buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A cselekvés és gondolkodás püspöke


2002.08.15

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Mindszenty József és Apor Vilmos mellett, az egyházi vezetők közül, Márton Áron egykori gyulafehérvári római katolikus püspök vált legismertebbé az utóbbi évtizedben az egész magyar közvéleményben. Mind a hárman az ellenállás, az önfeláldozás főpapjai voltak, az egyház és a nemzet (Erdélyben a magyar kisebbségi közösség) államférfiúi nagyságú védelmezői. Míg a volt esztergomi hercegprímás és a győri püspök életét, áldozatát, tetteit az ateizmus diktatúrája idején is többé-kevésbé hitelesen ismerhette a magyarországi lakosság, elsősorban a hívek sokasága, addig Márton Áron igazi legendává nemesülten élt a köztudatban, de egyházfői és tudományos tevékenysége egészéről legfeljebb a kutatók lehettek tájékozottak. A román diktatúra cenzúrája még nevének említését sem engedte meg, a könyvtárakban, irattárakban rejtve maradtak szentbeszédei, tanulmányai, püspöki körlevelei.

1989-ben a román állambizottság, a „vallásügyi hivatal”, rendőrök és pártaktivisták hada akadályozta meg, fondorlattal és nyílt fenyegetéssel, hogy Kolozsvárott templomi ünnepségen emlékezzenek meg püspökké szentelésének ötvenedik évfordulójáról.

Virt László most megjelent kötete, a Nyitott szívvel (2002), a teljes Márton Áron-i életrajzot adja kezünkbe. Üldöztetésén, bebörtönzésén, házi őrizetén kívül megismerhetjük a szerkesztő, tanulmányíró, a pedagógiai szaktekintély, a filozófus, az ifjúsági nevelő Márton Áront, nyitottságát és elvszerűségét, széles látókörét és hűségét eszményeihez, hitéhez és nemzetéhez. Barátjával, a tudós professzorral, György Lajossal együtt szerkesztette a harmincas években az egyetlen romániai magyar pedagógiai folyóiratot, az Erdélyi Iskolát. Az egyetemi ifjúság hitszónokaként Kolozsvárott a gyakorlati életben is alkalmazhatta pedagógiai eszményeit. Roppant fontos tevékenység volt: a román egyetem magyar hallgatóit felvértezni a római katolikus egyház, egyáltalán a kereszténység tanításaival, óvni az új nemzedékeket a divatos áramlatoktól és jelszavaktól, a két háború közötti időszakban kisértő végletektől. Egyik írásának címe: Hitler gyanús, az Erdélyi Tudósító 1934 februári számában jelent meg, nyomban a Német Nemzeti Szocialista Párt uralomra jutása után. Éppen így kerülendő veszélyt látott a szabados, parttalan liberalizmusban. Mindig nyitott volt a józan román törekvések előtt, figyelemmel és elismeréssel kísérte a román társadalomkutatók (Dimitrie Gusti és köre) munkásságát, ugyanakkor egy pillanatra sem feledkezett meg arról, hogy a magyar múltat, kultúrát, szellemi értékeket tudatosítsa olvasóiban.

Egyetemi hitszónokként nemcsak főiskolás hallgatósághoz szólott, amelyet állandóan intett történelmi kötelességére, a népszolgálatra, hanem az egész erdélyi magyarsághoz. Felfogása szerint a széles tömegeket be kell vonni az egyház hitbuzgalmi és kultúraterjesztő munkájába. Tőle származik a „kiszélesített iskola” fogalma és elképzelése, úgy is mondhatnánk, a „szabadegyetemi” mozgalom. E vonatkozásban figyelmet érdemel Antal Árpád kolozsvári professzor megfigyelése, miszerint Márton Áron az elméleti folyóiratban kifejtett eszméit, nézeteit, tanításait megismételte, neve használata nélkül, „népszerűsítő stílusban” , széles tömegeknek szánt hitbuzgalmi lapban is, hogy ilyképpen tíz- vagy éppen százezrekhez szólhasson.

Természetesen, a kisebbségi sors gondjai mellett, fogékony volt a korszak égető társadalmi ellentéteire is. Virt László könyve részletesen taglalja például XI. Pius pápa 1931-es szociális körlevelének tudatosítását az erdélyi magyarság körében. Márton Áron és munkatársai aprólékosan elemezték a körlevelet, amely választ adott a társadalmi feszültségek feloldására; az Erdélyi Tudósítóban hat részletben közzétették az enciklika szövegét magyarul, magyarázatokkal együtt. Ez volt az első magyar nyelvű, magyarázatokkal ellátott kiadása a pápai körlevélnek az egész magyar nyelvterületen! Mindenképpen tudománytörténeti tett volt!

Virt László, akit évtizedek óta foglalkoztat az erdélyi magyar katolicizmus, Márton Áron élete és munkássága, imponáló dokumentációt sorakoztatott fel, könyveket, folyóiratokat, lapközleményeket és kortársak vallomásait. Tapasztalt filológusként állításait – ha csak tehette – levéltári bizonyítékokkal támasztotta alá. Csakhogy a pártdiktatúra idején igen sok életfontosságú döntést a román kommunista párt legfelső szervében hoztak meg, legtöbbjükről nem is maradtak hiteles feljegyzések, vagy azok egyelőre hozzáférhetetlenek. A hajdani döntéshozók szubjektív visszaemlékezései aligha tekinthetők hitelt érdemlőnek. Ilyen súlyos döntés volt az, amikor 1957-ben a börtönéből szabadult, de a hatalom számára még kellemetlenebbé vált Áron püspök további sorsát határozták el, mégpedig a legfôbb politikai tanácskozó testület, vagyis a Politikai Bizottság tagjai.

Szerzőnk, teljes jóhiszeműséggel, önigazolása szerint Fazekas János „tudósítása” alapján, azt állítja, hogy a román párt legfőbb vezetői közül többen is, név szerint Mogyoros Sándor, Emil Bodnaras, maga Fazekas ellenezték Áron püspök újbóli bebörtönzését és a házi őrizetet javasolták. Sőt, részt vett ezen az ülésen Petru Groza volt miniszterelnök is, aki szintén az enyhébb intézkedés mellett érvelt. Túl súlyos állítás ez ahhoz, hogy levéltári bizonyítékok nélkül hihető legyen. Már-már az a látszat alakulhat ki, hogy a román pártvezetők az 1956-os magyar forradalmat követő dogmakommutikus kurzus idején Márton Áront menteni szándékozó „reformkommunisták” voltak.

Túl „merész” állítás ez Kelet-Európa legkíméletlenebb diktatúrájáról, méghozzá egy többszörösen is ellenségnek tartott egyház és püspöke esetében, akit katolikusként és magyarként egyaránt gyűlöltek. Említett pártvezetők közül Fazekas Jánosról valóban köztudott, hogy felkereste Márton Áront, majd koszorút küldött a ravatalára. De Mogyoros, vagyis Alexandru Moghioros, az egyik legundokabb renegát kelt volna Áron püspök védelmére? Vagy Emil Bodharas közismert szovjet ügynök, aki Áron püspök fogsága idején a Gyulafehérvárra költöztetett Iasi-i katolikus teológiát – ez is egyike volt a romániai katolikus egyház erőszakos korlátozásának – gyorsan „visszavitte” a moldvai székvárosba, miután tudomására jutott, hogy Erdélyben a moldvai teológusok, majdnem mind csángók, „visszamagyarosodhattak”? Ami pedig Groza személyét illeti, aligha képzelhető el hogy a hajdani miniszterelnököt, aki egy a világ előtt Márton Áron 1949-es letartóztatását fedezte, éppen úgy mint a görög katolikus egyház megsemmisítését, meghívták volna arra a „legfőbb tanácskozásra”.

Mivel nemcsak pártvezető, de egyszerű párttag sem volt, hanem báb-államfő. Mi értelme egy budapesti kiadványban „megértés hőseivé”magasztosítani azokat a politikusokat, akiket országukban megvetés övez?

Van egy szép hasonlata Virt Lászlónak: „Márton Áron Széchenyi-lelkületű ember volt”. Egész könyve a legnagyobb székely püspöknek ezt a vonását vési az olvasók lelkébe.

Virt László: Nyitott szívvel
Teleki László Alapítvány
443 oldal, 2950 Ft

Beke György

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu