buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 5, csütörtök
Vilma napja





















Évfordulók:
1870: id. Alexandre Dumas halála
1925: Wladislaw Stanis3aw Reymont halála (Varsó)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Bolgárok


2002.09.15

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Tudom, kevesen engedhetik meg maguknak, hogy esténként verset olvassanak. Noha olyan idôk járnak, melyek nem kedveznek az effajta foglalatosságnak, hadd álmodozzak egy keveset. Mi lenne akkor, ha valahol egy befüggönyözött szobában, ahol csak az olvasólámpa ég, egy tizenhat éves lány lefekvés elôtt kezébe venné a Bronzpillák című kötetet, amely 125 év bolgár költészetét tartalmazza, és elolvasná belôle Kirill Hrisztov: A tündér című versét, Dunánkról, a titokzatos közös folyónkról s a fiatal lovasról, akit szerelmes vágyakozásában a folyó tündére iránt, elnyelnek a habok. És mielôtt ez a lány elszenderülne, fülében zúgna „A nagy folyó hatalmas bús zenéje” (Faludy György és Dimo Boikliev fordításában).

A bolgár költészetet alig ismerjük, ahogy rosszul ismerjük a szomszéd népek költészetét is. Pedig olyan jelentôs magyar költô, mint Nagy László, eredendô szimpátiája révén a bolgár nép sorsa, történelme és néphagyománya iránt rendkívül sokat tett népszerűsítéséért. Az 1960-as évek közepétôl kb. 1990-ig tartó idôszakban az élénk kulturális kapcsolatoknak, s nem utolsó sorban az ösztöndíjaknak köszönhetôen a bolgár költészetet több magyar költô, közöttük Utassy József, Kiss Benedek, Székely Magda és Fodor András szerette meg és fordította le. Jelenleg, minden túlzás nélkül állíthatom, hogy a bolgár irodalom közvetítésének egyszemélyes intézménye és letéteményese Szondi György, a szófiai Magyar Kulturális Intézet igazgatója, a bolgár irodalom avatott fordítója és kutatója. Az ô szervezôi és nem kis részben műfordítói tevékenysége eredményeképp jött létre a Bronzpillák című kötet, amely az 1873 és 1998 között íródott versekkel ismerteti meg az olvasót, és amely mind a mai napig a leggazdagabb válogatás a bolgár lírából. A kötetben negyven bolgár költô verseit harminchárom műfordító tolmácsolásában olvashatjuk. A versek kétötöde új fordítás; ez szintén Szondi György szervezôkészségét dicséri.

A bolgár költészet százhuszonöt évét bemutató válogatás Petko Szlavejkov 1873-ban keletkezett versével, a Fejérlábú nô forrásával kezdôdik, melyet a szerkesztô, Szondi György fordításában olvashatunk. Ez a népballadai hangvételű finom vers – a halálig hűséges szerelmes lányról, Gergánáról – a bolgár táj semmihez sem hasonlítható szépségét villantja föl, folklór-ihletettségű, a maga természetességében csillogó, ôszinte érzelmektôl áthatott képi világa pedig magában foglalja a bolgár költészet szinte minden erényét. A kötet verseinek tanúsága szerint a bolgár líra egyik alapvetô sajátossága, hogy a folklór szellemisége és képi rendszere sokáig az egyetlen organikus költôi nyelvként működött, a versek többségében egyáltalán nem érzékelhetô a nyugatabbra levô irodalmakra jellemzô stilizátori hajlam, a magas és alacsony kultúra szembeállítása. A 19. századi bolgár líra az ismert történelmi helyzetbôl következôen a közösségi elvet képviseli: fô feladatának, a kultúra és a nyelv megôrzésén keresztül a rabigában sínylôdô nemzet fennmaradásának elôsegítését tekinti. Ám ez nem jelenti azt, hogy csupa tendenciózus verset olvashatunk, hiszen ezt az irányt olyan Isten kegyelmébôl való költôk követik, mint Hriszto Botev, a „bolgár Petôfi”, vagy a prózaírónak is kiváló, Ivan Vazov. Vazov egyik programversében, A bolgár nyelvben (Tandori Dezsô fordítása) például arra panaszkodik, hogy anyanyelve azért nem képes „megtestesíteni az alkotó gondolat szenvedését”, mert „idegen és honi” „sáros szavak” szennyezték és gyalázták; vagyis a nyelv „megtisztítása” nem csak költôi feladat, hanem a legnagyobb hazafiúi tett is egyben.

A kötet számomra legnagyobb felfedezése a 19–20. századfordulós, bolgár „szimbolista” líra. Azt hiszem, a szimbolizmus a bolgár költészet esetében inkább a modern költészet szinonimája, a versekben a századfordulós, dekadens életérzés az egyéniség kultuszával, az érzelmek ambivalenciája kifejezésére irányuló, az analitikus lélektanra jellemzô szóhasználattal, az impresszionisztikus és az expresszionizmushoz közelítô képalkotással ötvözôdik. A bolgár szimbolizmus meghonosítójának Pejo Javorovot tartják, s ebbe az irányzatba sorolják még Teodor Trajanov, Nikolaj Liliev, Emanuil Popdimitrov és Dimitar Bojadzsiev költészetét. E költôk többsége már megjárta a Nyugatot, s különös erôvel (és sajátos áttételekkel) érzôdik költôi világukon a német, francia, illetve az orosz líra hatása. Mindamellett, hogy verseikben kompromisszumok nélkül képviselik a modernséget, az alkotó személyiség teljességre való törekvését, nem vonják kétségbe a közösségi (nemzeti) elv vállalásának aktualitását. A korán önkezével életének véget vetett költô, Dimitar Bojadzsijev Szerelmes verse (Faludy György és Dimo Boikliev fordítása) például a kor európai lírájának szintjén álló remeklés, a költô a szerelem kiváltotta ellentétes érzelmek egész skáláját vonultatja fel, miközben a „hazug, kopott és ócska” szavak, melyekkel képtelen megértetni magát a másikkal, sekélyessége miatt szenved. Emanuil Popdimitrov versei közül az Óda Magyarországhoz, valamint a Párizskörnyéki szerzôdések bizonyára politikai okok miatt nem jelenhettek meg eddig, miután az I. világháború utáni határrevíziók miatti fájdalom – amely egyaránt érintette a bolgárokat és magyarokat - szólal meg bennük.

A 20. század második felének bolgár lírája is tartogat meglepetéseket. Különös figyelmet érdemel Elizaveta Bagrjana költészete, ô az elsô nagyformátumú nôi lírikus a bolgár irodalomban. A lélek apró rezdüléseit megragadó és tárgyiasító versek, melyeket formai tökély jellemez, nyugodtan összevethetôk például a világlíra olyan nagyságának alkotásaival, mint az egyik legnagyobb orosz nôköltô, Anna Ahmatova. Nekem nagyon tetszett a két évvel ezelôtt elhunyt Sztefan Gecsev versciklusa, a Bogumil pópa prédikációiból (Kiss Benedek fordítása), ez a modern, istenkeresô filozófiai versfolyam, amely újraértelmezi és aktualizálja a bolgár bogumil eretnek, dualista eszmetörténeti hagyományt. Egyébként Gecsev több verse csak 1989 után jelenhetett meg, a hetvenes és nyolcvanas években álnév alatt publikált. Az antológia közli több ma élô költô versét is. Ám a legfiatalabb költô, az 1957-es születésű Georgi Rupcsev már nincs közöttünk, 2001-ben meghalt. Az ô Tybalt halála (Szondi György fordítása) című versével zárul a kötet, amely vérbeli szerepvers, monológ az élet-halál, szorongás-magány-alkotás kérdéseirôl.

A Bronzpillák a bolgár költészet vitathatatlan értékeirôl gyôzi meg olvasóját. A könyvben szerepelnek a költôk fényképei is (szellemesen a tartalomjegyzékben vannak elhelyezve), viszont hiányoznak az életrajzi jegyzetek (ez különösen zavaró a mai költôk esetében), melyek eligazítanának a bolgár irodalom sokaknak ismeretlen, még fel nem fedezett földrészén. Az is szellemes, ahogy Szondi György rendhagyó utóhangjában – paradoxonokkal – összegzi a kötetet: „Rejtôzködô tartás, imitáló gesztus, csöndes dübörgés, szokatlan virtus, szepegô jelbeszéd, hömpölygô szóhullám, balladai fogantatás, intelligens vadság, muzsikáló tárgylét, billegô képek, szépek, pátoszüzenet – a belsô bolgár szabadság magyarul megszólaló mustrája. Legendák és retorikák. Hamvasan sütnek, mívesen ívelnek. Közöttük mi. Magunk.”

Bronzpillák. Az új bolgár líra 125 éve
Masszi Kiadó
414 oldal, 2790 Ft

Szőke Katalin

Masszi Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu