buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 22, csütörtök
Menyhért és Mirjam napja





















Évfordulók:
1920: Ray Bradbury születése (Waukegan)
1958: Roger Martin du Gard halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Mao Ce-tung világa


2007.01.25

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Nagyon hülyék vagyunk. Mi, emberek. Megszólal egy ötvenes, majd egy hatvanas rozoga, aztán egy hetvenes író, Kádárról beszél, párás a szeme. A nézõ nyel. Szerencse, hogy azok a párásszemûek, akik Rákosi emlékétõl lágyulnának el, elköltöztek a képernyõrõl vadkommunista emlékeikkel egyetemben a szabad Vörös Vadászmezõkre. Mao 1976-ban hagyta itt az általa szerkesztett Paradicsomot, harminc éve. 83 éves volt. Nem akarta, nyilvánvaló. Komoly munkát fektetett bele. Az eredmény sem maradt el. Minden kisebb-nagyobb évfordulója filmfesztiválok, konferenciák parádéja. Bemutatják harcos életútját, hõsi küzdelmét a „teknõsbéka lelkû” imperialistákkal, a hûtlen elvtársakkal. Pekingben, Sanghajban, Kantonban, Xinjiangban és Hunanban fotókiállításokat, koncerteket és találkozókat szerveznek emlékére. A látogatók rajongó gondolatai egy mondatba tömörítve a következõképpen foglalható össze: „Miután úszott a Jangce folyóban, fürdõnadrágban beszélgetett egy idõs paraszt emberrel. Ez hiteles jelenetnek tûnik nekem. Mao Ce-tung parasztcsaládból származott, megõrizte a kínai nemzeti értékeket: tisztelte az idõseket, az értelmiségieket, õszinte volt az emberekhez.” Igen. Errõl híres az összes harcokban edzõdött kommunista pártvezetõ.

Itt ez az irdatlan méretû kötet. Kilencszáz oldal. Két kiló. Mao – Az ismeretlen történet. A Vadhattyúkat követõ könyv nem regény, tudományos dolgozat a hivatásos forradalmár gyõzelmérõl. Mondhatni tankönyv. Beszámoló Machiavellinek, hogyan teljesíti A fejedelemben megfogalmazott elméleti tanításait egy új kor új Lorenzo di Medicije, akit Mao Ce-tungnak neveznek, aki lentrõl jön, és tudomásul veszi, „Az újkeletû egyeduralom sok bajjal jár” de nem riasztja vissza a feladattól. Kiadója szerint – persze mit is mondhatna egy kiadó –, ha Kínában megjelenhetne a két kötet, akkora hatása volna a kínai társadalomra, mint Hruscsov Sztálint leleplezõ XX. kongresszusi beszéde.

Az írónõ, Jon Halliday nevû Kína-szakértõ, férjével tíz esztendõn keresztül gyûjtötte az alapanyagot a meglévõ személyes történelem mellé. A nõ Kínában, férje orosz, albán, amerikai, német levéltárakban. A cél az, hogy megírjanak egy soha nem volt összefoglaló Mao-életrajzot, azzal átfessék az áhítattal teli Mao-képet, amelyet kínaiak milliói raktároznak. Meggyõzõdésem volt, hogy csak az ázsiai mentalitással, és zsidó-keresztény kultúrával megvert magyarok tartják úgy, hogy a tegnap mindig jobb, a ma keserves. Hogy nem múlhatnak el nyom nélkül a konfuciánus szellemiség évszázadai. Pedig elmúltak. Talán Mao az egyetlen, akinek valóban sikerült a múltat eltörölni. A politikának nyilván szerepe van abban, hogy Mao Ce-tung Sztálinnal, Rákosival, Ceausescuval szemben továbbra is meglévõ valóság a kínai társadalomban. Nehéz megérteni, hogy mi okból tartják szoborként továbbra is a hetven millió kínai hullával elszámolni nem tudó szervezõzsenit. A könyvbõl valójában nem derül ki.

Ami kiderül, hogyan alakult így. A folyamat, a fejlõdéstörténet nem ismeretlen, de ekkora tétekben hazardírozni a kor viszonyai közt sem akármi. Hogyan játszotta ki egymás ellen a kommunistákat, hogyan a nemzetieket, hogyan morzsoltatja fel a harmincas Japán elleni háborúban a szövetséges Kuomintang hadsereget, miképpen szüntette meg a vetélytársait, hogyan kerül Sztálin furfangos szövetségeseként 1945-ben a trónra, hogyan folynak a belsõ harcok, hogyan erõsödik meg, hogyan próbálnak róla leszakadni, szembeszállni vele az általa választott segéderõk, hogyan intézi el õket. Valójában minden ismerõs. Mindent láttunk, hallottunk. Ha nem lett volna olyan szerencsénk, nem élhettünk volna egy hasonló éra fennhatósága alatt, A fejedelembõl akkor is ismernénk. De A fejedelem elmélet. Vágyálom, hogyan kell gyakorlatban jól végezni a dolgot. De nincsenek benne élve eltemetett tízezrek (az egyik gyakori és kedvelt kivégzési mód, ha jutott rá idõ), nincs benne a kulturális forradalom. Puszta képlet. Machiavelli nem számolhatott ilyen tehetséges stratégával a maga korában. Azzal sem, hogy lesz egy(néhány) ideológiamentes hatalomvágyó, aki egyeduralomra tör, akikbõl gyártáskor tökéletesen kimaradtak az emberi tulajdonságok, gesztusok, érzelmek, helyükre a cél és a célvezérelt stratégia kerül. Mert az ilyen ritka. Ha kerül ilyen emberünk, minden megoldható. A szórakozástól megfosztott, de egy szóra bevethetõ csõcselék ugrásra kész minden korban. Amint stratéga és a csõcselék összeegyezteti a maga ritmusát, a cél elérése belátható távolságba kerül. Ugyanez a csõcselék mozgósítható a hatalom gyakorlása közben is. Lásd: vörösgárdisták.

Kétféle hittérítõt ismerünk. Az egyik ismeri és hisz a terjesztendõben, remek szónok, elvarázsolja, magával ragadja hallgatóságát. Az ember olyan konstrukció, hogy szeret hinni. Mao trükkösebben oldotta meg a kommunizmus elsõ sejtjeinek kialakítását. Felismerte a megfelelõ embert. Megbízta a hittérítéssel. A lehetõ legkorábban felismerte, kiválasztotta a megfelelõ feladatra a megfelelõ, cserélhetõ embert. De tele volt ötlettel is az ügymenetet, a dolgok egyszerûsítését illetõen. Ismert diktátoraink mind jól teljesítettek. De ugyan kinek jutott volna eszébe, hogy eltörölje a polgárok személyneveit, minthogy nehezítik a nyilvántartások naprakész vezetését, és számokkal cseréljék le? Ezt Hitler és Sztálin is csak a koncentrációs táborokba zárt páriák esetében merte használni.

A könyv egyféle receptként is olvasható. Hogyan alakíts ki tökéletes személyi kultuszt? A maoi hozzávalók a következõképpen foglalhatók össze. Legyenek sikereid, hogy hízelegve, alázatosan körülvegyenek a szolgák és talpnyalók. Válogass köztük. Emelj magad mellé néhány tehetséges és becsvágyó embert, akik a kezedbõl esznek. Formálj, formáltass magadról olyan képet, hogy különleges tulajdonságokkal vagy megáldva, a betegeskedõ haza egyedül tõled várhatja a gyógyulást. Minden lehetõ alkalommal közöld, benned nincs személyes becsvágy, csak a haza és a haza. A haza mindenek elõtt.

Mao elégedetlenül hal meg. Nem sikerült a világuralom. Ott az atombombája parlagon, a hadserege munka nélkül, és nem jött össze. Machiavelli a következõképpen beszél Siracuza királyáról, Agathoclesrõl: „Mégsem lehet virtusnak nevezni polgártársai legyilkolását, barátai elárulását, szószegéseit, könyörtelenségét és istentelenségét, amellyel hatalmat igen, de dicsõséget nem szerzett.” Itt a magja. Ezt szeretné a kötet, megfosztani a dicsõségtõl Mao Ce-tungot. De mint föntebb elhangzott, a nép, a nép, az istenadta... – a számára elérhetetlenül távoli hatalom dicsõség is egyben. Ezen egy könyv aligha változtat.

Jung Chang–Jon Halliday: Mao
Ford.: Frank Orsolya, Latorre Ágnes, Révész Ágota
Európa Könyvkiadó, 2006
878 oldal, 4500 Ft

 
 
 

Onagy Zoltán

Európa Könyvkiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu