buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A tizenegyedik parancsolat


2007.01.25

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A komor 2006-os esztendõ, amelytõl ünnepi emelkedettséget vártunk, levendula közé rejttette velünk ünneplõ ruhánkat, s rajtunk koptatta el gyászöltözetünket. Ez a kegyetlen esztendõ belénkvéste, bizony az „idõ markában” vagyunk mindannyian, elragadta tõlünk Szavaink Nagyfejedelemségének õrét, Sütõ Andrást is. Különösen becsessé vált így ez a kötet, mely létvégi hajrában készült, konkrétan Sütõ András és metaforikusan valamennyiünk létvégi hajrájában. Mint a munkájukat gondos odafigyeléssel és szeretettel végzõ szerkesztõk (akik Sütõ András életmûvének jó ismerõi, kitüntetõ barátságának birtokosai is), Cs. Nagy Ibolya és Ablonczy László azt szomorú kötetvégi feljegyzésükben jelezték, a könyv anyagát Sütõ András még látta, azonban a korrektúrát, s a külsejében, kivitelezésében is rendkívül igényes kötetet már nem foghatta kezébe.
 

Esszék, jegyzetek, beszélgetések, levelek válogatásából egy alkotói, emberi pálya tárul az olvasók elé. Olyan pályáé, amelynek meghatározója a Kemény János-i örökség jegyében a Vallani és vállalni! követelménye volt. Vallotta és vállalta, hogy „íróembernek a hivatása mellett közösségi kötelessége is van” (Én maradok). Ennek lenyomata a kötet egyik legmegrendítõbb, legszebb darabja, mely valódi testamentum, létösszegzés, számvetés, melyben olvashatunk Sütõ András gyermekkoráról, alkotói pályájáról, a kultúráért, a kisebbségi sorsban élõkért, a megmaradásért, az emberi jogokért folytatott küzdelmérõl, saját sorsán keresztül metaforikusan nyelvünk keresztútjáról, amelyben „Sok a stáció” mert „hosszadalmas nyelvünk golgotája” (Édes Néném, ne hagyj el!) Anyanyelvi õrségében arról is tanúbizonyságot tett, hogy a nyelvi-kulturális hagyomány nem valami áporodott szagú csomag, amely a padláson várja csúfos megsemmisülését. Az ipari-mûszaki-szakmai képzéssel összefüggésben nyelvünk ilyen irányú fejlesztését sürgette, ismét bizonyítva azt is, „a nyelv a lét háza”, hiszen ha nem tanulhatunk anyanyelvünkön szakmát, annak eredménye elbutulás vagy elvándorlás, végeredménye egy más létminõség.

Szólt a kihaló falvakról, a nyelvi-kulturális megsemmisülés fenyegetésérõl, a moldvai csángók tragédiájáról, szót emelt a templomért, s az iskoláért. A szándékos kártékony-kodást, hazugságot, üldözést barbárságnak istenkáromlásnak minõsítette, kijelentve: „És ha napjaink Heródesei, akik gyermeki lelket keresnek nyelvi halál végett, ha õk keresztényeknek vallják magukat, vegyék tudomásul, hogy a keresztény Európa népei soha nem fogadják be õket a minden nyelvet, minden másságot tisztelõ közösségükbe” (Nemzeti létünk gondjai). Az életveszély közepette is vallotta: „Én maradok, másként nem tehetek” (Én maradok).

A külsõ fenyegetettség mellett mindvégig hangsúlyozta a széthúzás veszélyét, tragikus következményeit, „Kétországos magyarságból lettünk nyolcországosok.” (Iskolai Gond és remény) – olvashatjuk e kötetben is. „A történelmi tények – a mítoszokkal szemben – örökre tények maradnak. Sugárzásuk fölerõsödik, valahányszor a történelem megismétli önmagát, miként az velünk is megesett.” (Fehér holló feketében) – írta, felhívva a figyelmet a történelmi, kulturális emlékezet szükségességére, s arra, hogy ez sosem lehet múltba feledkezés, inkább is merítkezés, jövõ felé fordulás, a folyamatosságot biztosító megõrzéssel és továbblépéssel.

Németh Lászlóhoz hasonlóan cselekvésre szólított, nem csupán Erdélyrõl szólván „Erdély aranykorát nem siratni kell, hanem romjaiból újjáépíteni. És pillanatig sem feledni, hogy esõlesõ társaságnak legföljebb esõt ád az Isten” (Szellemvár az Õrhegy alatt)

Kiáltó szavai a könyv értékére is irányultak, tragikus könyv- és könyvtárégetések, ünnepi könyvtár ajándékozás felidézésével, s a könyvtár feladatának hangsúlyozásával, melyek egyikeként „klasszikus” értékeink megmentését emelte ki, „Az elmúlt évtizedek agymosó törekvéseinek” tragikus következményével szemben (Könyvtárak gyásza és dicsérete). A megõrzés, s a hagyomány életben tartása végett kiemelt egy-egy szellemi örökséget, bemutatott mementóként szolgáló sorsokat, pályákat, ezért hívta olvasóit halottidézõbe, de ezért gondolt szeretettel, megbecsüléssel azokra a pályatársakra, sorstársakra, akik áldozatos munkával, önzetlenül, tiszta szívvel cselekedtek az erdélyi magyarságért, ezen keresztül az egész nemzetért.

A kötetben szereplõ írások felidézik azokat a feledhetetlen alkotásokat is, amelyekre igazak szerzõjük szavai, melyeket Nagy Gáspárhoz intézett – akihez fájdalmunkra már szintén odaátra szólhatunk csupán –: „Kristályos esztétikum, színarany Szépség és illyés-némethi értelemben vett közösségi kötöttség, Balassi-etika egymástól elválaszthatatlan, mi több: a kettõ együtt jelent új minõséget” (Kardos vitéz).

Megrendítõ olvasmányt nyújt Sütõ András könyve, noha erõ, tartás és szépség árad belõle. Egyes részeit olvasván sûrûbben nyelünk talán, nem mintha levegõnk lenne szárazabb, befelé sírunk, mert látván Sütõ András méltósággal teli „léthajráját”, lenyûgözõ szellemi hagyatékát, kifelé sírni röstellenénk. Fogyatkoznak a nagyságukban is szerények, akik így képesek szólni, megszólítani: „Bocsánatot és megértést kérek. Immár kurta jövõnek nézvén elébe engedtessék meg fölébe hajolnom – néhány percig csupán – a hosszadalmas múltnak” (Édes Néném, ne hagyj el!).

Egyre kevesebben maradnak közöttünk, pedig szavaikat szomjazva nem csupán percekig „hallgatnánk” õket. Drámaian tág értelmezést nyert a „tizenegyedik parancsolat”, mégis erõt meríthetünk belõle: „itt maradni kell, akkor is, hogyha nem lehet”.

Sütõ András: Létvégi hajrában
Szerkesztette, a jegyzeteket írta: Ablonczy László, Cs. Nagy Ibolya
Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2006
386 oldal, 2800Ft

 
 
 

Ekler Andrea

Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu