buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 19, hétfo
Huba napja





















Évfordulók:
1914: Bajomi Lázár Endre születése
1936: Federico García Lorca halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az animációtól az ősírásig
Varga Csaba a hun–magyar–székely rovásírást tartja minden ABC alapjának


2002.09.15

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Varga Csabát animációs filmesként, producerként ismerik itthon és világszerte. Kevesebben tudják, hogy a világ egyik legnevesebb és legnagyobb animációs stúdiója, a „Varga Holdings” egyik alapítója, több mint ötven fesztivál fődíjasa (Szél című filmjét a filmtörténet tíz legjobb animációs filmje közé sorolták), akit a Föld legbefolyásosabb negyven, illetve tizenöt animációs filmese közé is beválasztottak, festészettel, szobrászattal, zeneszerzéssel is sikerrel foglalkozik. Mi több: néhány éve könyveket is ír. A Film és storyboard 1998-ban, A 8. művészet felfedezése 1999-ben, a Lánytár 1999-ben, a Jel Jel Jel avagy az ABC harmincezer éves története című munkája pedig tavaly jelent meg. Ebben Varga Csaba nem kevesebbet állít, mint hogy az ősírás a hun-magyar-székely rovásírás volt, amely a Kárpát-medencéből rajzott ki öt-tízezer évvel ezelőtt. Hamarosan napvilágot lát a polihisztor szerző írástörténeti kutatásainak legújabb eredményét összegző következő kötet is.
 

– Ön, aki az utóbbi években megszállott elhivatottsággal elemzi és hasonlítja össze a legkülönfélébb népek ábécéit a több tízezer éves jelekkel, a sok ezer éves ôs-ábécével, saját aláírásában, mintha csak fityiszt akarna mutatni mindannak, amivel foglalkozik. Ugyanis a szignója legkevésbé sem emlékeztet az ABC betűire. Mi a saját aláírásának az „ôstörténete”?

Nincs semmiféle ôstörténet, vagy misztikum, nagyon is prózai oka van ennek. Egy fôkönyvelôvel csatáztam annak idején, aki örökké macerált, hogy az aláírásomban túl nagyok a betűk. Olyan durván beszélt velem, hogy meguntam, és kitaláltam a mostani firkát. Az alkotmányban nincsen benne, hogyan kell aláírnia az embernek a nevét. Nem olyan különleges ez, ha látná Szulejmán szultánét, az valóban exkluzív, egy hatalmas vonalrendszer.

– Korunk a specialisták kora, sokak szerint a polihisztorok ideje lejárt. Ön viszont élô cáfolata ennek. Világhírű filmes, producer, üzletember, emellett fest, szobrászkodik, zenét szerez, s a filmszakmai könyvek után elôbb gyerekversekkel, majd pedig vaskos ABC-történeti munkával jelentkezik. Hogyan fér meg mindez egy emberben?

Ez talán onnan jön, hogy én sohasem akartam sehova tartozni. Kisgyerek korom óta az érdekelt, mit tudok felfedezni, kitalálni, megvalósítani. Szerintem az nem lehet akadály, hogy ez ilyen, az meg olyan szakterület; az én agyam egy. Azt csak belenevelik az emberbe, hogy csak egy dologhoz értsen. Ez egy újabb keletű egrecírozás, régen ez nem volt. Akkor a művészek, tudósok, okos emberek általában sokoldalúan tájékozottak voltak. Szerintem ez a normális, az ellenkezôje pedig – amikor valaki csôlátással néz a világba – az abszurd.

– Az sem volt éppen mindennapos, ahogy ön kapcsolatba került az animációval.

Felfedeztem magamnak az animációt, majd 21 éves koromban eldöntöttem, hogy megtanulok rajzolni. Addig ugyanis nem foglalkoztam ilyesmivel. A fôiskolai felvételi elôtti este kezdtem el gyakorolni a rajzolást. Aztán animációs filmeket csináltam, amelyek közül – szerénytelenség nélkül mondhatom – már az elsôk sikert arattak. Fesztiváldíjakat nyertem, stúdiókat alapítottam. De ez a fajta karrier nem ritka az animáció területén. Sokszor tapasztaltam, hogy valaki, aki elôzôleg nem is látott még animációt, elôbukkant, és nagyszerű dolgokat művelt. Ez a látásmóddal függ össze. Szóval megy ez magától, csak éjjel-nappal dolgozni kell. Ötven éves koromban elhatároztam, és kitanultam a zeneszerzést. Filmzenéket írtam, elsô komolyzenei ôsbemutatóm a debreceni zeneakadémián volt.

– Aztán kedvet kapott a könyvíráshoz is…

A Film és storyboardot az animációs filmkészítésrôl írtam, ez most egyetemi tankönyv. Ennek készülte közben adódott egy probléma, ami nagyon izgatott, ebbôl született a 8. művészet felfedezése. Eközben is felvetôdött egy dolog, ami aztán az írástörténeti munka, a Jel Jel Jel kiindulási pontját adta. Ennek gyakorlatilag már elkészült a második kötete is. De most nem egy két kilós könyvet írok, hanem csak 70 dekagrammosat… Habár a Jel Jel Jelbôl is kénytelen voltam több fejezetet kihagyni.

– A Jel Jel Jel című ábécé-történetben mi az az újdonság, amitôl majd meghökkennek a szakmabeliek, no meg, amiért érdemes áttanulmányoznia mindenkinek ?

A könyv nem kimondottan az úgynevezett szakmához, hanem a közönséghez szól. Igyekeztem érthetôen megírni, nem próbáltam eljátszani a bennfentest. A kötet lényege talán az, hogy 3-4000 évvel ezelôtt a nagybetűs ábécé a világon mindenhol egyforma volt. ( A kisbetűs ábécét csak 850 körül találta fel egy szerzetes.) Erre eddig Varga Géza írástörténészen kívűl még nem döbbent rá senki. Ebbôl pedig az következik, hogy léteznie kell egy „ôsszülônek”, amelybôl a mai különbözô nyelveken használt ábécék – Kínától a Pireneusokig – származnak Rá is találtam számottevô mennyiségű ôsi írásemlékre, köztük 15 ezer éves leletekre, amelyek ezt a teóriát igazolják

– Hol és hogyan sikerült ezeket fellelni?

Végig úgy éreztem, és ma is úgy érzem, hogy engem segít valaki. A bizonyítékokat az internetrôl és a könyvekbôl bogarászom. Ezeket már nagyon sokan láthatták, csak eddig senkiben sem merült fel, hogy össze kéne „pakolni”, egy papírra átrajzolni ôket, és akkor kiderülne, hogy ez egyetlen ábécé. A könyvemben egyebek mellett ezt bizonyítom be logikai úton. Mert mindenhol ugyanazokkal a jelekkel találkozunk 25-30 ezer évvel ezelôttrôl. Nincs másféle jel. Ha lett volna, akkor az nem passzolna bele ebbe az egyetlenegy ábécébe. És nem csak az írásjelekre igaz ez, hanem a számjelekre is; ilyeneket is rengeteget találtam. Ezek egy tôrôl fakadnak A számokat is pontokból és vonalakból „építették”. Ez sokkal jobb rendszer volt egyébként, mint a mi mai számírásunk. Ezek mindenhol együtt találhatók az írásmaradványokkal. Ez a folyamat az írásemlékekbôl nagyon jól nyomon követhetô. Erre utalnak például a Pont d’Arc-i barlangban talált 35 ezer éves, vagy a laseauxi barlangban fellelt 17 ezer éves számjelek. Kutatásaim alapján állíthatom, hogy a hun-magyar vagy székely rovásírásos ábécé az ôsábécé, minden ábécé gyökere. Az írás történetét vizsgálva úgy tűnik, hogy valamikor 6-10 ezer évvel ezelôtt – hogy pontosan mikor, és miért, arról fogalmam sincs – ez az ôsábécé innen, a Kárpát-medencébôl rajzott ki szerte Eurázsiába, aztán az Égei-tengeri szigetvilágba... A számírás és az ábécé egységét a székely rovásírás ôrizte meg. Megdöbbentô, hogy a 20. század elején az erdélyi sóbányákban még használták ezt a fajta számírást, számjeleket. Közlök a könyvben egy térképet is, amelyen nagyszerűen látszik, ahogy az ôsi ábécé távolodik a Kárpát-medencétôl, egyre romlik. Pontosan úgy, ahogy a földrengés epicentrumától távolodva egyre gyengébbek a lökéshullámok. Ez természetes is, hiszen, ha valaki új környezetben kerül, akkor változik a gondolkodásmódja, a nyelve.

– Nem a nemzeti önérzet, a hazafiúi elfogultság mondatja önnel, hogy az ôsábécé forrása itt volt a Kárpát-medencében, és hogy ez nem más, mint ôseink rovásírása? Ha mondjuk egy kínai íráskutató jutna hasonló meglátásra, az valószínűleg Kínába tenné az „epicentrumot”, s a kínai írásjelekbe fedezné fel az ôsírás alapjait.

Szó sincs nemzeti önérzetrôl, holmi magyarkodásról, hiszen 10-15 ezer évvel ezelôtti írásemlékekrôl beszélek, ezekbôl vontam le a következtetéseimet. A kínai példát kapásból cáfolom, hiszen a kínai írásbeliségbôl, abból az ötvenezer jelbôl, amit ôk használnak, nem lehet megérteni más népek írásait, teszem azt a sumért.

Tódor János

Fríg Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu