buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 5, csütörtök
Vilma napja





















Évfordulók:
1870: id. Alexandre Dumas halála
1925: Wladislaw Stanis3aw Reymont halála (Varsó)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az emberek halnak, az Isten él


2002.09.15

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Rónay László az Isten nem halt meg. A huszadik századi magyar spirituális líra című könyvének ismertetéséhez külön tanulmányra, legalábbis nagyobb lélegzetű esszérecenzióra lenne szükség. Ez a monográfia újító folytatása és összegezése azoknak a könyveknek, amelyeket a tudós irodalomtörténész Sík Sándor, Mécs László munkásságáról publikált, fontos kiegészítése az Erkölcs és irodalom című irodalomtörténet 20. századi fejezeteinek. (Kritikai visszhangjuk méltatlanul ösztövér volt, az Erkölcs és irodalomról alig vett tudomást a kortárs kritika.)

Csak megerôsíthetem a szerzô véleményét: „ezzel a témakörrel kevesen foglalkoznak, ám az is tapasztalható, hogy az Isten nélküli világ zűrzavarából mind többen tájékozódnak egy tisztább, hitelesebb világrend felé, a művészetekben kialakulóban van egy újfajta, értékmentô és értékôrzô lelkiség, amely áthatja a múlt század irodalmának sok, jelentôs műalkotását.”

A vonatkozó szakirodalmat Rónay László kitűnôen ismeri, de a legtöbbet bevallottan Lengyel Balázs és Pomogáts Béla könyveibôl merített. Sík Sándor nyomán a költészetben megmutatkozó kereszténységet, erkölcsiséget elsôsorban a kifejezésmód színvonalához méri, tudja, hogy nem a témák, hanem az elért esztétikai minôség, a művészi elhitetô erô a döntô.

Az ügy iránti alázat és önkritika jellemzô a szerzôi kommentárra is: „A figyelmes olvasó ne várjon teljes irodalomtörténeti elemzést. Bizonyára kimaradtak fontos költôk, s elhagytam olyanokat is, akiket nem tartok jelentôs lírikusoknak.” Rónay csak azokkal a költôkkel foglalkozik, akiknek a művészete „hozzájárul a szeretet megismeréséhez és a szeretet általi megismeréshez, az emberi szívben lévô Abszolút tiszteletéhez”, akik elismerik „a végtelenre szóló hivatást: a kapcsolatot a Misztériummal” (Pierre Emmanuel). Kivételes felkészültséggel összpontosít a vállalt feladatra. Nem gyárt tetszetôs elméleteket, pedig tudásának nagysága és minôsége erre kiválóan alkalmassá tenné.
Rónay László helytálló irodalmi szempontok alapján komponálta meg könyvét. A 20. század elejének irodalomtörténeti távlata, a kutatás elért, ma már konszenzusos eredményei jótékonyan segítették munkáját.

A nagy nemzedék, vagyis Ady, Babits, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Somlyó Zoltán, Füst Milán, Karinthy, Kosztolányi, Szép Ernô, Kaffka Margit költészetében, az egymásnak feszülô kettôsségben, a hívô magatartásban és az önerejében bízó ember nietzschei „törtessünk fel az égig” viszonyulásában méri az Istenhez való viszony változásait. „Az örök szomját” áhító Ady sokáig durván félreértelmezett „Hiszek hitetlenül Istenben” vallomása mélységekbe világít. Az Úr érkezésében a hívô magatartás áhítata sugárzik: „Mikor a lelkem roskadozva vittem, / Csöndesen és váratlanul / Átölelt az Isten.”

Az Imádságos líra című fejezet szól Sík Sándor, Falu Tamás, Áprily és Reményik Sándor költészetérôl. A kiváló mini-portrék közül az utolérhetetlenül legszebbet és legtömörebbet Sík Sándorról olvashatjuk. Az Új nemzedék című fejezet elôtt található elméleti írás fényében értelmezi Rónay Szabó Lôrinc, Illyés, József Attila, Berda, Erdélyi, Sinka, Sárközi, Keresztury Dezsô líráját. Alapos ismeretek birtokában polemikusan értekezik Mécs László költészetérôl. A szűkebb irodalmi köztudatba szeretné visszahozni a feledésre ítélt Mentes Mihályt, de Kocsis László és Bódás János lírájáról is van érdemi szava.

A harmadik generáció tagjai között a szerzô eredetien és kiválóan értékeli Dsida, Radnóti, Vas István, Zelk, Hajnal Anna, Takáts Gyula, Jékely, Weöres, Csorba Gyôzô, Toldalagi és Rónay György líráját. (Radnóti népe és önmaga szenvedését a „Kereszt alatt” a „mysterium passionis” részének tudta.) A szerzô joggal sorolja ide Ágoston Júlián és Puszta Sándor költészetét is.

A szenvedés énekei című alapozó tanulmány vezeti be A lelkiismeret iránytűjével című fejezetet, amelyben tömören egyénítô minôsítéssel, idézettel jelölt nevek sorjáznak: Pilinszky, Nemes Nagy, Rákos Sándor, Rába György, Szabó Magda, Végh György, Tűz Tamás, Fáy Ferenc, Seres József, Jánosy István, Lator László, Lakatos István, Kormos, Csanádi Imre és Simon István.

Juhász Ferenc, Nagy László és Fodor András költészetében „A pokolból való kitörés módozatait” ismerhetjük meg. A Sorsom az Isten című fejezetbe illeszkedik bele Békés Gellért, Szabó Ferenc, Csanád Béla, Vasadi Péter, Kalász Márton, Görgey Gábor, Kovács Vilmos és Csoóri Sándor költészete. A Megszenvedett út című részben fontos és eredeti értékelést olvashatunk Mezei András, Beney Zsuzsa, Gergely Ágnes, Tóth Judit, Székely Magda és Takács Zsuzsa költészetérôl. A számszerűen is tekintélyes miniportrékat az Ön- és sorsértelmezôk című fejezetben Parancs János, Nagy Gáspár, Kodolányi Gyula, Dobai Péter és Bárdos László lírájának spirituális szemléletét, idôtálló értékeit nagyszerűen felmutató tanulmánysor zárja.

Kétségtelen, hogy ebbôl a nagyszerű, továbbgondolásra késztetô Rónay-monográfiából hiányzik egy átfogó, összegezô elméleti tanulmány. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy Sinka István balladáiban valóban alig található spirituális és szakrális mozzanat, de annál több fedezhetô fel például a tematikusan is szakrális Éna-dalokban. Sinka személyes, átélt, ószövetségi és újszövetségi inspirációjú versei is ide vonhatók. Az is vitathatatlan, hogy élô költészetünk kiválóságai közt a helye Czigány Györgynek, különösen az Ima és a Mézet ont az ég című verskötete révén. Az örvendetesen gazdagodó kincsestárba például Ágh István, Bella István, Czegô Zoltán, Mezey Katalin, Tamás Menyhért, Tóth Sándor, Sarkady Sándor, Utassy, és sok más lírikusi eredményei is beletaroznak.

Nagy Gáspár és Vasadi Péter hitteljes és igen jelentôs költészetérôl a többi kisportréhoz képest jogos jóvátételnek számító nagyszabású tanulmányt olvashatunk. (Csak legyen, aki valóban felfigyel rájuk!) A szerzô fiataloknak is szánja ezt a könyvét, ezért igyekszik áttekinthetôen, érthetôen fogalmazni, mellôzve a bonyolult elméleti fejtegetéseket. Célja, hogy az egyes portrékból egyértelműen kitűnjön a költôk értékmentô küldetéstudata.

Rónay László évtizedek óta a kortárs magyar irodalomtörténet-írás kiemelkedô képviselôje, a magyar szakrális-spirituális irodalom kutatásának és színvonalas népszerűsítésének hűséges sáfárja. Új könyve bizonyság, hogy az istentelen és embertelen 20. században milyen sok magyar költô tett tanúságot „az egész értelmérôl”. Kiküzdött hittel kutatták: „Mi az értelme a parányi ember életének a hatalmas világegyetemben?” Napjaink értelemvesztett világában nyilvánvaló, hogy a kulturális beteljesedés eszménye és az örömkultusz is csak másodlagos a végsô célhoz képest: „Az Isten félelme a bölcsesség kezdete, mert a bölcsesség az értelmes célra való rátalálás és annak állandó követése.” A modern embert az elégedetlenség hajtja, „azért remeg, mert remegésében gyenge menedéket talál egy sokkal erôsebbtôl: az Úr félelemétôl” (Jáki Szaniszló).

Erich Fromm intelme szerint a modern ember „Beleveti magát a kereskedelem patkányhajszájába, ahol az egyéni érdemet piaci áron számolják… Teológusok és filozófusok gyakran mondják, hogy Isten halott, de most azzal állunk szemben, hogy az ember halt meg, és tárggyá alakult, saját tárgyai termelôje, fogyasztója és bálványozója lett.”

Rónay László elkötelezettsége nemes virtus, az önépítés része; hűség és ragaszkodás hitéhez, erkölcséhez, a magyar kultúrához, az irodalomhoz. Könyve biztatás azok számára, akik szeretnék a szívüket megtisztítani, szeretnék életüket Isten színe elôtt élni. Vállalása feladhatatlan, mert „különben mindennek vége, / Megállni sorsom tisztessége” (Ady). Új könyvével bizonyítja: a legnagyobb emberi kérdések végsô távlata az embert Istenhez köti: „Az élet végcélja Isten akarata” (Newman) Bátorító üzenet: „Isten nem a csüggedtség, hanem a szeretet és józanság lelkét adta nekünk” (2 Tim 1,7).

Rónay László: Isten nem halt meg
Szent István Társulat
282 oldal, 1900 Ft

Cs. Varga István

Szent István Társulat

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu