buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Görög művelődéstörténet


2007.03.01

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A klasszikusnak nevezhetõ szerzõkvartett nem szorul az én lelkes, lelki, de amatõr dicséretemre. Szakszerûségért itt évtizedek szavatolnak. Nekem az elsõdleges újdonság, hogy végre el tudok fogadni egy görög-név-helyesírást, éljen. A görögség mûvelõdéstörténetének ismertetéséhez azonban mai európai ember – nem tudom, ázsiai, meg mohamedán, indián, polinéz-melanéz ugyanígy? – léténél, szellemi léténél fogva mindenképp evidens késztetéssel foghat hozzá.

Lévén hogy én még az apáktól tanultam, a görögség… aztán a rómaiak. A középkor nem ilyen már, a megvilágosodás, a romantika sem. A görögök a rómaiaknak is elõdei voltak kulturális erezetüket illetõen. Második hatalmas meghatározónk a kereszténység. A harmadik helyen már a rokokó ugyanúgy jön, mint a (keletiek nem lévén, nem elsajátítható) zen buddhizmus, vagy a putyunda grubunga Afrika-mélyrõl.

A görögség alapjainkban szólít meg minket.

Azok az olykor sétálva elõadó, máskor piactereken ágáló, hordókba bújó, köztársaságok érdekeivel azonosuló, tudósi rejteken és „egyetemnek” megfelelõ helyeken egyformán grandiózus elmék mindent megcsináltak. Lassan visszafordul oda a világ, hogy megint alapos görögségtudományokkal kellene kezdenünk.

Nekem ugyan már, 69 éves embernek, nem. Aki bújt, aki nem. Vagyok. Solón nyugalmas kiegyensúlyozottsága, kontrájaként Hérakleitos (helyesírás, íme), az örök változó, „a folyó”… mikor hogy. De Thukydidés (bökõt ide, hányan vágják, ki az, vágják rá?), Sophoklés már jobban megy, a drámaírók, meg az istennõk, istenek, harcosok, hadvezérek, helyek, rokonlelkek, romok… hogy ne mondjam, mókák, rokolyák. Nekiesni ennek a könyvnek. A mai túlpolitizált ember is érdekeseket olvashat benne történelmileg.

Magam Zenónnal és Hérakleitosszal bajlódtam fõleg, megkönnyebbülésre. Bagatell, hogy a szerzõnégyes helyrebiccentette enyhe tévfogalmaimat, ám az alapvetõnek hitt tudás átszabatása fontosabb, mint az újonnan szerzendõ, szép büszkeségre való ismeretanyag. A görögség mire ébreszt rá ugyanis? Parányi voltunkra. Mellesleg a kereszténységnek cseppet sem mond ellent.

Az örök változót, a megfejelt sorsrejtélyt, a megfejthetetlen isteni szeszélyt, az államszervezést, a gondolathatárokat, Kr. utáni minden évünkre minimum egyet – tartalmaz a görögség. Az, hogy szobrai fennmaradtak, ne legyen ellene fordítható! A görögség elevenebb, mint az épületeket csomagoló mai aktualitásmûvész, meg a monokróm festõ, meg a szonettgyártó lovag, a görögség a korai kereszténység lovagi eposzainak mindenség-teljével azonos értékû, és a racionalizmus korának a máris eljött abszurdum-korral történõ szintetizálásával rokon jegyû. A görögségben a befejezhetetlenség él tovább.

Olyan alapkérdések jönnek elõ, mint a dolgok egyáltalán-létezésének lehetõsége (Zenón). A megfoghatatlan jelen (Hérak-leitos). A költészetben (Sapphó) az enyhén szólva rendhagyás. Férfi és nõ közt az állítólagos teljesség, ugyanakkor. Polgár és állam közt az összhang (hah!). Az elõrehaladás, a konstruktivitás. Megismerjük a hajdani hétköznapi élet világát, a sajátos arisztokratizmust, a katonaállamot. És képek, képek, kronológia… ah, Kronos is görög (az idõ), Kythéra, Kypros, Korinthos… ködbe veszünk. A mai darált-mûveltséget faló, azon vagy fuldokló, vagy könnyed sztárgálássággal túllendülõ elme óhatatlan haszonhoz jut, nem létezik, hogy a 2007 alaptételbõl 457-et meg ne jegyezne, és akkoron ez a mai emberünk nemcsak Krisztus után jár 457-tel (viccelek), de le is jött a médiafáról, majomságának natúr tanyáját hagyhatja (nem viccelek).

Nehezen olvasok már reményre; ismétlésnek inkább; vagy mint Churchill írja magáról, ha igaz: simogatta könyveit, cserélgette helyüket. De ezt a fajta irodalmat, ha élek addig, évtizedekig fogom tudni olvasni. Kemény ára van (7900 UHH, pardon, HUF), de megéri. Lexikonokkal ér fel. Se nem bõbeszédû, se nem kavicstömör.

Hagy lélegezni. Persze, a görögség, mondjuk. A sima felületeken túlontúl plasztikusak, kis gumiszerûséget szeretnénk. Egy kis kipufogógázt. De kárpótolódjunk! Volt ott is hordószónokság, alattvalókény-szerítés, bizonytalanság (nemesen! a filozófiában is), volt hit a jelenben, az érzékelésben. (Ah, nem a jövõben, a haladásban! Annál õk önhittebbek voltak.) Szoborteljességgel.

Talán ezért oly rokonszenves nekem a görögség. Én is önhitt vagyok, nyilván. Nagy keservesen ismergetett saját létemet abszolutizálom – és a többi. S végképp nem hiszek a jövõben. Meglesz õ nélkülem is. Szobrozok.

Németh Gy.–Ritoók Zs.–Sarkady J.–Szilágyi J. Gy.: Görög mûvelõdéstörténet
Osiris Kiadó, 2006
7900 Ft

 
 
 

Tandori Dezső
költő, műfordító

Osiris Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu