buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 20, kedd
István napja





















Évfordulók:
1901: Salvatore Quasimodo születése (Modica)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az örökség birtokbavétele


2003.02.16

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Mordecháj, a bibliai Eszter királynô nagybátyja és egyben nevelôapja, belátó okosságáról, Istenhez és a hitéhez való hűségérôl, valamint népe iránti elkötelezett szeretetérôl lehet ismert, de csak Schein Gábor újraolvasásában válik az Eszter könyvében megírt történet fôszereplôjévé. Schein Gábor, aki eddig elsôsorban költôi, műfordítói és irodalomtörténészi tevékenységével vívott ki elismerést, idén jelentkezett önéletrajzi elemeket is felvonultató elsô prózai munkájával, egy kisregénnyel.

A kötet lapjain egy huszadik századi zsidó család fájdalmakkal és veszteségekkel, de gyarapodással és sikerekkel is teli életének története bontakozik ki, ám nem a megszokott módon. A bátran családregénynek nevezhetô munka ugyanis három szálból szövôdik: az elsô egy nyolcvanas évek eleji nyáron játszódik, amikor is egy tizenéves kisfiú héberül tanulva Eszter Könyvét olvassa és másolja, nagyanyja felügyelete mellett, a második a kisfiú szüleinek és nagyszüleinek, illetve a család barátjának, az Eszter könyvérôl saját fordítást is készítô Blumenfeld Lipót rabbinak a holokauszttal terhelt húszadik századi történetét meséli el, míg a harmadik szál maga a bibliai szöveg, mely a tanulás folyamatával párhuzamosan, széttördelve, itt-ott apró kommentárokkal ellátva olvasható. E három történet váratlan dimenzióváltásokkal és ritmustörésekkel, szinte bekezdésenként váltakozva íródik egybe, a szálak összekötését, azaz az egymásra vonatkozások felismerését teljes egészében az olvasóra hagyva.

A héberül olvasni és írni tanulás tehát a könyv apropója és kerete. Egy bérházi konyha virágmintás, sárgászöld viaszosvászon terítôvel letakart asztala fölé hajolva kalandozik el az elbeszélôi tekintet a század eleji vidéki kisváros iskoláiba, zsinagógáiba és temetôibe, az Auschwitzba tartó vagonok belsejébe és a túlélôk újjáalakuló belsô világába. Ezen a nyáron a könyv 1969-ben – tehát a szerzôvel, igencsak beszédes módon, egy évben született – elbeszélôje, P. egy nosztalgiát ébresztô kék spirálfüzetbe próbálja helyesen leírni a nagyanyja által diktált bibliai szöveget, apró sikerekkel és gyakori kudarcokkal araszolgatva a nyelv elsajátítása felé. Ez a küzdelem azonban messze több puszta nyelvtanulásnál, hisz egyrészt P.-t minden egyes szó megismerése közelebb viszi a családtörténet megértéséhez, másrészt tanulás közben a bibliai szöveg alapos tanulmányozására is lehetôsége nyílik, mely szöveg viszont már nem csak a család, de a saját sorstörténet magyarázójává is válik: „P. megértette, hogy amit olvas, és aztán kínkeservesen leír, rá nézve is jelent valamit”. De ezzel természetesen nekünk is felteszi a kérdést: a regény, melyet olvasunk, ránk nézve jelent-e valamit? És vajon meg tudjuk-e fogalmazni, mit? A válaszadást nehezíti, hogy Schein úgy jár el, mint a regénybeli Blumenfeld Lipót, aki a szövegben többször visszatérô anekdota szerint híres volt arról, hogy a gyülekezet elôtt hosszas prédikációk és magyarázatok helyett beérte egy-egy rövid történettel, melyekhez rendre csak annyit fűzött, „kedves testvéreim, és ez szórul-szóra így igaz”.

Schein ugyanis csak egy-egy történetdarabkát tár az olvasó elé, melyet esetleg késôbb megismétel vagy kicsit megváltoztatva mond el újra, de nem magyaráz és nem moralizál, nem von le sem súlyos, sem könnyed következtetéseket és végképp nem próbál erkölcsi értelemben „igazságot” tenni. De mondandójához, mintegy magyarázatként hozzáteszi, hogy kedves olvasóim, ez szóról-szóra így igaz.

Eszter könyvének központba állítása viszont igencsak beszédes választás. Nem csak azért, mert a zsidó ünnepeken felolvasandó öt szentírási megilla közül ezt kizárólag pergamenre írott tekercsekrôl szabad felolvasni (míg a többit akár nyomtatott könyvbôl is), a regény pedig részben épp egy írott változat létrehozásáról szól, és nem csak azért, mert ez a bibliai könyv egy gyermekek által is jól követhetô, a jót és a gonoszt határozottan elkülönítô szöveg, és a regényben egy gyermeki tudat próbálja ezt a történetet a jelen horizontján megérteni, hanem azért is, mert Eszter könyve a teljes elpusztításra ítélt perzsiai zsidóság csodálatos megmenekülésének története, és így a vészkorszakkal, a regény másik kulcspontjával könnyen párhuzamba állítható.

A szentírásban Hámán, a király legfôbb bizalmasa a zsidók teljes kiirtására ad parancsot, amit csak Mordecháj bölcsessége, Eszter hôsies helytállása és mindkettôjük böjtje, azaz áldozata akadályoz meg, hogy aztán Hámán és testvérei kerüljenek a Mordechájnak ácsolt bitófára. A regényben pedig P. nagyanyja ugyancsak megmenekül a gázkamrák torkából, látszólagos véletlenek, azaz a gondviselésnek hála.

És még valami: a regény a nyár végén, P. nagyapjának a temetésével zárul, és a sír mellett épp P. mondja el a héber nyelvű temetési imát, mintegy annak jeleként, hogy ekkorra már birtokában van a nyelv, azaz sajátjává vált az örökség, minden gazdagságával és szenvedésével. Minden gyászával. Schein Gábor fontos könyvet írt.

Schein Gábor: Mordecháj könyv
Jelenkor Kiadó
88 oldal, 1000 Ft

 
 
 

Bedecs László

Jelenkor Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu