buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 21, szerda
Sámuel és Hajna napja





















Évfordulók:
1918: Lengyel Balázs születése (Budapest)
1943: Henrik Pontoppidan halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Ítélet lesz, kell lennie


2003.02.16

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Vasadi Péter legújabb verseskönyve a teljesség iránti igényünket erősíti. Elsősorban a költemények létélménye sugallja, hogy mennyire létező ez az igény, de a könyv megformáltsága is ezt a felismerést hordozza magán. Elég ha a szerkesztő – Nagy Gábor – érzékeny munkáját figyeljük, aki vélhetően ugyanezen meglátásból kiindulva segítette elő, hogy a szerző legújabb versei egyetlen nagy költemény gyanánt is feltűnhessenek. Ezáltal az egyes versek könnyen összegződnek, s így A zendülés vízszaga a kiemelkedő egyedi műalkotások mára hiányzó szerepét is részben magára tudja ölteni. Ebben a tekintetben tehát tovább gazdagodhat az egységbe álló kötetek azon sora, amelyet például Oravecz Imre Halászóembere vagy Borbély Szilárd nagyobb ciklusai jelölnek.

De a kortárs magyar lírának egy másik jellegzetességét ugyancsak érinti ez a kötet. A teljességigénynek épp a Vasadi korosztályára jellemző azon sajátosságát, hogy vers és esszé sokszor együtt értelmezendő a költői világmegértésben. Most elég ha csupán két kimagasló teljesítményt, a Csoóri Sándorét és a Tornai Józsefét említem itt. Természetesen A zendülés vízszaga költői világa külön él, csak vers és valóság szembeötlő kötetbeli összefüggése miatt az esszék természete felé is kitekint az olvasó. Meg hát a szerző maga terel ebbe az irányba, ugyanis egy nem régi felkérésre, hogy tárja föl egyik legfontosabbnak hitt versének valóságalapját, Vasadi Péter esszében válaszol költeménye és a valóság összefüggéseire.

A teljesség igézete felé mutató szándék a címválasztás is, illetve annak metaforává szélesülő jelentése kelti ezt az érzetet. ‘A zendülés vízszaga’ ezért jelentheti szellem és anyag együttes valóságélményét. Az egész verseskönyv ezt a jelentést telíti, magyarázza, teszi időszerűvé és emeli általános érvényre, miközben a Vasadi Péter nevű személy egyszeri magyar nyelvű létéhez van horgonyozva. Nagy távlat az, amely az általánosság éteri elvontsága, viszonyai, és az érzékletesség tárgyi valósága közé épül a kötetben. A zendülés kozmikus titkot és földi zenét egyszerre idéző jelentése, valamint a hajós lét minden kelléke és élménye válik itt létmetaforává. Számos versben tűnik fel újra meg újra ez a hajós lét, ezért a Még nem című Ars poeticaként jelölt költemény is túllép a behatároltságán. A hajóstiszt – akinek „meg kell tennie mindazt, mit a matróznak” – ezért lesz a költemény végére más, mint csupán egy művészetéről hitet tevő költő. Hiába szól e vers a hajós(tiszt) konkrét megterhelő munkájáról, s hiába kötődik a zene Segovia gitárpengetéséhez: a hajós(tiszt) testi és lelki létélménye metaforálódása révén általános érvényt von magához. Emberlétünk értelme, szépsége és kiszolgáltatottsága villan meg e metafora filozófiai tartalmában.

Egy emberi életpálya küzdelmeit, jellegzetességeit lehet érzékelni A zendülés vízszagában, erre utal a hajón való utazás metaforája. Jól kitapintható már az Indulás előttben az ember állapota, aki áll „a part őskövein, nagy bizonyosságban, egyedül”, és vár, hogy fölszállhasson a számára kijelölt hajóra. A sorjázó versek mind címeikkel mind valóságvonatkozásaikkal valamiféle előrehaladást is érzékeltetni kívánnak. Ezt igen jól segítik elő azok a költemények, amelyek cím nélkül, egy-egy csillaggal elkülönülve kapcsolódnak az előttük álló versekhez, és készítik elő az elkövetkezendő „megállókat”. Így jönnek létre a fontosabbnak vélt állomások: Indulás után, Belső beszéd, Esély, Mélypont, Viharban, Már nem, Este... Ám ebben az előrehaladásban nemcsak egy elvonatkoztatott személy életküzdelmei ismerhetők fel, hanem két másik törekvés és módosulás is hozzákötődik.

Ezek közül az egyik nagyon szép hangban különíti el magát. Két fontos „állapot” között, az Indulás előtt és Indulás után szólal meg először, a Stratégiában: „Nincs itt szépelgés. Nincs bocsánat. / Nem hagy alább a küzdelem. / A tét nagy. Ő. Az ismeretlen. / Ki kezdet óta küzd velem.” Aztán szinte szabályos „időközönként” újra és úja jelentkezik: „Már nem tudom, én írok-e vagy ő ír bennem.” „Akit el kéne mondanom, jobbára tiltja”. A Már nemben pedig már ez áll: „Nincsenek szavaim, őket te beszéled. / Gondolattalanságomat te gondolod. / Kezemmel mozdulsz, ahogy nyúlok”. A legvégén pedig az Estében: „A zsoltárokat egymást ölelve / énekeljük. / Aztán kitör s egyszerre csordul örömünk / mindenfelől, mint aranyló olaj.”

A másik törekvés és módosulás abban a személyiséget alapjaiban meghatározó közösségi léttapasztalatban nyilvánul meg, melyet fönt magyar nyelvi létezésnek mondtam. Vasadi Péter ebben a kötetében igen érzékletes képeket villant elénk korunk alapvető civilizációs sajátosságáról, miközben jellegzetesen magyar arcát ismerjük föl benne.

Ugyancsak a két fontos „állapot” között, az Indulás előtt és Indulás után, a Stratégia mellett kapott helyet a Csasztuska című vers, melyben ez a helyzeti meghatározottság jól hangsúlyozódik. Igen pontos társadalmi s politikai látleletet ad: „Teremtünk négyévente szép-új-világot, / de jelenünket úgy üli ködünk, / mint söröslovat az este.” „Csak nézzük ezt a kikevert világot / s a képernyő nagy-rikkancs sztárjait / s közben az igazi megbüdösödik.” „Latolgassuk: akkor melyik világ van? / Szavazzuk meg: melyik a haza?” Hát ezt a züllő állapotot természetes, hogy Vörösmarty fájdalmához emeli a szerző, s a „burukkoló show-tapsonc-kar” mellett mondja: „Húzd rá, cigány. A hangolásodat már hallani.”

Ezt az állapotot egészíti ki a Recept és az Egy Búgó-Janinak című ironikus-szatirikus és indulatos vers. Az irónia inkább a Recept zárt formáiban érvényesül jól, míg az indulat inkább a másik vers szabadabb soraiban kap nagyobb lehetőséget.

Az „állapotsor” következő állomása a Kancsal szózat, melyben jól ötvöződnek a züllést bemutató költői erények. Visszautal a Csasztuska kiindulópontjára is, a „képernyő nagy rikkancs-sztárjai”-ra, de itt már tovább lép, mikor azt mondja, „ismerlek, országló sötétség / sugalmazod, hogy féljek, féljek”. Újra megjelenik az a gondolat, hogy bizony két világ létezik, (két haza?), de csak „a fékevesztett tánc ropog / csillog, darál, túlkiabálja / amit födni akar”. És ez az elfödni, eltakarni szándék, meg a züllés hangulata pontosan magához emeli a fönt nevezett kortársak hasonló gondolatait, melyek a valósághiányban szenvedő ember jelenlegi állapotára utalnak. A vers utolsó két sora pedig groteszk, vagy inkább, ahogy a szerző mondja: „kancsal” ábrázattal zárja ezt a jellegzetes magyar “állapotsort”: „a négyszögletes fénymezőben / hazudnak rendületlenül”. Így a „hazádnak rendületlenül”-ből mindössze egyetlen betű kicserélésével könnyed groteszk hangvétellé alakul a zárlat. Nem is igen tudja eldönteni az olvasó, hogy ezek után, mikor a Végidő apokaliptikus képeihez ér, azok borzalmasabbak-e, avagy a Kancsal szózat önpusztító dáridója a fájdalmasabb. Mindenesetre az Esély figyelmeztet, hogy „akár egy nép is belebukhat / ha köp a dologra s lassan kiderül / annak a dolognak igazság a neve”.

Az igazság gondolata kulcsfontosságú A zendülés vízszagában. Az egységbe rendeződő versek tárgyiasult valóságában csakúgy, mint a teljességigény léttapasztalatában. Úgy is megjelenik tehát, mint emberlétünk méltóságának az egyik alapfeltétele, de a világértéshez kötődő hitünkkel is párbeszédbe lép. Mindez oly módon fogja át a kötetet, hogy A zendülés vízszagának önállóságát biztosítja, s egyben Vasadi Péter többi köteteihez, esszéihez is megnyitja az utat. Mindjárt ahhoz a kisesszéjéhez rendel, amelyre fent utaltam, melyben a szerző egyik legfontosabbnak gondolt versét magyarázza: „Ítélet lesz, kell lennie, mert túlcsordul a gazság minden mértéken, és a jóakaratúak folyton vereséget szenvednek.”

Vasadi Péter: A zendülés vízszaga
Széphalom Könyvműhely
87 oldal, 1300 Ft

 
 
 

Penckófer János

Széphalom Könyvműhely

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu