottan unalmas és szószátyár a szöveg, motiválatlanok a kalandok, túl sok bennük a logikátlan kapcsolat, zavaros a kozmológiája, a teremtett univerzuma. Egy gyerek olvasó számára azonban a keresztény olvasat maga is kihívást jelentõ értelmezési feladat, s a megfelelõ mûveltség birtokában is néhol érthetetlen zagyvaságnak tetszhet a szöveg (lásd pl. a negyedik kötet végkifejletét, amely Aslan és Bacchus fõszereplésével bacchanáliába torkollik, gyerekváltozatú, szelídített bacchanáliába). Aslan mint hõsfigura pedig túlságosan is misztikus és megfoghatatlan – különösen végsõ átváltozása megfejthetetlen.

Természetesen nemcsak a tragikus sors garancia a valódi hõssé váláshoz, és minden korosztálynak meglehet a megfelelõ léptékû hõse, aki saját dimenziójához illõen nagyon is bámulatos cselekedeteket visz végbe. Luc Besson Arthurja tízéves kisfiúból változik kétmilliméteres villangóvá, hogy megtalálja eltûnt nagyapja eldugott kincsét és így megmentse nagyanyját a kilakoltatástól. És Arthur, oldalán Holdviola hercegnõvel és annak öccsével bátran végigküzdi magát a földalatti Hét Földön, eljut a gonosz Tiltott Városába, és csavaros eszének köszönhetõen természetesen megszerzi a kincset is.

A sorozat harmadik kötete ugyanakkor új cselekményszálat indít: a fõgonosz Maltazár úgy kíván bosszút állni, hogy átjön az emberekhez, és két méter negyven centiméteres óriás szörnyként indul leigázni a világot. A negyedik kötet még várat magára: hogyan képes szembeszállni Maltazárral az újból kétmilliméteresre zsugorodott Arthur. Luc Besson filmrendezõi kvalitásait meg nem hazudtolva pergõ, klippszerû jelenetekbõl gyorsvágású kalandregényt írt (rosszmájúan írhatnám, ollózott össze ilyen-olyan tündérmesei, fantasy, sci-fi meg Harry Potter-es elemekbõl) – a legkisebbek számára. Arthur nem elsõsorban méreténél fogva miniatürizált hõs, hanem a regény cselekményre koncentráló szerkesztettsége folytán is. A vele történõ kalandok, használjon bár „félelmetes” jelzõket a szerzõ, bogárdimenziójúak, és bár több helyen „halálos veszedelemrõl” olvashatunk, mégis szinte súlytalan, tét nélküli a küzdelem, hiszen a boldog befejezés elõre tudott.

A regény ugyanis elsõsorban mégis gyerekeknek szóló szerelmes regény lett. Az emberi számítás szerint tízéves Arthur villangóként bájos kópévá válik, az óvodás korosztály feltétel nélküli rajongott hõse lehet. A sok-sok kalandnál meg viszontagságnál sokkal, de sokkal fontosabb Holdviola meg Arthur elsõ csókja (és nemcsak a neki tulajdonított mágikus erõ miatt!), és kettejük szerelmes civódásai/vívódásai egészen átszövik a cselekményt. Ugyanakkor a szerzõ nagyon is lírai szavakkal beszél olyan érzésekrõl, amelyek csak sejtés szinten fogalmazódhatnak meg az olvasóban, megteremtve így a tökéletes érzelmi azonosulás lehetõségét is. Arthur csak terjedelmében és megjelenésében „nagyregény”, valójában tökéletes gyerekkönyv: könnyen olvasható, könnyen megfejthetõ, kissé pikareszk, elõre kódolt happy enddel.

Christopher Paolini: Eragon, Elsõszülött, Az örökség 1–2.
Ford. Bihari György, Sóvágó Katalin
Európa Könyvkiadó, 2005–2006
1238 oldal, 2800- 3400 Ft

C. S. Lewis: Narnia Krónikái, 1–7.
Ford. K. Nagy Erzsébet, Liszkay Szilvia
M & C Marketing Tanácsadó Kft., 2006
1886 oldal, 1490- 1990 Ft

Luc Besson: Arthur és a villangók, Arthur és a Tiltott Város, Maltazár bosszúja
Ford. Sóvágó Katalin
Cephalion Mûvészeti és Könyvkiadó Kft., Szentendre, 2006
414 oldal, 2490 Ft/kötet

 
 
 

Lovász Andrea

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu