buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
„A dal személyesen szólít meg bennünket”


2008.06.02

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„1971-ben ismerkedtem meg Cseh Tamással. Azt kell mondanom, hogy a 71 fontos év, szinte mindent egyszerre kezdtem csinálni, amit aztán egész eddigi életemben folyamatosan mûveltem. Drámát, filmet, prózát és dalt. A dal már gyerekkorom óta fontos volt nekem, nagyon szerettem a slágerszövegeket.”
 

• A most megjelent daloskönyv nevezhetõ verseskötetnek, lírai regénynek és számvetésnek. Egyetért ezzel a meghatározással?

Én dalszövegeknek nevezem a címben.

• Sok dal jelent már meg korábban is kötetben. Mi volt a mostani válogatás szempontja, azaz milyen gondolat hívta életre most ezt a kötetet? Mintha olyan szövegek is lennének benne, amelyeket még nem énekelt el Cseh Tamás…

Mindegyiket énekelte, ha lemezen még nem is jelent meg mindegyik. Harmincnyolc éve írok neki, igaz, volt benne egy hétéves szünet, tehát harmincegy éve dolgozunk együtt, és õ mindent elénekelt, még a töredékeket is. A teljesség igénye hívta életre ezt a könyvet, azt szerettem volna, ha az összes dalszöveg együtt megjelenik, és odaírhatnám, hogy Összes. Kettõnk közül Tamás a rendszerezõbb alkat, õ még a kézírásos anyagokat is megõrzi, nála hatalmas oszlopokban állnak a szövegek, én ezt elkértem és lefénymásoltam, aztán elköltöztem, elvesztettem, akkor megint elkértem, és ez többször lejátszódott. Most meg azon vitatkozunk, hogy valójában hány dalszöveg is született? Tamás szerint ezer, én meg százötven körülit számoltam. Mindenesetre soha így együtt még nem jelentek meg.

• Vannak dalok, amelyek alatt ott szerepel a dátum, többnél nem. Ebbõl arra következtettem, hogy a szerkesztés elve nem a kronológia volt.

A hasonló hangulatúakat, a hasonló témájúakat tettem egymás mellé. Tehát könnyen egymás mellé kerülhet így a harminc éve és a négy éve született szöveg. Sokan mondják, hogy a régi dalok már nem aktuálisak, de ahogy most újra végigböngésztem azokat, a saját olvasatom szerint illetve a koncertek közönsége szerint is, ma is aktuális, azaz ma is mond valamit a hallgatójának. Bizonyos, hogy nem ugyanazt, de ez magától értetõdik. Ezekben nincs letargia, vagy visszavágyódás, azaz nosztalgia. Azt fedeztem fel, hogy életerõ van bennük, méghozzá valami hetykeséggel, ez élteti ezeket a dalokat ma is.

• A hetvenes évek elején jelentkeztek az elsõ dalokkal és gyorsan népszerûvé is váltak. Mikor álltak elõször közönség elé?

1975-ben a Huszonötödik Színházban, Jancsó Miklós segítségével léphetett fel Cseh Tamás. Addigra a dalaink elsõ felét megírtuk, minden remény nélkül, hogy valaha is nyilvánosság elé kerüljenek. Sõt, kezdetben nem is törekedtünk erre, ez volt a mi függetlenségünk védjegye. 1974-re tulajdonképpen készen voltunk, kialakítottuk a „saját képmásunkra” a mûfajt, a dalt, és annyi anyagunk volt, hogy akár öt-hat estet is betöltött volna.

• A mûfaj tehát a dal, amelyet abban az idõben újra fel kellett fedezni?

A dal az emberiséggel egyidõs. A dalt egy ember énekli és közvetlenül megszólítja a hallgatóját. Már az Ótestamentumban is megmaradt Debóra személye, ez az elsõ alkalom, amirõl én tudok, hogy Debóra egy gyõzelem után kiállt az ünneplõk elé és spontán ihletettséggel a gyõzelemrõl énekelt azoknak, akik vele együtt voltak, és ezt följegyzésre érdemes eseménynek tartották a bölcs történetírók. Nos, a hetvenes évek elején a mi megszólalásunk olyan nagy és gyors terjedésû sikert hozott, amit az elején én magam sem értettem. Aztán rájöttem, az lehetett az oka, hogy személyesen õket szólítottuk meg, és nekik beszéltünk a saját életükrõl, érzéseikrõl, a dalokban sokan ismerhettek saját gondolataikra. Abban az idõben ez a személyes megszólítás nem létezett, nagyon hiányzott az embereknek, és ezt az igényt a többi mûfaj sem elégítette ki Még a dal kifejezést sem használták.

• Hogyan illeszkedett a dalírás az ön más mûfajú tevékenységéhez? Hiszen 1970-ben jelent meg az elsõ novellás kötete, A svéd király.

1971-ben ismerkedtem meg Cseh Tamással. Azt kell mondanom, hogy a 71 fontos év, szinte mindent egyszerre kezdtem csinálni, amit aztán egész eddigi életemben folyamatosan mûveltem. Drámát, filmet, prózát és dalt. A dal már gyerekkorom óta fontos volt nekem, nagyon szerettem a slágerszövegeket. A Teleki-téren laktunk, ott az asszonyok munka közben mindig énekeltek, lengették a faszenes vasalót, vagy mostak és énekeltek. A szomszédunk, Winkler néni haldoklott és közben a rádióból ismert slágereket kántálta búcsúzóul és fájdalomcsillapításként is. Már akkor felfigyeltem, hogy milyen érdekes, a dal be tud jutni az emberek gondolataiba. Azon morfondíroztam, milyen jó lenne, ha én is énekelhetnék, mégpedig olyant, amit én találok ki. Ez a régi gyerekkori tapasztalás. Ezért mondtam Cseh Tamásnak, hogy írok neki dalszövegeket.

• Mikor volt az utolsó Cseh Tamás-koncert?

2006-ban a Bakáts téren.

• És ugyanúgy fogadta a közönség, mint mondjuk húsz évvel ezelõtt?

Ugyanúgy. A személyes megjelenés... Cseh Tamás, az õ elõadói jelenléte, ereje mindig nagy hatást gyakorol az emberekre. Sok fiatal is volt, tehát nemcsak nemzedékek nõttek fel ezeken a dalokon, de a fiatalokat is megérinti. Nem mindenkit, de régen sem érdekelt mindenkit.

• Ott tartottunk az életrajzában, hogy 1971 fontos idõszak volt az ön számára. Akkor 25 éves volt.

Igen, akkor kezdtem el amatõr színtársulatoknak darabokat írni, és az elsõ filmforgatókönyvemet is megírtam.

• Mi vonzotta a színházhoz?

Talán az, hogy nem szeretek egyedül dolgozni. Mindig inspirált, hogy várják a munkámat, inspirál a határidõ, és az, hogy ezt csapatban valósítjuk meg. Kilenc évadot dolgoztam most a zalaegerszegi színházban, és gyakorta elõfordult, hogy még be sem fejeztem a drámát, már megvolt a szereposztás, ismertem a színészeket és ez természetesen hatott a darabbéli figurára is.

• Átírta és megrendezte Szabó Magda Femina-díjas regényét, Az ajtót, és emlékszem az írónõ sokat gondolkozott azon, ki fogja játszani a számára fontos kutyát?

A kutyát végül kihagytuk, kicsit átírtam a házaspár-figurákat, de Szabó Magdának tetszett ez a változat, és ha jól tudom, jelenleg három színház is repertoáron tartja. Jó volt Zalaegerszegen dolgozni, a szabadságot szerettem benne, olyan volt számomra, mint egy laboratórium, kipróbálhattam sok mindent. Sokat tanultam belõle.

• Ha jól meggondoljuk, a dal és a színház rokon mûfaj,

És ha a dalszövegekre gondolunk, akkor a filmmel is rokon, hiszen a történet mellett a képszerûség is nagyon fontos számomra. A próza, a film és a színház bennem úgy függ össze a dallal, hogy a dal állandó kísérõje az életemnek és a munkámnak, ha nem írok egy ideig, elvonási tüneteim vannak. Az is elõfordult, hogy filmet forgattam és a felvétel szüneteiben dalt írtam és ez megnyugtatott és felüdített.

• Melyik filmje áll a legközelebb a szívéhez?

Éppen most fedezem fel a régi filmjeimet. Az elmúlt napokban Brüsszelben voltam, ahol az elsõ filmemet vetítették le, A tanítványokat. Évtizedek óta nem láttam, most ez a kedvencem. Nagyon meglepõ volt a jelentésváltozása és az aktualitása. Ennek utána is akarok járni, hogy mi az oka? A klasszicizálódás vagy ilyen ez az idõszak? Nem tudom.

• Talán ez mégis a klasszicizálódás.

Nem tudom, mert fiataloktól is hallom ezt a kérdést. Igaz, engem is mindig érdekelt a szüleim nemzedéke. Most írtam egy forgatókönyvet, amely párhuzamosan az 1940-es években, szüleim fiatalságában és a 70-es években, az én fiatalságomban játszódik. Az érdekel, hogy a két nemzedék sorsa hogyan viszonyul egymáshoz. Szerintem valamiféle folyamatosságot mutat. És ezért hatnak a mára, a mi gyerekeinkre is. Az ember azt hiheti, hogy soha nem volt dolgok történnek ma velünk. De nem így van, Magyarországon különösen nem, mert itt régóta a szõnyeg alá söpört, eltemetett dolgok jelentkeznek új szörnyetegként, holott már rég ismertek, csak az ismeretlenségbe voltak szorítva.

• A dalaiban sok nagy költõ bukkan fel, József Attila, Ady Endre, Shakespeare, Dosztojevszkij, Janus Pannonius sõt a Duna is, megszólal.

Ezért szeretem ezt a mûfajt. Olyan szuverénül, közvetlenül lehet hozzányúlni akár szent tehenekhez is, ahogyan csak akarunk. És egymásnak ellentmondó állítások is lehetnek, mert minden dal szerepdal. A magyar és világirodalom nagyjait olyan megvilágításba helyezhetjük, ahogy nem szokás, és ez is a dal joga.

• Lesznek új dalok, dolgoznak együtt Cseh Tamással?

Úgy tervezzük, hogy õsszel újra elkezdünk dolgozni. Most a szerelemrõl írok, hogy férfi és nõ között mi minden történik. Dés László kért fel, hogy négy színész számára – Kulka János, Cserhalmi György, Udvaros Dorottya és Básti Juli – írjak dalszövegeket. Koncertkörúton fogják elõadni. Petõfi mondja, hogy a lírikusnak két témája van: a politika és a szerelem, e kettõ egymást állandóan át -meg átszövi. Hát valahogy így van ez a mi dalainkban is.

• Úgy kezdõdik a kötet, hogy „Volt egy idõszak, amidõn éjt-nap…

lapot keverve kártyáztam én,
kõr, bubi, királynõ,
töprengek Isten természetén,
az egyik lap jött a másik fölé,
töprengve Isten természetén.”

Bereményi Géza: 150 dalszöveg Cseh Tamás zenéjére című kötetét a Napkút Kiadó jelentette meg.

 
 
 

Bán Magda

Napkút Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu