buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Digitális blabla és rokokó marxizmus


2002.08.15

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Aki eddig még nem fedezte fel, hogy Tom Wolfe a századvég egyik legjobb amerikai írója, az most kapott erre egy újabb esélyt. Igaz, megjelent esszégyűjteménye, bármilyen kiváló, nagy regényeinek, a Hiúságok máglyájának és a Talpig férfinek színvonalát nem éri el. Az is igaz, hogy a kötet utolsó negyven oldalán olvasható paródiával a magyar olvasó nem sokat tud kezdeni, hiszen a The New Yorker magazin belsô világa, stílusa és alkotói meglehetôsen ismeretlenek hazánkban. A kötetben található, hosszabb elbeszélés, a Fort Bragg-i kelepce pedig bármilyen drámai, feszült és izgalmas, mégiscsak töredéknek tűnik. A kötet nyolc esszéje azonban lenyűgözôen szellemes, merész és aktuális írás. A fordító is igen jó munkát végzett, legfeljebb azt vethetjük a szemére, hogy Viktória nem királyné, hanem királynô volt (8. oldal), Eldorádó számtalanszor elôforduló nevét pedig nagy kezdôbetűvel kell írni.

Tom Wolfe-nál talán senki sem ismeri jobban a mai amerikai társadalom életét. Nyilván önmagára utal, amikor így ír a kötet egyik esszéjének végén: az amerikai regénynek „olyan hatalmas energiákkal és lelkesedéssel bíró regényírókra van szüksége, mint amilyennel a filmrendezôk rendelkeznek, azaz elfojthatatlan kíváncsisággal és hajtóerôvel arra, hogy elvegyüljenek a 270 millió lélek között, és beszélgessenek velük és a szemükbe nézzenek.” ô ilyen író: pontosan ismeri a New York-i brókerek, a déli feketék, a kaliforniai bevándorlók, a közép-nyugati kisvárosok, az ingatlanközvetítôk, a városházi tisztviselôk, a bíróságok, rendôrségek, kiállítások, hűtôházak és a börtönök világát. Meggyôzô erôvel és nagyszerű humorérzékkel képes felidézni a mai Amerika mindennapjait, fô- és mellékszereplôit, ellentmondásaikkal, divathóbortjaikkal, ôrültségeikkel együtt – hogy aztán a regényben és az esszében váratlanul megszólaljon a józan bölcsesség hangja, s hirtelen rendet teremtsen a látszólagos káoszban.

Ez a hang pedig néha egészen merész és újszerű dolgokat mond nekünk. Wolfe bemutatja a híres Szilikon-völgy megszületésének történetét, s kiderül, hogy a számítógép-ipar fellegvárának gyökereit az amerikai Közép-Nyugat legtradícionálisabb, legvallásosabb és látszólag legunalmasabb kisvárosaiban kell keresnünk. Ezután Teilhard de Chardin és Nietzsche eszméinek imponáló ismeretében alaposan megvizsgálja, milyen következményekkel jár világunkra nézve a számítógép és a világháló használatának, valamint a génkutatás eredményeinek elterjedése. Lehet, hogy „Isten halála” után eljutunk az emberi lélek halálához? Legjobban a „rokokó marxizmus” kapja meg a magáét a kötetben, vagyis azok az értelmiségiek, akik „egy területhez értenek, de csak másokhoz szólnak hozzá.” Igaz, a Szovjetunió felbomlott, valamennyi baloldali diktatúráról kiderült, hogy csak erôszakra és igazságtalanságra képes, a marxizmus halott, a proletárok pedig túlságosan is jól érzik magukat Amerikában ahhoz, hogy harcolni lehessen a védelmükben, de sebaj, harcolhatunk a legkülönbözôbb kisebbségek, a nôk, a színesbôrűek, a homoszexuálisok és a többiek védelmében. „Ez nem vulgármarxizmus lesz; ez rokokó marxizmus lesz”, közli Wolfe, az értelmiség számára azonban az a fô, hogy „távol maradhassanak a csôcseléktôl, a filiszteusoktól, a középosztálytól.” Hiszen „az erkölcsi felháborodás olyan eszköz, amely az idiótát is méltósággal ruházza fel.”

Elgondolkodtató eszmefuttatásokat olvashatunk a modern művészetrôl, a mai amerikai regényirodalomról, és a megkezdett 21. századról is, amely szerzônk szerint egyáltalán nem olyan lesz, mint ahogy azt a 20. században elképzelték. Talán az sem érdektelen, ahogy az amerikai szépirodalom „nagy öregjeit” bemutatja: „…hátat fordítottak a történelem egy csodálatos pillanatában egy fantasztikus ország által kínált gazdag élményanyagnak. Ahelyett, hogy kimentek volna a világba, ahelyett, hogy belevetették volna magukat a mai amerikai élet (számomra) ellenállhatatlanul szenzációs forgatagába… a mi öreg oroszlánjaink visszahúzódtak, visszavonultak, elfedték szemüket a fény elôl, és befelé fordultak, olyan témák felé, mint saját kis lyukuk, azaz az irodalmi világ…”

Mindig veszedelmes dolog ha egy író „válaszol” kritikusainak, ha visszavág a regényeit becsmérlô kortársaknak – Wolfe azonban még ezt is szellemesen, könnyeden és meggyôzôen teszi.

Egy dolog bizonyos: ô nem fordított hátat „egy fantasztikus ország által kínált gazdag élményanyagnak”.

Tom Wolfe: Amerikai kapcsolat
Athenaeum 2000 Kiadó
290 oldal, 2790 Ft

Hahner Péter

Athenaeum 2000 Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu