buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 19, hétfo
Huba napja





















Évfordulók:
1914: Bajomi Lázár Endre születése
1936: Federico García Lorca halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Garantált Japán


2002.09.15

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Egy, az angol és amerikai kultúra hatása alá került kínai családból származó TBC-s fiatalembert, Stephen Csan-t a szülei egy japán tengerparti faluba, Tarumiba, ott lévő házukba küldenek, hogy meggyógyuljon a jó levegőn.

Stephen a faluba érkeztekor, 1937 szeptember 15-dikén naplót kezd, amelyet a faluból távozva zár le, 1938 október 29-dikén. Ez a napló maga A szamuráj kertje című könyv.

Európai párhuzamokra gondolva legszívesebben naplóregénynek neveznénk a könyvet, ha nem hiányozna belőle maga a regényszerűség. Az, hogy az időben előre haladva, a cselekmény fordulataihoz kapcsolódva a megoldás, a végkifejlet felé mozog és végül megoldódik a könyv elején megjelenített néhány fő kérdés, téma.

Stephen naplója viszont rendkívül sok eseményt, motívumot érint, úgy ahogy azok a naplót író fiatalember tudatában felbukkantak. A napló első oldalán vagy „menet közben” megjelenő témák nem közelednek megoldás felé — annyi és úgy történik, ami és ahogy a naplóban megörökített első és utolsó nap közti időben a valóságban is történhetett volna.

Egy Macu nevű, a házat fenntartó hű japán alkalmazott istápolja, szolgálja ki a falusi házban Stephent. A ház körül gyönyörű japánkert van, amelyet Macu épített, gondoz. A japánkert a természet, a világ kicsinyített mása. A könyv olvasása közben rájövünk, hogy valójában maga a napló is japánkert, nyelvi, képi, fogalmi japánkert. A benne érintett témák bősége miatt nehéz lenne elmondani, hogy miről szól a könyv, legföljebb az említett, érintett motívumok közül kiragadhatunk néhányat.

Megtudjuk, hogy Stephen édesapja a családi hagyományt folytatva üzleti kapcsolatban áll japán cégekkel, és a kapcsolat a háborús időkben is fennmaradt.— mert közben Japán a második világháború egyik előzményét jelentő hódító háborúját folytatja Kína ellen.

Megismerkedünk egy fájdalmas eseménysorral. Néhány évtizeddel ezelőtt lepra támadta meg a falut, és néhány tucat embert megfertőzött. Köztük volt az akkor még gyermek Macu húga, Tomoko és annak barátnője, Szacsi. Tomoko öngyilkossággal mosta le a szégyent, amit a megbetegedésével családjának okozott, barátnője Szacsi viszont újabbal tetézte a családjára hozott szégyent, mert nem mert öngyilkosságot elkövetni, hanem sok társához hasonlóan felköltözött a lepratelepként működő közeli hegyi faluba. Macu akkor gondjaiba vette a lányt, előbb testi, majd lelki kapcsolat fűzte, fűzi őket össze. Macu nemcsak Szacsiról gondoskodik, hanem kimeríthetetlen energiájának, jó szándékának köszönhetően az egész lepratelep jótékony szelleme, segítője. (Az is kiderül a könyvből, hogy nem tudni, hogyan terjed a lepra, de az biztos, hogy nem közvetlen érintkezéssel.)
Naplója tanúsága szerint Stephen, az erotikát visszafogott stílusával elfátyolozva, sokat foglalkozik a férfi-nő viszonnyal. Bőven ír Macu és a leprás nő kapcsolatáról. Nemcsak a különleges sors felkeltette kíváncsiságot, hanem erotikus érdeklődést is jelent, hogy annyira foglalkoztatja a lepra által szinte érintetlen szépségű nő. Gyakran átsétál a könyv lapjain két, a szomszéd faluból való nővér, és egyikőjük szintén nem közömbös Stephen számára. Megtudja az olvasó, hogy Stephen apja japán szeretőt tart, és erről az olvasó mellett a fiatalember anyja is értesül, és egyből megszűnik nyugati értékekre fogékony nő lenni, s a kínai asszonyok ősi fatalizmusával veszi tudomásul megcsalattatását.

Minden közösségben vannak emberek, akik türelemmel, szorgalommal, elképesztő energiával újratermelik azokat az értékeket, amelyek az adott közösséget, kultúrát éltetik, és amelyeket mások felélnek, elhasználnak. Macu ilyen ember.

A való élet egy lehetséges szeletét megtestesítő, japánkertszerűen határok, kertfal közé zárt világot teremt az író. Beteg emberek — egy tébécés, leprások — elszigetelt közössége jelenik meg a könyvben, és szinte természetesen asszociálunk Thomas Mann Varászhegyének hasonlóképpen szellemi, lelki, érzelmi „területenkívüliségben” létező világára. Az író erre fel is hívja a figyelmet: a Varázshegy kínaiasra fikciósított nevű szerzőjének, Thomas Yannak ajánlja könyvét.

Gail Tsukiyama a könyv írónője — a tsukiyama egyébként egy japánkert fajta –, kínai-japán vegyes házasságból származik, és így avatott vezetőként mozog mindkét kultúra területén. A szerző azonban amerikai japán-kínai, és a mai amerikai kommunikációs mód az igazi „anyanyelve”. Egy kínai, vagy japán író hagyna homályos részeket könyvében, például csak megemlítené, hogy szereplői részt vesznek egy ünnepségen, szerzőnk viszont semmit sem bíz a véletlenre, és röviden elmagyarázza, hogy minémű is ez az ünnep.

Izgalmas kombináció, hogy a szerző a tradícióival átszőtt, hitelesen megjelenített, rendkívül érdekes kínai-japán világot a ma „csúcstechnológiát” jelentő beszédmóddal közvetíti az olvasó felé.

Gail Tsukiyama: A szamuráj kertje
Európa Kiadó
242 oldal, 1850 Ft

Bratka László

Európa Könyvkiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu