buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 21, szerda
Sámuel és Hajna napja





















Évfordulók:
1918: Lengyel Balázs születése (Budapest)
1943: Henrik Pontoppidan halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Belij és Joyce


2003.02.16

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Szilárd Léna akadémiai doktor, az ELTE egyetemi tanára. Magyar és nemzetközi tudós társaságok tagja, tisztségviselôje. Pályafutása e tekintetben „mozgalmas” húsz évében hatvannál több nemzetközi konferencián tartott elôadást, továbbá huszonegy, a legjobbak közé tartozó amerikai és európai egyetemen (például Yale, Stanford) volt vendégelôadó. Fô kutatási területét az orosz szimbolizmus – fôleg Andrej Belij és Vjacseszlav Ivanov munkássága –, és a hozzá kapcsolódó orosz és világirodalmi jelenségek alkotják.

Eddig alig jutott el írása a magyar olvasók, irodalmárok szélesebb rétegeihez. Ez azért is szomorú, mert a kutatási területéhez tartozó, kapcsolódó jelentôs írók könyvei – köztük maga Belij Pétervárja is – megjelentek Magyarországon a hetvenes, nyolcvanas években. Az irodalompolitika összehúzott szemöldökkel figyelte ezeket a műveket, és arra már nem volt lehetôség, hogy Szilárd Léna és kollégái megfelelô háttérmunkát fejtesenek ki befogadásuk érdekében. Az új utakat keresô magyar irodalom nyugat-európai, amerikai mintákra figyelt, pedig lett volna, mit tanulni az orosz szerzôktôl is, hiszen mint jelen könyvben olvashatjuk: „Az újítási törekvések hasonlóságának az a foka, amely Belij és Joyce minden különbözôsége ellenére is lenyűgözi a kutatót… a források közös voltával is magyarázható. A magam részérôl mindenekelôtt Dosztojevszkijben és Nietzschében látom ezeket a közös forrásokat… Dosztojevszkij a narrátor státuszának azt a relativizálódását készítette elô, amely a modern próza egyik legszembetűnôbb vonása…”

A két írót már Belij tanítványai is együtt tárgyalták, összehasonlításuk ma már tudományos gyakorlat; eredetit, újat elemzései minôségével nyújt Szilárd Léna. (Egyébként Belij és Joyce legjelentôsebb, emblematikus könyvei közül a Pétervár az Ulyssesnél 6 évvel korábban, 1916-ben jelent meg.)
Andrej Belij (1880-1934) költô, prózaíró, kultúra-teoretikus, a XX. századi orosz irodalom egyik — vagy talán „a” — legjelentôsebb, megkerülhetetlen alakja.

A kötet hét külön is élô, de egységgé is rendezôdô tanulmányt tartalmaz, amelyek Belij munkásságára, és Belijhez kapcsolódva az orosz irodalom világirodalmi vonatkozásokkal teli szegmenseire nyitnak rálátást. [Dosztojevszkij és az analitikus pszichológia. A regény motívumrendszere; Az orosz szimbolista próza kezdetei; Csehov és az izomorfizmus; Andrej Belij pályakezdése. Útja a Pétervárhoz; Az orosz szimbolizmus Dante-kódja; Andrej Belij és James Joyce ( A Pétervár és az Ulysses); Andrej Belij és az avantgárd.] A tanulmányok megállapításai gyakran evidenciává kövesedett téves értelmezéseket oszlatnak szét. Ilyen értelmezés kapcsolódik például Dosztojevszkij Ördögök című regényének fôhôséhez, Sztavroginhoz. Sztavrogint a felsôbbrendű ember gondolatkör viszonylatában szokás tárgyalni, ám Szilárd Léna a jungi pszichológia eszközeivel levezeti, hogy a Sztavrogin valójában üres maszk, amelyre a vele kapcsolatba kerülôk úgy vetítik ki ambícióikat, vágyaikat, értelmezéseiket, ahogy a huszadik századi tömegember a diktátorra, a diktátor üres maszkjára projektálta legtöbbször archetipikus látomásait.

Az újraértelmezéseknél is izgalmasabb a könyvben megjelenô elképesztô nagyságú ismeretanyag. Az orosz szimbolizmus Dante-kódja című fejezet például nemcsak a címében megjelölt témát dolgozza ki, hanem a középkori misztika egy területét vizsgálja elmélyülten, és nyomon követi, ahogy a rózsakeresztesek, a szabadkôművesek egészen a huszadik századig örökítették ezeket a tanokat.
Munkamódszerét illetôen idézzük magát a szerzôt.

„Az orosz szimbolizmus jellegzetesen elméleti irányzat volt… a maga önálló kultúraelméletét és az irodalmi műelemzés sajátos módszertanát is kidolgozta. Úgy vélem e módszerekre én is támaszkodhatom.” Mint követendô példát Vjacseszlav Ivanov négydimenziós hermeneutikáját, annak szintjeit írja le: 1) Alsóbb szintű hermeneutika. A tudományos nyelvi elemzésre hasonlító módszer, amely „minden, a szövegben elôforduló nyelvi elem értelmének meghatározására” törekszik… 2) Felsôbb szintű hermeneutika. Az „általánosítás lépcsôfokain” halad egyre magasabbra, „a szöveg emendációjától és interpretációjától az egész mű, az egész szerzô, majd az egész általa képviselt irányzat és irodalmi műnem magyarázata és értékelése felé, hogy végül eljusson a kor szellemének jellemzéséhez.”… 3) A visszakövetkeztetések ( Rückschlüsse ) szintje. E feltétlenül szükséges szinten „az azonos jellegű, egymást követô formaváltozások nyomon követése” zajlik, „ami minden jelenséget a ’hogyan keletkezett’ kérdése alapján értelmez”. Végsô soron olyan diakrón visszakeresés ez, amely a szavak által megfogalmazott mitologémáktól az „eredeti ôsmintákhoz” és a „tudat kezdeti magjaihoz”, illetve az „idô kezdete elôtti eredetikhez” való felemelkedést szolgálja. 4) E koncepció értelmében – amely Lévi-Strauss késôbbi felfogásának épp az ellentéte – a mítosz a rítusnak csupán „logion”-ja, a rítus még eredeti, ôsi egységében ôrzi az egymástól elválaszthatatlan gondolatot, érzést és cselekvést. Bármely szöveg interpretálásakor a „mítosz kultikus hermeneutikájából kell kiindulni”, mert minden szöveg hátterében ott a rítus, ahogy a profán hátterében is a szakrális dereng fel.«

A könyvet, a benne megjelenô ismeretek különleges gazdagságának, a szerzô termékenyítô hatású munkamódszerének köszönhetôen irodalmárok és a más területeken működô irodalomtörténészek, de az irodalom iránt érdeklôdô nem szakemberek is haszonnal és élvezettel olvashatják.

Szilárd Léna: Andrej Belij és az orosz szimbolista regény poétikája
Széphalom Könyvműhely
207 oldal, 1500 Ft

 
 
 

Bratka László

Széphalom Könyvműhely

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu