buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Változó témák, változó stílusok


2003.12.07

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Egyik legkevésbé észrevett és tanulmányozott téma- és stílusváltozás, az újabb idôkben az irracionális behatolása a jól védett racionalizmus bástyái mögé. Nem „értékekrôl” van itt szó, hanem puszta változásról, ami sok útbaigazítást nyújt arra nézve, hogyan haladunk, hogyan esünk vissza, hogyan éljük meg saját korunkat. A 17-dik század megalapozta jól-rosszul felfogott racionalizmusunkat, és erre épített, többnyire hibásan, a következô század szkepticizmusa.

Megszületett a modern racionalizmus, amely elvetette és kigúnyolta a mondákat, babonákat, mítoszokat, legendákat stb., és csak a „tényeket” és a tiszta észt tisztelte. Igen ám, de megszületett Giambattista Vico is, Nápoly környékén, szürke kis tanár lett, és elkezdte kétségbe vonni az uralkodó descartes-i filozófiát. Új tudomány című vaskos művében (amelyet a tudós világ csupán századunkban kezdett olvasni) olyan megállapításokhoz jutott, mely szerint van tudomány és van történelem, az elsô Isten műve, tehát nem változtathatunk rajta sokat, a másodikat mi terjesztjük, tehát rajtunk múlik. Ezzel Vico tôrdöfést adott az éppen akkor szárnyat bontó egzakt tudásnak, és polgárjogot a történelemtudománynak, a 19-dik század legfontosabb diszciplínájának, amely majd érvényesíti Hegelt, Fustel de Coulange-ot, Saint-Simont, Marxot és ivadékaikat.

Az „irracionális” azonban aránylag lassan hatol be. Több úton is: romantikus irodalom, történelmi kutatás, régészet, mitológia, vallás-kutatás. A nagy nevek itt Fraser, Lévy-Bruhl, Bergson, William James, Rudolf Otto. Munkásságuk abban kulminál, hogy felfedezik az antik társadalmak létét, struktúráját, a „primitív embert”, és mint Vico elôre látta, az ôsrégi ceremóniákat, pld. a születésnél, a házasságnál, a temetkezéseknél. A kutatások tárgyai: a trójai társadalom (Schliemann), a Duna-menti paraszt (Eliade), a kereszténység hermeneutikája (René Girard), a szimbólumok „elsajátítása” (Ferrero). De tovább is mehetünk. Az irracionális nyomása alatt a népek rehabilitálják saját legendáikat, így a kelta népek gazdag mondavilágát, az Arthur király körül gyülekezô lovagokat a Gral kehely birtoklásáért, Merlin varázsló tetteit. Megkezdôdik a mítoszgyártás, még Freud is hozzájárul (Mózesrôl írt tanulmánya), pedig ô még a racionális iskolához tartozik. Mások a tabu-fogalomra alapozzák az ôsi vallást, vagy a mimézis fogalmára, René Guénon valóságos iskolát alapít, mely keresi a „titkot” Egyiptomban, Indiában, és mintául szolgál más tudósnak. Persze, Nietzsche is besorolható abba a bôvülô kategóriába, hiszen a filozófia mögötti filozófia mellett tör lándzsát, és éppen azt veti szemére a szókratészi tanoknak, hogy túlságosan racionálisak, aláásták a görög mítoszvilágot, a numennel való eredeti kapcsolatot.

Elkerülhetetlen volt, hogy az irodalom is helyt adjon az irracionálisnak, sôt még a vallás is. Szt. Tamás arisztotelészi utakra irányította a keresztény gondolkodást, messze a plátóni-ágostoni misztériumtól. Rögtön mutatkoztak azonban az ellenhatások: a Rajna-völgyi misztikában, a provánsz eretnekségekben, az új szerzetesrendekben. Mire elérjük a reneszánszot, már kettéoszlik az igehirdetés, egyik ág marad a klasszikus, másikat „ember-közelinek” lehet címezni (Kampis Tamás, Gerson, a begina mozgalom). Itt magjában találjuk a reformációt. A pietizmusnak is itt a gyökere és sok más irányzatnak, fôleg német földön. Már közelében járunk az új filozófiának.

Irracionálissá válik a regényirodalom, az érzelmek veszik át az elme és a „tudományos ok/okozat” szerepét. Angliában a szív lesz döntô a történésekben, de a kontinens sem marad hátra, elég Rousseau-t szembehelyezni Choderlos de Laclos-val, és látni, melyik „gyôz”. Ezután a romantikus szellem mondhatnánk egyedülivé válik, zenében, festészetben is, míg a regény felhasználja az új („primitív”) tájakat, fajokat, hogy a szívet megszólaltassa. És mi más a századvég művészeti iránya, mint egy újabb kettôzés: a racionális kubisták szemben olyanokkal, mint Chagall, Stravinszkij, esetleg Kafka?

Nehéz lenne manapság elfogadtatni Vico tézisét, hogy nem avatkozhatunk be a Természetbe, mert az isten titkait tartalmazza, de mi alakítjuk a Történelmet, tehát mi uralkodunk fölötte. A nagy metafizikai képletek után, a tézis hathatósnak bizonyult, kultúrtényezôvé vált, korszakformálóvá. Ha Vicónak igaza volt, és a fejlôdés nem egyenes vonalú, hanem körkörös, akkor bekövetkezhetik ismét egy racionális/irracionális összeütközés, amint ezt jóval Vico elôtt a görög gondolkodás posztulálta.

Manapság ezt az ide-oda mozgást már el is fogadjuk: úgy nevezzük, hogy felmelegedés/jégkorszak, vagy a civilizációk összecsapása. Vico áll az elmélet hátterében, mint annak is, hogy a Nyugat valami két-három évezred elôtt elôre tört hódító útján, majd hanyatlik és mások foglalják el helyét. Ez már Spengler, Max Weber, és legutóbb Marcel Gauchet és számos epigonok. Ki irányítja a Történelmet?

Molnár Tamás

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu