buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 26, hétfo
Izsó napja





















Évfordulók:
1979: Mika Toimi Waltari halála (Helsinki)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A könyvpiac – Amerikában


2002.06.16

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Amerika fô dolga (business) a business” – jelentette ki Calvin Coolidge elnök a húszas években, és ezzel a mondással fején találta a szöget. Roppant tehetséges emberek élnek ebben az országban: képzôművészek, írók, gondolkodók, tudósok – de a fôvonal, a mérce, a centrális társadalmi motor a business. Ennek szellemében rendezik be az egyetemet, a múzeumot, még a vallási intézményeket is. Gyakran merül fel persze a kultúra szó, az érték szó, a szellemi kiválóság szó; aztán mindezt visszavezetik a praktikusságra, ami végül is business-t jelent. Nemcsak pénz az irány, hanem a különleges szervezés, a kezdeményezô impulzus, az emberi kapcsolat komolysága. A business.
 

A könyviparra (knowledge industry) is kiterjed ez az attitűd, nem is látnák be ennek űzôi, miért ne? Iszonyú mennyiségű írott szó jelenik meg évente, de ez a tömeggyártás egyirányú, a businesst segíti elô és annak mércéjével is van mérve, megítélve (bestseller), kezelve, vagy éppen megvetve. Mindegy, a business-módszer marad a középen – akár Hollywoodban, akár politikában, a közérdekű vitában. Megszámolhatatlan a következmény. Az egyik az, hogy a megírt könyv mögötti szándék egy bizonyos közepesség, hiszen ha a publikum elveti a könyvet, tanár-íróját nem léptetik elô, Hollywood nem veszi meg filmesítésre, a kritika érezteti, hogy lezuhan, balra vagy jobbra a fôvonaltól, aminek a neve: siker.

Mindez már eleve beszűkítô valami. Az írónak és kiadónak szaglásznia kell, hogy megállapítsa, milyen irányból fúj a szél, és hogy mi lesz holnap, például marad-e a közönség azon szegmense, amelyre tegnap még számítani lehetett. A múlt szeptemberi merénylet – egy másik példa – fellendítette az olvasási ipart, mivel többen maradnak otthon, ahelyett, hogy szórakozni mennének. Az ipar másik oldalán helyezkedik el (szintén példaként) az úgynevezett Great Books, fôleg a diákok számára, amelyet ötven évvel ezelôtt Mortimer Adlert indított útjára. Ez kereken száz kötetbôl áll, és benne foglaltatik az egész világirodalom. Aki ezt magába gyűri, „művelt embernek” deklarálódik. Egész tanrendeket állítanak fel a Great Books alapján, hiszen az amerikai szereti a recepteket, a formulákat: ha ezt elolvasod, kultúrembernek számítasz!

Nyilvánvaló, mit itt a fenyegetô veszély. Nem az, hogy valaki egy másik száz kötetet ad el könyvtáraknak vagy egyetemeknek, esetleg egyéni tanároknak. Efajta konkurencia természetes és kívánatos. A veszély az állandó újdonság bálványozása: az új technikai találmány, amely azonnal átveszi a régi helyét, azt reklamírozza. Amikor Amerikába érkeztem, az új formula a „pocket book” volt éppen, amely olcsón tudta gyártani a már elfeledett műveket, köztük sok klasszikust is. Ez a módszer, a jó könyvek olcsó terjesztése még mindig a Gutenberg galaxishoz tartozott. Nem maradt sokáig divat, az elektromos technikák kiszorították a piacról a „zsebkönyveket”, sôt a Great Book-ot is. Megérkezett a magnók, az internet, a fax, a xerox áradata, a könyv mint olyan silány portéka lett, a mechanika megvonta tôle a presztízst, melyet évezredek óta élvezett.

Ötezer éves civilizációnk – kínai, egyiptomi, mezopotámiai – egy olyan piramist képez, melynek csúcsán a könyv áll: a táblára vésett szöveg, a pergament, az incunabula, a nyomda. Ez mind vizuális eszköz, közvetlenül az értelemhez szól, és a magányt kedveli, egy bizonyos fokú önmagába való visszatérését, esetleg megtérést. De húsz-harminc év óta – és naponta hangosabban, követelôdzôbben – megjelent a CD és változatai, amelyek a piramis aljára összpontosítják figyelmüket, a market research szubtilitásait, és a könyvet a szemétre szánják. Idônként benyitok ismerôsök gyermekeinek szobájába. A látogatás úgy kezdôdik, hogy a könyvespolcra nézek elôször; manapság ilyesmi nincs, és ha vannak is polcok, azokon gépek sorskoznak. Megszűnt az a kultúra-éltetô fonal, amely összekötötte a generációkat és a dialógust magától értetôdônek tekintette.

Amerika áll itt az élen, ott mutatkoznak elôször a technikai újítások, a reklám rohama, a régi kiselejtezése. Ennek megfelelôen válik monolitikussá a könyvipar, amely kétségbeesetten keres új utakat önmaga megôrzése felé. Figyeljük a kiadók listáját. Az új közönség, a business téren is a yuppy, az újsütetű manager-technokrata osztály tagja, az elitet tagadó elit, amely a technológia síkján látja a maga és társadalma hivatását. Ezek elfoglalt emberek, idejük és kedvük sincs az olvasásra, rövidítésekre van szükségük. Az ideális megoldás egy „tanító magnó”, amit autóban, vezetéssel párosítva lehet hallgatni. Serdülô gyermekére nincs ideje, felesége szintén yuppy, „problémákat okoz”, amiket a pszichoanalízis díványán lehet – itt is ajánlatos a rövidség – megoldani.

Hogyan reagál minderre a kiadó? Vagyis arra, hogy megszűnt a tömör műveltségű, egyetemet végzett réteg, mert a plurális demokráciában nem létezhetik egy egyöntetű világkép. Röviden: a kiadó alkalmazkodik. A tucatnyi kiadó, amely címeivel, fordításaival, külföldi utazásaival és tudósításaival meghatározta a könyvvilág minôségét és mennyiségét, legyengült vagy elhagyta a süllyedô hajót. Best- sellerekre vadászik, vegyíti a műfajokat, tudatosan fokozza le a színvonalat. Egy-egy szenzációs címmel húzatja ki magát a sárból. Egy másik szimptóma, hogy eladja vállalatát óriási komplexumoknak, amelyek pénzügyi és befektetési központok; ezek határozzák meg a túlélés módszereit, az általános nívót, a kultúrkapcsolatokat. Oda a függetlenség!

A régi nagy kiadók – Scribner, Simon & Schuster, Knopf, Sheed @ Ward, Meridian Books – helyét az egyetemi kiadók foglalják el: pénzalappal rendelkeznek, a művelt olvasó ismeri ôket, bár az utóbbi idôben ezek a kiadók is közelednek az átlagízléshez. Columbia, Yale, Harvard, Chicago, Berkeley, mind jó nevű egyetem, kezében tartja manapság a tudományos művek megjelentetését. Piaci áruk is magasabb lett, és válogathatnak a tanári disszertációk között, mivel a tanár létérdeke a publikálás; másképpen nem kap oktatói állást, vagy nem véglegesítik. A könyv, ma az egyetem és a business olyan háromszöget alkot, amely markáns kultúr-hatalom.

A könyv presztízséhez tartozik, akár meggyengült állapotában is, hogy a társadalom minden posztján legalább is college diploma szükséges. Alig létezik olyan állás, ahol valami szerény intellektuális fokot ne kívánna a munkaadó. A nagy pénzösszegek ilyenformán ömlenek az egyetemek kasszáiba, hiszen a szülô minden anyagi áldozatra kész gyermeke adekvát iskoláztatásáért. Ne beszéljünk arról, milyen műveltségi fok az eredmény, maradjunk a statisztikánál és az állások betöltésénél. Ez a két mérce mutatja az iskoláztatás társadalmi és üzleti sikerét, és a mi számunkra azt, hogy a „könyvre” vagy annak megfelelô más eszközre, a jövôben is szükség lesz. Presztízsrôl beszélni csak lokális körülmények között lehet, mert a kultúra nem lényeges ebben a körforgásban. Inkább lényeges a tôke állandó dinamizmusa, amely táplálja a közgazdaság egészét, beleértve az egyetemeket és a kiadókat is.

Ne kultúráról beszéljünk ebben a vonatkozásban, hanem egy átlagon felüli mobil társadalomtól, ahol minden szektor elvégzi a maga dolgát és valamilyen módon csatlakozik az általános elváráshoz. A könyv megszűnt egy elit birtoka és tanítója lenni, mert az elit maga már régen feloldódott a business-demokráciában. Aki még a „könyv embere”, az erre a címre csak mint kivételes privát polgár aspirálhat.

Molnár Tamás

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu