buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Magasiskola


2007.01.25

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

N. Tóth Anikó Szövegvándor címû tanulmánykötete Mészöly Miklós újabb és újabb kérdéseket igénylõ életmûvével, illetve az életmû alakulástörténetével, poétikai törekvéseivel és hatásával foglalkozik, azaz a szövegekkel, miközben Mészöly életrajzával és az életrajzhoz ragadt legendákkal egyáltalán nem. Azt nem kell bizonygatnom, hogy Mészöly prózájának megértése alighanem a huszadik század végi magyar próza megértésének kulcsa, így azt sem, hogy minden olyan munka, mely ezt mozdítja elõ, üdvözlendõ. Ahogy az is igazán örvendetes, hogy Thomka Beáta monográfiája és Grendel Lajos esszékötete után a harmadik Mészölynek szentelt könyv is maximálisan méltó tárgyához.

A könyv négy, inkább összetartozó, mint elkülönülõ fejezetében képet kaphatunk 1., Mészöly Miklós regényeinek elbeszélõi technikáiról és narratológiai sokféleségérõl; 2., az intertextuális játék mészölyi, a saját korábbi mûveket is vonatkozási pontként kezelõ szabályrendszerérõl; 3., a töredékekbõl és elhallgatásokból éles váltásokkal építkezõ próza belsõ történetérõl; és 4., a Mészöly-mûvek irodalomtörténeti pozícionálhatóságáról, forrásairól és követõirõl. Mind a négy fejezetet átszövi azonban a Mészöly-szövegek dialógusának kutatása. N. Tóth Anikó alapfelismerése ugyanis az, hogy az életmû egységét egy-egy fontos motívum, egy-egy elbeszélés-technikai vagy szövegalakítási ötlet, egy-egy figura vagy magatartástípus rendszeres visszatérése, azaz az önidézetek sokasága szavatolja. A könyv kellõ körültekintéssel igazolja az életmûvön belüli, efféle kapcsolatok meglétét, így például – hogy csak egyet emeljek ki – az 1953-as, de többször újraközölt a Képek egy utazás történetébõl és a nyolcvanas években írt Bolond utazás címû novellák közti hasonlóságokat, melyek a vonatúton összezárt emberek kapcsolatrendszerének vagy a köztük kialakuló alkalmi szabályoknak vizsgálatában kapnak keretet. Láthatjuk, Mészöly e két, idõben távoli szövegben a különbségek ellenére is milyen hasonló eszközökkel vezeti egy-egy titokzatos kisvilágban élõ szereplõjét (és ezen keresztül az olvasót) a felismerésig, hogy az idõleges boldogságok dacára minden utazás csak az utasok pusztulásához visz közelebb.

De talán ennél is érdekesebb, hogy N. Tóth Anikó magukat a Mészöly-köteteket is részben az önidézõ technika eredményeinek látja. Az ismétlés retorikai alakzatának vizsgálata közben például megjegyzi, hogy egyes novellák négyszer, sok másik pedig háromszor került be a szerzõ által válogatott könyvekbe, mely könyvek – és ez megint csak egy izgalmas felismerés – a Hamisregény utólagos logikája szerint akár regényként is olvashatók. De N. Tóth Anikó azt is megmutatja, hogy az efféle újra-kontextualizálás, illetve a kombinációk és variációk trópusai milyen új jelentésekkel gazdagították a sokszor évtizedeken át kötetrõl kötetre vándorló szövegeket (köztük a Magasiskola, a Jelentés öt egérrõl vagy A három burgonyabogár címûeket), miközben kifejezték az író határozott igényét saját mûveire, azok folytonos alakíthatóságára, azaz lezárhatatlanságára.

Végül egy másik fontos kérdésfelvetésére hadd hívja fel a figyelmet. Arra, hogy bár Mészöly prózáját az Esterházy– Nádas–Grendel–Pályi–Márton-féle (és még sorolhatnám) írónemzedék megkérdõjelezhetetlen elõdjeként tartja számon, az általuk véghezvitt változásoknak végsõ soron Mészöly prózája, különösen annak az 1976-os Film utáni, azaz a Szárnyas lovakkal kezdõdõ darabjai is áldozatául estek. Ez a furcsa hasadtság, hogy tudniillik Mészöly a posztmodern magyar próza elõfutára (vagy talán elsõ képviselõje?), a kései, a valószerûség kérdését elõtérbe állító mûveit mégis az általa elindított epika ignorálja, nem kerüli el N. Tóth Anikó figyelmét sem, sõt, õ ebben látja annak az okait is, hogy a kilencvenes évek voltaképp szerény Mészöly-kultusza ellenére Mészöly Miklós nem vált a szélesebb közönség által is ismert és olvasott szerzõvé. De talán ez sem marad mindig így! Fõleg, ha a késõbbiekben is lesznek a Szövegvándorhoz hasonló, átgondoltan felépített, lényegre törõ és kifejezetten szépen megírt Mészöly-értelmezések.

N. Tóth Anikó: Szövegvándor · Közelítések Mészöly Miklós prózájához
Kalligram Kiadó, Pozsony, 2006
312 oldal, 1700 Ft

 
 
 

Bedecs László

Kalligram Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu