buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Akik a 20. századot csinálták


2003.02.16

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Hosszú évekkel ezelôtt Maróti Lajos jóvoltából könyvsorozatot indított a Gondolat Könyvkiadó „Válogatott tanulmányok” fôcímmel, amelyben a reáltudományok Nobel-díjasainak legfontosabb írásait adták közre. Nagy sikert arattak ezek a kötetek, gondoljunk csak Bohr, Heisenberg, Born és Einstein tanulmányaira, a Planck- és Schrödinger-kötetre, a de Broglie- és a Kapica-válogatásra, Weisskopf és Weizsäcker kötetére és másokra, s természetesen büszkék voltunk arra, hogy 1972-ben kötet jelenhetett meg Wigner Jenôtôl „Szimmetriák és reflexiók” címmel, négy évre rá pedig Gábor Dénestôl, hiszen mindketten Nobel-díjassá lettek.
 

Wignertôl azóta is sok érdekes írás jelent meg a magyar szaklapokban, elsôsorban a Fizikai Szemlében, s rendkívül érdekesek voltak azok az interjúk is, amelyeket vele készítettek, gondoljunk a Magyar Televízióban is sugárzott Kardos István-interjúra, no meg a Marx Györggyel folytatott sok-sok érdekes beszélgetésére, valamint a budapesti elôadásaira.

A magyar Nobel-díjasok száma nem kevés, a sort Szent-Györgyi Albert nyitotta meg, ôt követte Hevesy György, majd Békésy György, azután az elôbb említett két tudós: Wigner Jenô és Gábor Dénes, az utóbbi években pedig Harsányi János, Oláh György, valamint irodalmi Nobel-díjasunk: Kertész Imre. Vannak még néhányan, akik a Monarchia tudósai voltak, s valamilyen módon kötôdtek Magyarországhoz, voltak olyanok is, akiknél a felmenôk között magyar személyiségekkel találkozhatunk, de végül is a felsoroltak azok, akik gimnáziumi tanulmányaikat még Magyarországon végezték, esetleg egyetemi tanulmányaikat is.

Errôl mesél nemrégiben megjelent könyvében Oláh György éppúgy, mint Wigner Jenô, az elôbbi a piaristáknál tanult, s emlékezetesek voltak számára Öveges József elôadásai, utóbbi a Fasori Gimnáziumban tanult, ahol fizikatanára Mikola Sándor, matematikatanára Rátz László volt. Wigner e kötetében is elmondja, hogy nem ô volt a legjobb eszű tanuló akkoriban az evangélikusoknál, hiszen ugyanoda járt Neumann János is, akivel a késôbbi évtizedekben is jó barátságban maradt, de mivel Neumann számos olyan kutatásban is részt vett, amelyet a titok szele lengett körül, a Nobel-bizottság nem merte ôt a Wignerével azonos kitüntetéssel jutalmazni, ha nem halt volna meg aránylag fiatalon, talán néki is odaítéltetett volna e díj, ha másért nem, hát kvantummechanikai kutatásaiért.

Wigner elmeséli, hogy milyen sokat köszönhetett Polányi Mihálynak (a Nobel-díjassá lett John Polanyi édesapjának), milyen kérdésekrôl vitatkozott sógorával, a Nobel-díjas Dirac professzorral, mi mindenrôl beszélgethetett Albert Einsteinnel, s hogyan tudott e csodálatos fizikusi életpályán mindvégig oly szerény maradni, mint ahogyan megismertük ôt idôs korában. Érdemes kézbe venni a könyvet, Mente Éva fordítása szakszerű és mégis kellemesen olvasmányos, dicséret illeti a Kairosz Kiadót éppúgy, mint az Oláh György könyvét közreadó Better Kiadót és a Nemzeti Tankönyvkiadót, az utóbbi kötetet Zsengellér Annamária és Pálinkás János fordította, szakszerkesztôje pedig Kiss Csongor volt.

Oláh György írja: „A magam részérôl, bár lehet, hogy az elképzeléseim némiképp látnokiak, a probléma megoldását (a levegôben lévô) többlet szén-dioxid kémiai újrahasznosításában, elsôsorban metil-alkohollá való alakításában, és ebbôl szénhidrogén-termékek elôállításában látom.” Ez egy igencsak fontos megállapítás, hiszen a globális felmelegedés talán csak így fékezhetô meg, a néhány évtizeden belül elfogyó kôolaj-készletek pedig talán csak ezzel az eljárással lesznek pótolhatók. És ha ez az eljárás sikeressé lesz, úgy nyilván nem lesz érdemes háborúzni még egy-egy kôolaj-lelôhelyért, hiszen van helyette más, amelyet hajtóanyag-alapanyagként fel tudunk használni.

Az egyik külföldi szaklap szerint a 20. század tudományát a magyarok találták ki, a 20. század fôbb kutatási irányait a magyarok szabták meg. Közülük néhányan Nobel-díjassá is lettek, de azért nem megvetendô Kármán Tódor, Szilárd Leó, Teller Ede és Neumann János tevékenysége sem, akik nem jutottak el e kitüntetésig. Akik eljutottak, azokról az elmúlt években egy-egy kötettel is
megemlékezett a magyar könyvkiadás. Wigner Jenôrôl és Oláh Györgyrôl azonban most elsô alkalommal jelent meg nagyobb munka, afféle önéletrajz, amelynek elolvasását melegen ajánljuk a reáliák múltja és jelene iránt érdeklôdôknek egyaránt.

Wigner Jenô emlékiratai. Andrew Szanton lejegyzésében
Kairosz Kiadó
336 oldal, 4200 Ft

Oláh György: Életem és a mágikus kémia
Better–Nemzeti Tankönyvkiadó
320 oldal, 3360 Ft

 
 
 

dr. Gazda István

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu