buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az olvasás világtörténete


2002.08.15

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Annak kimondása, hogy az író egyenlő az olvasóval, hogy a könyv igazából ember, az ember pedig könyv, a világ egy szöveg, a szöveg pedig nem más, mint a világ – mind az olvasás mesterségének megnevezése” – szögezi le kultúrtörténeti munkájában Alberto Manguel, az olvasó, akinek megadatott, hogy felolvashasson Borgesnek és a könyvek útján eredjen az olvasás világtörténelmének nyomába.
 

Kutatásait a világ lehetséges olvasatai egyikének tekinti, ezért semmit se tart végérvényesnek, megállapításaiban nincs kanonizáló szándék, csak tömérdek kíváncsiság és kérdés. Ennek ellenére érezhetően közel áll hozzá az olvasás azon metaforája, miszerint az vagy, amit elolvasol; az a feltevés, hogy a világ nem egyéb, mint szöveg, értelemhordozó jelek összessége, és ennek a premisszának az értelmében „mindannyian olvassuk magunkat és a világot avégett, hogy megragadhassuk, mik vagyunk és hol vagyunk. Azért olvasunk, hogy megértsünk valamit, vagy hogy elinduljunk a megértés útján. Nem tehetünk mást, mint hogy olvasunk. Az olvasás lényegi életműködésünk, csaknem annyira, mint a levegővétel”. Az irodalomban tetemes szemléltető anyag található ennek az elképzelésnek a metaforikus ábrázolására, kezdve Goethe 1774-ben kelt versétől, amelyben a természetet az élő könyv metaforájává avatta, Walt Whitmanig, aki az 1800-as évek végén a világot a valamenynyiünk számára nyitott könyvvel azonosította. Az olvasás kultúrhistóriájában azonban sokkal régebb óta jelen van a világot az önmaga olvasatával azonosító felfogás. A zsidó-keresztény hagyományban például már a hatodik századból származó Széfer Jecíra rögzíti, hogy a világmindenség nem egyéb, mint számokból és betűkből álló írott könyv, amelyben az univerzum megértésének a kulcsa a helyes olvasás.

Ezen előfeltevés alapján az olvasás történetének a kutatója az olvasás aktusa megértésének csupán egyik történetét mondhatja el, hiszen elképzelhetőnek tartja, hogy végső soron az olvasás története nem más, mint minden egyes olvasó története, és ennek alapján a kanonizált irodalomtörténetek se egyebek, mint bizonyos olvasások történetei. A világ tehát – vallja a szerző – nem egyéb, mint egy könyv, amit bekebelez az olvasó, aki maga is egy betű a világ szövegében – körkörös metafora, akár egy Borges-elbeszélés ördögi csomója.

Alberto Manguel könyve, talán éppen valami borgesi sugallattól vezérelve, icipicit a feje tetején áll: Az utolsó lap című fejezettel kezdődik, a 317. oldalon találhatók a Hátsó előzéklapok, A hiányzó első lapot a 93. oldalon leljük, ami talán bölcs figyelmeztetés és Lévi Jichák rabbi szavait értelmezve arra utalhat, hogy bármennyit is tanult valaki, nem szabad elfelejtenie, hogy még nem jutott el az első lapig.

A könyv látszólagos szerkezeti eklektikussága azt hívatott tükrözni, hogy az olvasás világtörténetének szerencsére nincs vége, ám a könyv a szerkezeti csavarok ellenére kompakt alkotás, nagy kaland a középkor Európájában, a kontinens történelmében és kultúrhistóriájában, jelentős kitérőket téve időben és térben, hogy egy-egy kérdéskört a lehető legérzékletesebben az olvasó elé tárhasson a szerző. A szívmelengetően vaskos könyv foglalkozik az olvasás fiziológiájával, pszichológiájával, antropológiai vonatkozásaival, fenomenológiájával, szociológiájával, néhány olvasói (Borges, Kafka, Whitman, Rilke) portréval, ám mindeközben tartózkodik az irodalomelméleti regiszter tudományoskodó elemeinek használatától. Barátságos stílusban megírt könyv, öröm minden lapjának olvasása, megidézi ismereteinket, újabb kultúrhistóriai elemekkel gazdagít, nem egyszer helyesbít, kiigazít, ráadásul a magyar kiadás fordítója, Széky János és szerkesztője, Révy Katalin nem egy esetben még finomít is ezeken a pontosításokon.

A gazdagon illusztrált kötet közvetlenségével, jelesen barátságos stílusával nem tudományos dolgozattá, hanem olvasmánnyá avatja a szerző munkáját, népszerűsítő munkává, mondanám, ha a jelzőnek nem lenne lenéző, tudománytalanságot sugalló vonzata, Az olvasás története ugyanis a legnemesebb szándékkal és az ahhoz megfelelő felkészültséggel népszerűsít. Mindenek előtt talán azt, hogy milyen szellemi örömöket okozhat a figyelmes olvasással járó felfedezés.

Alberto Manguel könyve kedves gesztusokkal mutat be az olvasók ősi, részint híres, de többségében névtelen emberekből álló családjának, annak a famíliának, amelynek mi magunk is tagjai vagyunk.

Alberto Manguel: Az olvasás története
Park Könyvkiadó,
384 oldal, 2900 Ft

Fekete J. József

Park Könyvkiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu