buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 19, hétfo
Huba napja





















Évfordulók:
1914: Bajomi Lázár Endre születése
1936: Federico García Lorca halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Torkában férfivér


2002.09.15

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Szécsi Noémi Finnugor vámpír című könyve, mely az idei könyvhéten látott napvilágot, többféle műfaji hagyományt ötvöz. A kissé talán meglepô cím eleve visszautal az elsôsorban a (poszt)romantikus angolszász regényirodalomból ismert vámpírtörténetekre, melyeknek sajátos kortársi olvasatát is adja. A műfaji önmegjelölés tulajdonképpen pontos, hiszen a regény a Budapesten élô elbeszélô vámpírrá változását beszéli el, ám ugyanakkor a kezdetektôl egyértelmű, hogy az elbeszélés egyik legalapvetôbb stratégiája a vámpírirodalomra jellemzô elbeszélôi fogások és a műfajjal szorosan egybefonódott lélektani sztereotípiák pastiche-szerű átdolgozása.

Jerne, az elbeszélô/fôhôs beszédhelyzete is befolyásolja szatirikus beszédmódját, illetve illusztrálja a megszólalás dilemmáit. Jerne számára ugyanis a vámpírlét már a regény kezdetétôl legfeljebb elodázható, de elkerülhetetlen kilátásnak látszik, amit az idônként denevérré változó nagymama állandó ösztönzése tesz nyilvánvalóvá. A második részben Jerne már a természetes halálon túlról beszél, s új élet(?)stratégiáját leginkább a vámpírléthez kapcsolódó konvencióknak való ellenszegülés jellemzi. A második rész címe (Utóélet) egyszerre utal Jerne új helyzetére és az elbeszélô hagyományhoz való viszonyra is, hiszen a regény éppúgy kelletlenül és gunyorosan, mégis szükségképpen hasznosítja a vámpírirodalom kelléktárát, mint ahogy Jerne is szenvtelen kívülállással igyekszik megfelelni új körülményeinek, jórészt a nagymama fenyegetéseinek engedve. A mulatságosan drámai végkifejlet a családi konfliktusnak véget vet, ugyanakkor eldöntetlen marad, hogy az elbeszélôi stratégiák harcából melyik kerül ki gyôztesen; a dogmatikus vámpírhagyományt képviselô denevér elpusztul ugyan (ráadásul nem hôsies küzdelem, hanem egy ostoba tévedés folytán), ám a vámpírcsaládnak mégsem szakad magja, s ezzel az elbeszélés szintjén a folytatás lehetôségét mindig nyitva hagyó horrorhagyomány is életben marad.

Nem mellékes, hogy Jerne többek között úgy igyekszik szembeszegülni a vele szemben támasztott elvárásokkal, hogy maga is írónak (méghozzá meseírónak) áll, s eközben egy könyvkiadónál is dolgozik korrektorként. A regény talán legszellemesebb betétei Jerne meserészletei, valamint fejtegetései a meseírásról. Írásmódját nem csupán a konvenciókkal szembeni ellenségesség, hanem inkább egyfajta érzéketlenség jellemzi — a tanító célzat igényét például úgy igyekszik kielégíteni, hogy az állatok egyébként abszurd párbeszédeibe az alkoholfogyasztás ártalmairól szóló kitételeket illeszt. Jerne sikertelensége íróként jól illik az elbeszélés jellegzetességeihez, hiszen a fô cselekményszál elbeszélése helyenként vaskos, s az egész regényt egyfajta nyelvi gátlástalanság, túlbeszéltség jellemzi. Ebbôl kitetszik, hogy Szécsi Noémi regényében a „Gothic novel” dagályosságával és az állatmesék egyszerűsítô példázatosságával szemben nem a stilárisan kifinomult magas irodalom eszménye az ellenpont. Megkockáztatható, hogy Jerne (és jobbára az egész regény) stratégiája inkább a minimalizmus elbeszélésfölfogásával rokon, amennyiben a dolgok kimondása, regisztrálása mintha a kétpólusú értelmezhetôségnek igyekezne elejét venni. Az állatmesékből hiányzik a történet és a tanulság közti termékeny feszültség, a vámpirizmusból pedig a lélektani szimbolika homálya. A vámpirizmus itt is szexuális (fôként a nagymama elmesélt kalandjaiban), de a retorikailag lecsupaszított, ugyanakkor szókimondó elbeszélés nélkülözi a jelentô és jelentett feszültségébôl adódó erotikát.

Bizonyos termékeny feszültségek azonban más formában a Finnugor vámpírban is fölszínre kerülnek. Szécsi Noémi elsô regényének talán legfôbb erénye az elbeszélô és az elbeszélés, illetve a megidézett elvárások és ezek megvalósulása közti széttartásból fakadó irónia, amely a regény egyes részeiben finom, máshol kifejezetten harsány, de többnyire igen élvezetes humorban nyer kifejezést.

Szécsi Noémi: Finnugor vámpír
JAK-Kijárat Kiadó
196 oldal, 1190 Ft

Molnár Gábor Tamás

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu