buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Műkritika és országbírálat


2003.02.16

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Külsô szemlélônk szerint Magyarország 20. századi történelme akkor kezdôdött, amikor a Habsburg Birodalom összeomlása után kimondták függetlenségét, és akkor ért véget, amikor a Szovjet Birodalom összeomlása elôtt újra függetlenné nyilvánították. E külsô szemlélô Borisz Dubin, tekintélyes moszkvai kritikus és publicista, aki az orosz fôvárosban tavaly megjelent, Vengri i Jevropa (Magyarok és Európa) című esszégyűjteményrôl írt elismerô mű- és országbírálatában borong felettünk.
 

Az esszék a múlt század utolsó hetven évében születtek, de történelmünk egészét átölelik. A kötet elsô részének címe: Komp-ország, az ebben megjelent szerzôk és műveik a közlés sorrendjében: Kosztolányi Dezsô: A magyar nyelv helye a földgolyón; Németh László: Tejtestvérek; Fülep Lajos: Nemzeti öncélúság (részletek); Illyés Gyula: Bölcsôkeresôk; Babits Mihály: A magyar jellem (részletek); Szekfű Gyula: A Dunatáj szellemi egysége; Hamvas Béla: Az öt géniusz (részletek); Bartók Béla: Népdalkutatás Kelet-Európában, Faji tisztaság a zenében; Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága (fejezetek); Németh László: Levelek a túlvilágról. A második rész címe: Közép-Európa: Kelet és Nyugat. Szerzôk és műveik: Márai Sándor: Föld, föld!... (részletek); Bojtár Endre: A kelet-européer pontossága; Pilinszky János: A kelet-európai kultúrák néhány adottságáról; Csoóri Sándor: Ismerôs fogalmak háttere, Az állam és az író képzelete; Mészöly Miklós: Esély és handicap az irodalomban – középeurópai szemmel; Esterházy Péter: Közép-Európa mint seb, homály, hiba, esély és reménytelenség; Spiró György: Tájkép csata közben; Nádas Péter: Szegény, szegény Sascha Andersonunk, Sors és technika; Esterházy Péter: Posztmodern barbarizmus, A semmirôl, a mindenrôl; Konrád György: Áramló leltár; Jókai Anna: Genius loci, Európa; Kertész Imre: Feltámad-e?; Márton László: Egy kontinens mint műtárgy (részletek).

Oroszországban újjáéledt irántunk az érdeklôdés. Az elmúlt években számos jó könyv jelent meg: széppróza, publicisztikai írások, történelmi szakmunkák. A szovjet idôkre jellemzô hatalmas példányszámokról ma már természetesen nincs szó. Ennek sok oka van, többek között az, hogy a Szovjetunió szétesésével megszűnt az orosz ember világtól, információktól, szellemi és politikai áramlatoktól való elzártsága. Oroszországban minden ott van; talán több minden is, mint amennyi kellene nekik. Ennek következtében a mi egykor volt különleges, közvetítô szerepünk – amelynek jelentôségét utólag sem kellene eltúlozni! – végképp a múlté: Oroszország és a Nyugat között a nagy dolgok a fejünk fölött zajlanak.

Az értelmiségi elit érdeklôdését keltette föl a Magyarok és Európa című esszégyűjtemény, amely Vjacseszlav Szereda, az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének munkatársa és Goretity József debreceni egyetemi docens összeállításában jelent meg a Novoje Lityeraturnoje Obozrenyije (Új Irodalmi Szemle) nevű moszkvai kiadónál kétezer példányban. Megemlítendô, hogy a kiadó nevének rövidítése, az NLO oroszul ufót jelent. Az NLO adja ki a Nyeprikosznovennij Zapasz (Aranytartalék) című folyóiratot: ennek könyvsorozatában látott napvilágot a magyar esszékötet. (Fordította: J. Guszev, N. Nagy, J. Novikova, J. Malihina, V. Szereda, L. Vasziljeva és T. Voronkina.)

Hetven év esszéi, olyan szerzôktôl, akik itthon soha nem közöltek közös kötetben. Elôszavában V. Szereda ezt ki is hangsúlyozza. A kép pedig, amely az orosz olvasó elôtt feltárul, azt mutatja meg, hogy történelmünk folyamán Magyarország a Nyugat keleti határvidékérôl miképpen sodródott át a Kelet nyugati határvidékére. És most hova? És hogyan?

Ebben a két kérdésben benne foglaltatik az is, hogy mit kezdünk a múltunkkal, amely sok pontján az oroszokéval is közös. Az orosz értelmiségi elitben komoly hajlandóság van arra, hogy e közös tapasztalatokat feldolgozza, értelmezze – a maga gondjaira is keresve a válaszokat. Ennek jele az is, hogy a 2004-es moszkvai non-fiction könyvvásáron Magyarország díszvendég lesz. Nem lehet azonban hallgatni arról sem, hogy ezt a figyelmet a magyar szellemi közélet csak igen csekély mértékben igazolja vissza. Az utóbbi idôben a hazai alapítványok majdnem minden orosz műfordító támogatáskérô pályázatát viszszautasították. Miért? A keleti part ezentúl is közel marad.

 
 
 

Zelei Miklós

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu