buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 5, csütörtök
Vilma napja





















Évfordulók:
1870: id. Alexandre Dumas halála
1925: Wladislaw Stanis3aw Reymont halála (Varsó)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Örök tegnap


2002.09.15

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Ki volt Fadrusz János? Zala György mellett a századforduló magyar szobrászatának másik jelentôs alakja. „Bár korán, negyvenöt éves korában halt meg, nevezetes művészi emlékeket hagyott örökségül népének – írja róla Lyka Károly. – Eleinte hol mint fafaragó, hol mint lakatosinas tengette életét, szegényen, mert szülei földhözragadt szegény emberek voltak: atyja pozsonyi szôlôkapás, aki nem gyámolíthatta fiát. De farigcsálásai fölkeltették néhány jó ember figyelmét, akik kijárták, hogy a fiatalember mint a pozsonyi takarékpénztár ösztöndíjasa Bécsbe mehetett szobrászatot tanulni… Rendkívüli tehetsége itt szokatlan gyorsasággal bontakozik ki. Harmincnégy éves korában több kisebb jelentôségű képmáson kívül megmintázta a fölfeszített Krisztust, tulajdonképpen torzót, amely nemes egyszerűségével kivált bécsi társainak művei közül, és mikor Pozsonyban egy ösmerôsének üres szobájában kiállította, nemcsak az egyszerű nép zarándokolt oda, hanem ami következményei miatt fontosabb: Pozsony társadalma elejének s eddigi pártfogóinak figyelme most már nagyrabecsüléssé fokozódott. Ez 1892-ben történt, és ettôl az évtôl számíthatjuk tulajdonképpeni szobrászi pályáját. Sajnos, az nem is egészen egy tucat évet ölel fel.”

Város fôtér nélkül, fôtér szobor nélkül, azt hiszem elképzelhetetlen. Ha kimondom azt, hogy Kolozsvár, máris látom a Szent Mihály templomot elôtte a híres Mátyás szoborcsoporttal. Zilah kapcsán elôször Ady jut eszembe és a református kollégium, majd a fôtéren álló Wesselényi ércbe öntött monumentális alakja, aki kezét épp megnyugtatón egy hű jobbágya vállára teszi. (Bár az is lehet, és ez nem történelmietlen, hogy arra támaszkodik.)

A Wesselényi szobor avatására 1902. szeptember 18-dikán került sor. Az ekkor készült fényképeken, képeslapokon jól látszik, hogy milyen is volt a szobor eredeti környezete, amely ma már egészen másként néz ki – olvashatjuk Murádin Jenô könyvében, aki a kolozsvári Gloria és Polis Könyvkiadónak köszönhetôen Fadrusz két híres erdélyi szobráról s annak száz éves történetérôl most jelenetett meg egy képeskönyvet. A kolozsvári Mátyás szobor az ismertebb, amelynek sorsa és története némileg hasonló, de egyúttal más is. A történelem viharai egyelôre elkerülték, bár egyre többet „inog”, pedig szilárd alapokon áll.

Minden köztéri szobornak van egy élete és külön van egy története. Ez utóbbi elsôsorban adatokból áll, amely arról vall, hogy mikor született meg a szoborkészítés terve, ki s mikor készítette, milyen volt a kivitelezés üteme, és végül mikor avatták föl.

A jó köztéri szobor eggyé válik a térrel, és ezért igazi élete a fölállítás után kezdôdik, azonosul a térrel, a várossal, olykor a nemzettel. Ezért ha valami rendkívüli történt a szoborral, pl. lerombolják, elpusztítják, azt súlyosan élik meg az ott lakók, de nyilván – mert műalkotásról van szó – minden művészetet szeretô ember.

Ezek a megállítások maradéktalanul érvényesek a kolozsvári Mátyás szoborra, amelynek elôtörténetérôl és százéves életérôl szól Murádin Jenô könyve.

Régóta úgy él a köztudatban, hogy Kolozsvár Mátyás városa. Hisz pár száz lépésnyire a Fôtértôl áll szülôháza, amelyet nem nagyon becsültek, s már-már össze akart roskadni. Elôször 1880-ban emléktáblát helyeztek el a gótikus és reneszánsz elemeket ötvözô épület falán és gondoskodtak annak rendbe tételérôl. Ekkor fogalmazódott meg egy Mátyás-emlékmű fölállításának „csírázó gondolata”, de a város szűkös pénzügyi gondjai miatt akkor elhalasztódott ez az elképzelés.

Bármilyen különös, Ferenc József 1887. szeptember 23-dikai látogatása sokat lendített az ügyön. Amikor fölkereste a szülôházat, a jelenlevôkre rápirítva megjegyezte: „nem nagy kegyeletre vall Mátyás király iránt szülôházának ilyen használata.” (Akkor amolyan kisegítô kaszárnyaként épp katonaság volt ott beszállásolva.) Ezt követôen gondoskodott arról, hogy udvari magánpénztára adományt küldjön a városnak a szülôház megjelölésére. Ezután fölgyorsultak az események.

Hamarosan sor került az épület teljes felújítására is. A következô adat már a szobor fölállításának elfogadott tervérôl szól: 1882. július 21–22-dikén Kolozsvár város törvényhatóságának közgyűlése kimondta, hogy Mátyás király emlékezetére a város valamely e célra legalkalmasabb közterén emlékszobrot állítson föl. Az indítványt Nagy Lajos unitárius gimnáziumi tanár terjesztette be és azt Szász Domokos (a késôbbi református püspök) ajánlatára határozattá emelték. Most az ismertetésünkben egy nagyot, húsz évet ugrok: csak 1902 október 12-dikérôl szólok, amikor Kolozsvár fôterén addig nem látott fényes ünnepség keretében leplezik le Fadrusz János monumentális alkotását, Hunyadi Mátyás szobrát.

Azóta éppoly fontos tartozéka ez a szobor Kolozsvár fôterének, mint a középkori Szent Mihály templom, amelynek egyik oldalhajójában ott látható Fadrusz Piétája is. Érthetô tehát a kolozsváriak ragaszkodása Mátyás király emlékeihez, és különösen ehhez a monumentális alkotáshoz, amelyet nézve mindig a Himnusz ismert sora jut eszembe: „S nyögte Mátyás bús hadát / Bécsnek büszke vára.” Ugyanakkor – Lyka Károly szerint – „ebben a művében sok volt szerzôje egyéniségébôl, személyiségébôl. Az erô, amelyet belesűrített, megvolt Fadrusznak atléta alakjában: tagbaszakadt, vállas férfiú volt.”

Mirôl szól a ma emberének, az ott lakóknak és az arra járóknak e remek alkotás? Röviden az örök tegnapról, s arról, amelyet Lászlóffy Aladár, kolozsvári költô így fogalmazott meg: „Fadrusz János maga azt üzente: jelképekbôl a regimentje… Hogy a képfaragó morva volt, német volt? tárgya román volt, szerb volt? – annál jobb és szebb a szimbólum szempontjából”.

Muridán Jenő: Fadrusz
Glória és Polis Kiadó
107 oldal

Móser Zoltán

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu