buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Magyarkérdés és Szlovákia


2002.08.15

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Két könyv, egy kiadó. A könyvek szlovákiai szerzôk munkái, az egyik könyv szerzôje, Miroslav Kusy a szlovákiai magyarság jelenlegi helyzetét vizsgálja, a másik könyv szerzôje, Peter Zajac, mondjuk úgy, Szlovákia helyzetét, a könyveket pedig a pozsonyi Kalligram Kiadó jelentette meg – magyarul. S itt már meg is kell állnunk, legalább egy lélegzetvétel kedvéért. Legszívesebben azt mondanám, hogy ha mindez tíz-tizenöt évvel ezelôtt történt volna meg, akkor természetesnek tartottuk volna magát a jelenséget is, hisz az úgy volt természetes, hogy a kisebbségi magyar könyvkiadók az „illetékességi” körükbe tartozó írásokat jelentessék meg. A szlovákiai magyar könyvkiadók a magyar-szlovák kapcsolatokhoz kötôdô írásokat, a romániai magyar könyvkiadók a magyar-román kapcsolatok tárgykörébe tartozó írásokat, s így tovább…

A korábbi mondatban szereplô feltételes móddal arra szerettem volna utalni, hogy akkor ezt valóban így tekintették volna természetesnek, annál is inkább, mert egyfajta munkamegosztás is létezett a kiadók között, csak hát – fôképpen teoretikus, elméleti szinten alig-alig létezett olyan munka, amelyik a kisebbségi kérdéssel az elvárható szinten foglalkozott volna… (Természetesen voltak ilyen írások is, csak nem mindig jutottak el a nyomdafestékig.) A Kalligram most viszont feltehetôen nem azért adta ki ezeket a munkákat, mert valakik valahol feladatként ezt reá „kirótták”, hanem azért, mert az írások szellemiségével egyet értett. Mindehhez hadd tegyem hozzá, hogy Peter Zajac könyvében számos, a Kalligramnál megjelent könyvvel foglalkozó írást találunk, így Konrád György, Adam Michnik, Petr Pithart, Drago Jancar, Ales Debeljak, Göncz Árpád, Nádas Péter, Fedor Gál és Szűcs Jenô szlovákul – ismétlem, a Kalligramnál – megjelent munkáiról. Mindebbôl azt is láthatjuk, hogy a Kalligram valóban igyekszik összekötô kapocs lenni a közép-európai értelmiségiek között, ám ezt úgy teszi, hogy feladatát nem korlátozza csupán erre. Jól emlékszem még arra, hogy valamikor, lassan már ennek kapcsán is az évtizedeket kell emlegetni, Grendel Lajos a (cseh)szlovákiai magyar irodalmat elôször is irodalomként, aztán magyar irodalomként határozta meg, s csak ezt követôen (cseh)szlovákiai magyar irodalomként. Amit elmondtam, azt ezen belül, ezen a gondolkodásmódon belül kell értelmezni, s így láthatjuk a Kalligram vállalkozásának súlyát…

Két könyv, egy kiadó, mondottam, de hát ha két könyv, akkor két szerzô is, ha pedig két szerzô, akkor az olvasó azonnal összehasonlítja szerzôket. Ha Miroslav Kusy-ra gondolok, akkor egy politológust látok magam elôtt, aki nem rejti el gondolkodásának személyes vonásait, ugyanakkor nem merül el az öncélú elemzésben, azt csupán politikai tételei alátámasztásához használja. A politológia nála átnô politikai tételek megfogalmazásába és képviseletébe. Ha Peter Zajacra gondolok, akkor egy elvi kérdéseket, teoretikus állásfoglalásokat papírra vetô tudós képe merül fel a szemeim elôtt, olyan tudósé, aki egyáltalán nem mentes a szinte művészi szenzibilitástól. S ha ismételten a két könyvre gondolok, akkor arra gondolok, hogy a „közép-európaiság”, a „társadalmi fejlôdés azonos meghatározottsága”, de még a Zajac által emlegetett „hibrid társadalom” is csupán a térséget távolról szemlélôk számára mutat azonos vonatkozásokat, azok viszont, akik ebben a térségben élnek, az érzelmi motivációk és a „hibridség” különbözô vetületei következtében alig-alig látják meg ezeket az azonos vonatkozásokat. Ha nem így lenne, akkor Miroslav Kusy aligha írt volna tanulmányt Mi dolgod van neked azokkal a magyarokkal? címen, Peter Zajac zseniális tanulmányának (A szlovák értelmiségi a XX. században) pedig már régóta létezne a hazai párja.

De hát Kusy-nak is el kellett magyaráznia, hogy mi dolga van a magyarokkal, Zajac tanulmányának pedig nem létezik a hazai párja, így nekünk is szót kell ejtenünk arról, hogy mi is ragadja meg az embert a kötetek olvasásakor. Kusý kötete kapcsán leginkább gondolkodása célra törésérôl érdemes szólnunk. Az elôbb idézett kérdés kapcsán érzelmi válaszokat is adott, a legfontosabb választ azonban így fogalmazta meg: „A legfôbb ösztönzést az jelentette, hogy a kommunista rendszer idején, az 1989 elôtti Szlovákiában ezt a kérdést teljes mértékben ignorálták, szônyeg alá söpörték; emellett provokálóan hatott rám a rendszerváltás után fellángoló, elôbb a csehek, majd egyre inkább a magyarok ellen irányuló szlovák nacionalizmus is, végül pedig az a tény, hogy Csehszlovákia szétesése és az önálló Szlovákia 1993. évi létrejötte után céltudatosan, rendszeresen és egyre nagyobb méretekben folyt a szlovákok monoetnikus nemzetállamának a kiépítése az ország multietnikus területén”. Tiszta szavak ezek, akárcsak azok, amelyeket 1996-ban vetett papírra: „Az etnikai feszültég állandó növekedésének és a magyar kisebbség védelmi reakciói erôsödésének az okait egyértelműen centralista nemzetállamunk jelenlegi kormányának nacionalista, kisebbségellenes politikájában kereshetjük. Ez ellen a nacionalista agreszszió ellen nincs más orvosság, mint egy olyan polgári társadalom kiépítése, amely a szlovákokat, magyarokat és az ország többi lakosát egyaránt magába foglalja…”

Peter Zajacot ugyancsak foglalkoztatja a multikulturalitás elve és gyakorlata – ez jelzi, hogy szemléletmódjuk a szlovákiai valóságban gyökerezik, itthonról a kisebbségi magyarság kultúráját csupán önmagában álló kultúraként szemléljük, az együttélés jelenségeirôl még kevesebbet beszélünk, mint a létezô szocializmus éveiben, pedig most jóval nagyobb a lehetôség arra, hogy a kisebbségi magyarság a szülôföldjén is boldogulhasson. Zajac jó szinten műveli a történelmi-irodalmi publicisztikát, az ilyen jellegű írásainál azonban fontosabbnak tűnnek mély történelmi elemzései. A történelem történésének értésérôl tanúskodik az is, amit Csehszlovákia szétesésérôl mondott. „Nem volt ez teleológiai szükségszerűség, és már végképp nem annak következménye, hogy Csehszlovákia léte történelmi tévedés volt. Csehszlovákia keletkezésének mind a csehek, mind a szlovákok számára volt értelme: az adott történelmi pillanatban biztosította azt, amire szükségük volt. A cseheknek a szlovákok segítségével a nemzeti túlsúlyt, a szlovákoknak a csehek segítségével nemzeti létük megerôsítését és a modernizációt. A történelmi hányattatások után Csehszlovákiának 1989-ben lehetôsége nyílt rá, hogy a közép-európai térségben politikai, gazdasági, szociális, kulturális és geopolitikai jelentôségre tegyen szert. … Csehszlovákia szétválásának nagy ellentmondása, hogy meghatározó politikai erôk politikai cselekvésének eredménye volt, noha egyikük programjában sem szerepelt az ország szétválasztása. De ez nem annyira meglepô, ha tisztában vagyunk vele, hogy a történelemben több erô kölcsönhatásának leggyakrabban nem az az eredménye, amit ezek az erôk a kezdet kezdetén elképzeltek vagy kívánatosnak tartottak.”

Ezt követôen találkozunk a szlovákiai „hibrid társadalom” elemzésével – összhangban azzal, amit mi a „kettôs társadalom” címszóval jelölünk –, majd a szlovákiai „magyar-kérdés” tárgyalásával, s a mostani, a 2002-es Szlovákia leírásával. Érdemes elolvasni azt, amit Zajac ír.

Miroslav Kusy: A magyarkérdés Szlovákiában
Kalligram Kiadó
230 oldal, 1600 Ft

Peter Zajac: Másnapos ország
Kalligram Kiadó
304 oldal, 1800 Ft

Füzi László

Kalligram Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu