buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Rojtos Gallai, az örökös túlélő


2003.02.16

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Gion Nándor utolsó, a Forrás című folyóiratban még életében folytatásokban megjelent művével, az Aranyat talált című regénnyel, amit a Téli Könyvvásárra az Osiris Kiadó könyvformában is megjelentetett, immár véglegesen lezárta az elmúlt évtizedek prózairodalmában páratlan, négy összefüggô kötetbôl álló regényfolyamát.

A Virágos katona (1973), a Rózsaméz (1976), az Ez a nap a miénk (1997) című regények a századfordulótól 1944-45-ig, a szerb partizánok hatalomátvételéig, s az elsô „szabad” választásokig mutatta be a többnemzetiségű bácskai Szenttamás lakóinak életét, boldogságkeresését, a megmaradásért folytatott küzdelmét. Az adott kor és hely emberének sorsképletei, létkérdései, magatartás-választásai ugyanakkor a jelképes, szimbolikus ábrázolás során általános érvényűvé, fôként az elsô két kötetben már-már mitikus sugallatúvá váltak. Nem véletlen, hogy voltak, akik Gionban már-már a magyar Marquezt, Szenttamásban a magyar Macondót látták. Véleményem szerint ez ugyan túlzás és némiképp félreértése a gioni prózavilágnak, az kétségtelen, hogy a valóságosság és a jelképesség ötvözése, metaforikus, szimbolikus szerkezetek alkalmazása révén Gion eredményes kísérletet tett a hagyományos realista ábrázolásmód megújítására. A metaforikus és metonimikus szövegszervezô és jelentésképzô eljárások különösen az elsô két regényben csaknem egyforma hangsúllyal voltak jelen, s „teljes értelmüket” a kettô egymásra épülése, összekapcsolódása teremtette meg.

Az 1941-45 között játszódó Ez a nap a miénk című regényben már meghatározóbb a metonimikus kapcsolatok és realista módszerek jelenléte, s az utolsó regényben Gion művészi eszközei még inkább leegyszerűsödnek. Talán azzal is összefüggésben, hogy míg az elôzô regényekben a nagy történelmi események a falu határán kívül zajlottak, az Ez a nap a miénkben a történelem már közvetlenül betör a falu lakóinak életébe, sôt a többség sorsát végzetesen meg is határozza. A regényfolyam fôhôse, Rojtos Gallai István sem tud már kívül maradni az eseményeken, a magyar csapatok bácskai bevonulásán, a német megszálláson, a zsidók deportálásán, a szerb partizánok magyarokat irtó hadjáratán, az új kommunista hatalmat legitimálni szándékozó választásokon, sôt a maga módján a helyi történelem egyik alakítója, formálója lesz. A háború, az erôszak világával szemben a békesség, az erôszakmentesség, a szolidaritás és a szeretet képviselôjeként, minden emberi gyarlóságával együtt is a mikrotársadalom számára irányadó, összetartó és a megmaradást, a túlélést segítô személyiséggé válik.

Az Aranyat találtban az egyén és közösség sorsa nem kapcsolódik össze ilyen közvetlenül, de ezúttal is a nagy történelmi, mondhatni világpolitikai események határozzák meg Rojtos Gallai életét. A cselekmény hátterében az 1940-es évek végén a titoista Jugoszlávia és a sztálinista-rákosista Magyarország között kiélezôdött ellentét áll. A két ország közötti viszony megromlásával párhuzamosan megélénkül az egymás elleni kémtevékenység, ennek válik áldozatává, de egyszersmind haszonélvezôjévé a szenttamási mezôôr és a vejének, a Kis Kôművesnek (Gion Mátyásnak) a barátja és egykori katonatársa, Tölgyesi Mihály. Az ô háború utáni budapesti életének, történetének elôadásával kezdi elbeszélését Rojtos Gallai, ahogy tôle hallotta évekkel késôbb („fôbb vonalaiban bizonyára valósak, a részletek esetleg színezettek”). A budapesti újjáépítés során magát megszedô, kertészeti munkavezetôvé feltornászó egykori katonaszökevény Tölgyesi bácskai származása és élelmessége Budapesten elég ahhoz, hogy egyik pillanatról a másikra titoista szemétté és jugoszláv ügynökké nyilvánítsák, s ezért börtönbe zárják, ahonnan egykori szakaszvezetôje, az új államrendôrségben ôrnagyi rangot kapott Püspöki Péter segítségével kiszabadul ugyan, de annak árán, hogy a magyar titkosszolgálat ügynökévé, jugoszláviai kémjévé válik.

A tizenkét fejezetre tagolt regény tere a korábbiakhoz képest kitágul: immár nem csak Szenttamás, illetve Bácska az események helyszíne, hanem más vajdasági városok, a határvidék és a két fôváros, Budapest és Belgrád is. Annak függvényében, hogy hová szólítja éppen a fôhôst, aki az indítás ellenére ezúttal is maga az elbeszélô, a kettôs ügynöki kémtevékenység. Ugyanis Tölgyesi Miska elsô feladatául a helyi ügynökök beszervezését kapja, s kihez is fordulhatna máshoz, ha nem ahhoz az emberhez, akit fônökének így jellemez: „Rojtos Gallai István módfelett óvatos és ravasz ember. ô az örökös túlélô fasizmusban és kommunizmusban, szerb világban és magyar világban. Még a kártyát is jobban kezeli, mint én.” Csakhogy eközben a Szenttamáson a különbözô nemzetiségű lakosok körében egyaránt nagy tekintélynek örvendô Rojtos Gallait már egy a jugoszláv hatalmat szolgáló vezetô magyar kommunista is megkereste (mint ahogy az elôzô regény végén 1945-ös választások elôtt is), hogy segítsen a lakosságot meggyôzni arról: „Sztálin elvtárs tulajdonképpen a világ legsötétebb gazembere”. Majd Tölgyesi hazaérkezésérôl és küldetésérôl értesülve, immár a helyi elhárítás egyik vezetôje Vladan Drenovakovics beszéli rá arra, hogy hagyja magát beszervezni Tölgyesi által, sôt vállalja magára a további ügynöki hálózat kiépítését, s ôk adnak majd olyan listát, amelynek Budapesten is Moszkvában is örülni fognak, miközben az azon szereplôk természetesen az ô embereik lesznek.

Gion Nándor egy nem sokkal a halála elôtt adott interjúban maga is elmondja, hogy a regény megírására ôt éppen ez a rendkívül izgalmas, többirányba nyitott (és sokak által mindmáig nem ismert) helyzet sarkallta: „a Tito-Sztálin összeütközés, ami számunkra vajdasági magyarok számára azt jelentette, hogy vagy nagyon esküdsz a jugoszlávságra, vagy eleve gyanús vagy, mert az anyaországod Sztálinhoz tartozik és arra esküszik, te pedig itt Titonál vagy. De ki is vagy te tulajdonképpen? (…) A magyar nemzetnek egy része a történelemnek olyan forgatagába került ekkor, amelyben elôször kezdôdtek a szocializmuson belül villongások. Amikor te is mint magyar, bajba kerülhettél, vagy éppen jobban járhattál, mint az anyaországi magyarok.” Mivel a szenttamási mezôôr megtanulta már régen, hogy „csúszós helyzetekben ajánlatos óvatosan viselkedni”, vállalja a kettôs ügynöki szerepet, hiszen a maga ügynöki hálózatát úgyis megpróbálja kiépíteni mindkét fél, akkor még mindig jobb, ha mindkét szolgálatot becsapva maga áll az élére az egésznek, vigyázva arra, hogy az egyszerű és jó embereknek a legkevésbé okozzon kárt. Sôt, ellenkezôleg, inkább használjon, így mentheti meg Tölgyesi Mihály életét, így nyílik esély Rézi, a felesége öccsének, Stefan Krebsnek a hazahozatalára a szibériai lágerekbôl, s mellesleg anyagilag is megfejve a szolgálatokat, egyénileg sem jár rosszul. A hamis ügynöki névsorok és jelentéktelen valós információk közvetítése, budapesti és belgrádi utazgatása közben azonban, mintegy véletlenül, fontos titkokat tartalmazó iratokat is beszerez és továbbít az ellenérdekelt félnek, így viszont tevékenysége egyre veszélyesebb lesz, s mivel mindkét oldalon gyanússá, a saját életét is veszélyeztetôvé válik, holott az eredeti cél ezúttal is, mint az Ez a nap a miénk című regényben, a túlélés lenne. Ezért nagy megkönynyebbülés számára, amikor végül kiszállhat az egészbôl, és visszatérhet a mezôôri hivatásához.

Gion Nándor ezt a számtalan fordulatot, kalandos eseményt produkáló izgalmas kémhistóriát a regényciklus elsô két darabjában kipróbált öszszetett elbeszélôi eljárások helyett redukáltabb, egyszerűsítettebb eszközökkel adja elô. Rojtos Gallai István immár nem álmodozik, nem meditál, csak a megtörtént események tényszerű elôadására, esetleg azok kiszínezésére törekszik, éppúgy ahogy Tölgyesi Miska is tette. Gion prózájának régóta egyik legnagyobb erénye, a rendkívüli alakteremtô képessége és a tanítani való párbeszédtechnikája viszont itt is érvényesül. Ahogy a regényfolyam korábbi darabjaiban már tucatnyit, úgy itt is teremt még néhány emlékezetes, karakterisztikus figurát (Tölgyesi Mihály, Vladan Drenovakovics, Fehér Jóska, Glázer Lajos, Majoros Péter), akikben különösségük, furcsaságaik ellenére is képes a történelmileg és társadalmilag tipikus megmutatására, ráadásul a realista lélekábrázolás hagyományos eszközével nem élve, csupán helyzetbe hozva, cselekedtetve, beszéltetve ôket.

Ezzel együtt sem tudja azonban ez a regény az elôzôek összetett jelentésvilágát megismételni, miközben a cselekmény, a sztori bonyolítására koncentrál az író, nem tudja igazán közösségi érdekűvé tenni a történetet, megmarad az a szenttamási mezôôr privát kalandjának és üzletének. Mégis tanulságos és élvezetes olvasmány lehet, különösen azok számára, akik a tetralógia korábbi darabjaiban már megkedvelték a gioni világot és hôseit.

Gion Nándor: Aranyat talált
Osiris Kiadó
203 oldal, 1880 Ft

 
 
 

Elek Tibor

Osiris Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu