buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 19, hétfo
Huba napja





















Évfordulók:
1914: Bajomi Lázár Endre születése
1936: Federico García Lorca halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Mértékkeresések


2002.08.15

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Igazság és Hazugság, Rend és Káosz. E négy fogalom a tárgyalandó négy könyv élményéből adódik, s persze minden más emberi jelenségből. Ha négy szavunkat egy szabályos négyzet sarkaiba írjuk, akkor középre, „az átlók metszéspontjába“ kívánkozik egy ötödik is: a mérték fogalma. Maga a Mérték, melyhez fölösleges jelzőt biggyeszteni, mivel az mindig helyes (mérték) és igaz (mérték) kell hogy legyen. Titokzatos és titkolódzó lények vagyunk, ezt vitatni sem érdemes. De, rövidre fogva, a titkok titka mégis a mérték, vagyis az igazság mögött álló igazságosság: a szeplőtelen életérdekűség. Nagy kérdés, persze, hogy hol az igazság; de még fontosabbnak érződik, s talán még kérdésesebbnek, hogy adott esetekben milyen módon nyilvánul meg az igazságosság…
 

MARTIN BUBER hászid legenda-átiratai, angyali-démoni históriái is mind a mérték kereséséről és megtalálásáról beszélnek, sőt, egyfajta „helyreállásról“: a rendellenes, kizökkent múltat kell mindenestül helyreállítani. Az élő és holt világok mindaddig kísértően egymásba gabalyodnak, míg az igazság szavai s az igazságosság cselekedetei által el nem rendeződnek a dolgok. Hat rövid történet csupán; hanem a jelentésterek belső arányaiban mindig a teljes fizikai-metafizikai univerzumot érzékeljük. Mind közül az utolsó történet a legegyszerűbb, s számomra a legmélyebb. Az élőhalott a címe. Ha bármit idéznék belőle, már el is mondanám az egészet, beszélni, beszélgetni annál inkább lehetne róla. A hászidizmus sajátosan egyetemes szemlélete, valamint Buber perszonálfilozófiája közötti kapcsolat afféle hermeneutikai közhely ma már. Az angyaltörténetes könyvecske e két iránypont felé is elvezethet bennünket, mégis önmagában áll: képzeletünk és tapasztalataink elemi áramlataival kavarodnak össze ezek a szövegek. Ezért kell most szűkszavúnak lennem, s nem túllépnem az őszinte ajánláson. A kötet másik, egyenrangú szereplője Paul Klee 1939–40-es angyalsorozata. Kilenc rajz. Hogy hogyan kapcsolódnak a szövegekhez? Ezt a rejtelmet is a befogadóra bízom. Mindenesetre, sokak szerint az úgynevezett vonalrajz a grafika műfajának legtisztább, mondhatni legőszintébb formája. MARTIN BUBER: Angyal-, szellem– és démontörténetek. Atlantisz, 80 oldal, ármegjelölés nélkül.

KOZÁK GYULA olvasmányos és a szó legszorosabb értelmében véve beszédes könyvet írt mindennapi hazudozásainkról. A szerző oldottan, szakzsargonmentesen adja elő mondandóját, korántsem erélytelenül. A nem bíróságokra, egyéb hatóságokra tartozó, nevezzük így, közhazugságaink aljnövényzetében próbál rendet vágni. Meghatározza a hazugságok típusait, kategóriáit. Különbséget tesz az elkerülhetetlen – életelvű –, és a kerülendő, társadalomromboló, azaz destruktív hazugságok között. Ez a tipologizálás nagyon is hasznos a számunkra. Tudatossá, reflektálttá válnak beszédünk bizonyos kényes pontjai: szembesülünk magunkkal. A hazugság valószínűleg egyidős az emberi kommunikációval; mi most, persze, a jelenségkörnek nem a nyelvi-logikai, hanem az erkölcsi-gyakorlati vonatkozásait firtatjuk. A könyv mindenekelőtt abban nyújt segítséget, hogy felismerhetővé teszi számunkra a hazugság kevésbé szembeötlő alakzatait is. Az euro-atlanti kultúrában a hazugság – s persze az igazság – mibenléte messze nem evidencia. Nagyon könnyen átesünk a ló egyik vagy másik oldalára. Az erkölcsi felfogásunkat megalapozó tízparancsolatban a ne hazudj! formula, így, nyersen, nem szerepel, míg a keleti regulákban igen. Például a hinduizmusban. Ám az is igaz, hogy a Gangesz partjainál a legfőbb parancsolat mégis az ahimszá: nem ölni, nem ártani. KOZÁK GYULA: A hazugság mindennapi életünkben. Balassi Kiadó, 274 oldal, 1800Ft.

DEÁK JÚLIA első elbeszéléskötetének Kardos G. Györgyre emlékezve örülök igazán. Az ’80-as évek végén az ÉS szerkesztőségében ő, Kardos G. bízta rám a szerzőt, pontosabban a novelláit. Hanem a szerző, biztatásaink dacára, ritkán jelentkezett. Néhány szívesen leadott, jó kézirat, néhány megjelenés a prózarovat kolumnáin – a dologból ennyi lett csupán. A szerkesztő számára, persze, az ígéretes, de kissé gátlásos szerzők a kevésbé fárasztóak… Deák Júlia kései, de korántsem megkésett könyves pályakezdése nem mint jelenség, hanem a motívumait, az ősokát tekintve egyedülálló. Az öt elbeszélésnyi kötet utolsó, címadó darabja, a A jólismert ajtó egy sorsmeghatározó élettitok eseményhéjazatát metszi át rétegről rétegre. A határozott jellemű, létező apa erköcsi világa és az emlékezetből már-már kihulló, halott édesanya valósága egyetlen lélekben – épp elegendőek egy krónikus tudatdrámához. Ráadásul ahhoz is, hogy a szerző, aki hordozza és táplálja magában ezt a drámát, ne tudjon jó lelkiismerettel írni. Legalábbis addig ne, míg szorongásának eredetével, rejtező okával egy puszta helyszín nem szembesíti. Ez a helyszín egy régi, múltját, tárgyait, gazdáit makacsul őrző lakás, melynek falai közt lehetségessé válik a fájdalmas, de megszabadító emlékezés. Megmutatkozik, hogy miért ismétlődik makacsul egy sors szövetének mintázata… Ez a szépen megírt vallomásos próza, akár a könyv többi darabja, megörvendezteti, egyúttal töprengésre készteti az egykori szerkesztőt. Hadd kívánjak Deák Júliának szorongásmentes írást, újabb könyveket és sok-sok olvasót. DEÁK JÚLIA: A jólismert ajtó. Fekete Sas Kiadó, 164 oldal, 1400Ft.

INGMAR BERGMANt mindig jó olvasni. Amúgy a filmjeit egyre ritkábban látni. Hűtlenek. Három filmnovella, ez a legújabb kötet címe. Milyenek benne a szövegek? Hát, elképesztően jók, és elképesztően jól kritizálhatóak, és nagyon bergmaniak. Régen, legalább huszonöt éve, fiatal svédekkel beszélgettem Bergmanról, Szentendrén. Én lelkesedtem, ám ők, finoman szólva, fanyalogtak. Ócska polgár – ezt mondták rá. Van ebben valami, gondolom most. Mégis, az az emberszabvány, vagy talán egzisztenciális mérték, akit-amit polgárnak, sőt polgárinak nevezhetünk, annak számomra Bergman és a bergmani az egyetlen tetsző, elfogadható, átélhető modalitása. Bergman és a művészete, mely még északi tenyészhelyén, még Svédországban, még abban a „steril“ társadalomban sem igazán valóságkonform. Az életmű alapján joggal gondolhatjuk, hogy Bergman pofátlanul dezertált a világból, az összes makro-ból, társadalmiból, végső soron a lét durva anyagából. Mindehelyett jóléti neurózisokba, komplexusokba, családi krízisekbe, szerelmi tizenháromszögekbe kvártélyozta magát és mondandóját. Ő, Bergman: Thomas Mann komolytalan inkarnációja, Freud elfajzott léleköccse… Az 1997-ben írott, Hűtlenek című opusz („partitúra képmédiumra“) mindenesetre jól kritizálható, mélységesen bergmani és nagyon jó szöveg. Egy nagy mértéktévesztő, avagy egy nagy mértékadó utolsó(?) dobása: művészek szerelmi háromszöge, naná. Intelligenciába csomagolt sérelmek, értelmiségi arcmerevedések és maszkrepedések, naná. Mindenesetre, ezt meg kell kockáztatnunk, Bergman eltévesztett, vagy tán megtalált mértékének neve: humanitás. Mindenesetre Bergman még él, még van, jó messze innen, Faröer szigetén. INGMAR BERGMAN: Hűtlenek. Európa Könyvkiadó, 345 oldal, 1800Ft

Csajka Gábor Cyprián

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu