buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Ember, mint fajta


2002.06.16

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A gének nyelve című, nálunk tavaly megjelent, könnyedén fajsúlyos munkájában Steve Jones nyomatékkal ajánlotta az olvasók figyelmébe Jared Diamond könyvét (A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása). A kiemelt mű most végre nemcsak angolul hozzáférhetô. Gyôrvári Borbála pontos és gördülékeny fordításában a Typotex Kiadó jóvoltából került a könyvpiacra.

Eredetileg 1992-ben íródott. Kisebb jelentôségű genetikai információi tehát – tekintettel a tudomány viharos (a DNS kód teljes megfejtéséig jutott) fejlôdésére –, túlhaladottak. A világ népességére vonatkozó adatait is ki kellett igazítani. Egészét nézve azonban épp az a meggyôzô benne, hogy nem ragad le a (korabeli) genetikai teóriáknál. Csupán beépíti ezeket a felfedezéseket egy nagyívű, gondolati alapozású konstrukcióba.

A szintézis – mert nevezhetjük ennek – tudniillik csak az elsô felében szól arról a különben érvényes kérdésrôl, hogy a közönséges csimpánzéval génjei 98,4 százalékában megegyezô embert milyen gének működése, befolyása különbözteti meg a többi állattól. Jobban izgatja ôt (s persze bennünket) egyrészt az, hogy tulajdonságaink csírái megtalálhatók-e az állatvilág egyedeiben, másrészt az, hogy ezek a sajátosságok mennyire válnak elônyünkre, kárunkra, netán – szégyenünkre.

A legutóbbi minôsítést azért hangsúlyoznám, mert az öt fô részen belül tizenkilenc fejezetre osztott tudománytörténeti nagyesszé visszatérô dilemmája, hogy az éppen elemzett, fajtabeli vonások mennyiben mutatnak – esetleg már kezdeteinkben – a baljóslatú végkifejlet: a visszafordíthatatlan környezet- és élôhelypusztítás felé, akár a világméretű atomkatasztrófa, akár a földi életlehetôségek forrásainak kimerítése miatt. Erre a második negatív romlás-változatra hozza föl Diamond professzor a – még kezdetleges eszközökkel „megvalósított” – Húsvét szigeti erdôirtást, vagy az egyik Indiana Jones-filmsztori színhelyét adó, jordániai Petra város kiürülését. (Történetérôl nemrég jelent meg remek áttekintés a General Press gondozásában.)

Ami a lényegi kérdéscsoportokat illeti, érdemes megjegyezni, hogy a legkidolgozottabbak a 8-12. fejezetek. Itt a szerzô azokat a kulturális jellegzetességeket veszi sorra, melyekrôl azt gondol(hat)juk, hogy eminensen megkülönböztetnek minket az állatoktól. Kivált a nyelvvel, a művészettel s a mezôgazdasággal foglalkozó mondandói tanulságosak; meglepetéseikkel együtt. A nyelvrôl és a művészetrôl értekezve ugyanis kiderül, hogy a területüket védelmezô szavannai cerkófok vészjelzô szavait például, Chomskyra is vonatkozóan, nyelvszerű kommunikációs kezdeménynek tekinthetjük. Ezenfelül az sem hihetetlen, hogy az új-guineai lugasépítô (hím) madár 2,5 m magas kunyhófészkei a fantasztikus ízléssel összeválogatott dísztárgyacskákat is beleértve meglehetôsen hasonlítanak az emberi műalkotásokhoz, mégpedig a mögöttes párválasztási szándékaik értelmében.

A mezôgazdaság mérlegelésével kapcsolatban írónk észrevehetôleg nem osztja azt az epésen progresszivistának aposztrofált véleményt, hogy feltalálása egyértelmű nyereség az emberiség számára. Paleopatológus kollégák bizonyítékait sűrűn citálva, s még a járványok terjedését is beszámítva, ezzel a meggyôzôdéssel szemben kimondja: „A vadászó-gyűjtögetô élet volt a legsikeresebb és a legtovább fennmaradó életmód fajunk egész fennállása alatt.” Innen kezdve egyre inkább elkomorul fejtegetései horizontja. Mind elônytelenebbé válnak azoka a következtetései, amelyeket az ember-állat közti különbségek latolgatásából von le. Tagadja ugyan, hogy a népirtás gaztette kizárólag emberi találmány, és döbbenetes, ahogy leírja, hogyan működik ez csimpánzéknál; elôre megtervezetten, kitartóan. Mindössze azt a nem lényegtelen különbséget szögezi le, hogy az ember, mihelyt kiszemelt áldozatánál jobb fegyverekre tesz szert, a térhódításon messze túlhaladó, hatalomfitogtató önkény bűnébe esik és saját fajtáját bármiféle ürügyekkel, megállíthatatlanul mészárolja le, könyörtelenül és óriási volumenekben.

A gyilkolás etikájáról megfogalmazott gondolatai félelmetesek. Nemkülönben reménytelen, amikor azt hangoztatja, hogy gyermekkorunkban „mind megszerezzük a magunk önkényének kettôs kritériumait s ezek szerint ítéljük meg a többi embert.” E bármikor elfajuló felfogásnak és beidegzôdésnek borzalmas történelmi eseménytáblázata a három mellékelt statisztikai ábra. Az 1492 és 1900, az 1900 és 1950, valamint az 1950 és 1990 között lezajlott népirtások adatait közlik. Kevésbé irtóztató az az adattár, amely beszámol a tárgyalt témákat elmélyítô további (szak)olvasmányokról.

Leggazdagabbnak látszik a házasságtörés tudományos elemzésérôl írt közlemények listája. A belôlük elvonható, ismét csak eredeti gondolatmenet természetesen Jared Diamond újabb brilliánsan szellemes eszmefuttatása.

Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása
Typotex Kiadó
415 oldal, 3800 Ft

Iszlai Zoltán

Typotex Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu