buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Másvilág. Bűbűjbomba


2003.12.07

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Ha bezárul minden átjáró a Világfa, az Álomvilág és a Valóság között, akkor az éberek nem látnak álmokat éjjel, s nem tudnak álmodozni nappal. Az embernek muszáj idônként álmodnia, mert még az éberek is az álmaik közben pihenik ki magukat... Ha többé nem álmodik senki, az emberek egyre fáradtabbak, zavarodottabbak lesznek, majd megôrülnek, és a Valóságban elszabadul a pokol. Történt már ilyen, mikor Adolf, az elmebajos mágus, átokverte szobafestô pemzlijével fehérre mázolta a Gyémánt Jurtát, és kioltotta az álomébresztô színeket. Akkoriban csak rémálmokat tudtak álmodni az éberek, és ezért háború dúlt az egész világon” – olvasható Böszörményi Gyula: Gergô és a bűbájketrec című meseregényének 250. oldalán.

Valahol itt van a lényeg, ebbôl a néhány sorban érthetô meg a szerzô kozmológiája: a létezés egyik szintje sincs a másik kettô nélkül. És ha valahol valami hibádzik, akkor a másik kettô is sérül. Ha viszont minden rendben van, akkor minden rendben van. Ám soha nem lehet rendben minden. Pláne akkor, ha a gonosz újra megerôsödik, és megerôsödvén újra támad. Mondhatni, hála isten, hogy támad. Mert ha nem tenné, ugyan ki fölött gyôzhetne a jó? És mirôl lehetne megint egy remek regényt írni? Egy új regényt, ami újra tündérmese, fantasy és lightosra vett pszichotriller egyben. A Gergô és a bűbájketrec a Gergô és az álomfogók című meseregény folytatása, annak második része. Ha így megy tovább, ha a szerzô tartja ezt a tehetséget és lendületet, és ha a könyveit ennyire veszik, utóbb még a Gergôbôl trilógia lesz... Végre egy örömteli sikertörténet. Pláne az lenne, ha csakugyan akadna egy komoly producer, és annak néhány millió dollárja... Mert a pletykák szerint egy megfilmesítésre vállalkozó már lenne.

Hogy egy fantasyt nem lehet filmre vinni? Miért ne? Például ki hitte volna, hogy a Gyűrűk ura filmváltozata a Tolkien műhöz képest is autentikus lehet? Nem beszélve, ugyebár, Harry Potterrôl...

Böszörményi Gyula már a Gergô és az álomfogókkal is úgy robbant bele az „éber” irodalmi köztudatba, mint egy atomcsapás erôsségű bűbájbomba. A szerzô akkor Kóspallag környékére vezette a hálás olvasót, ahol sámán-konferenciát rendeztek, és amit egy Holló névre hallgató gonosz lélek szeretett volna összezavarni. Csakhogy Hollókám nem számolt Gergôvel, a legkisebb fiúval, és a legnagyobb hôssel. A Hollónak anynyi lett. A holló mellett a sárkány is legyôzetik. Meg mellé Gergô apa-komplexusa is... Gondolná az ember, most egy darabig a sebeiket nyalogatva sunnyognak a rémlények.

Egy frászt! Nem tellik bele alig egy év, és megint újra támadnak az új-régi gonoszok. Hát nem egykönnyen adják fel, az már biztos. Ráadásul itt a fôsumák egy még a Hollónál is sokkal veszélyesebb, agyafúrtabb, alattomosabb (most majdnem elárultam, hogy kicsoda). Nahát ôkelmét még maga a Holló koma se tudta volna iszonytatóbbnak kitalálni, a Holló még a legvérmesebb rémálomba révülésében se tudott volna ilyenné válni. Nem akarom elmesélni a történetet, így elég annyi, hogy az új gonosz, a Megbízó oly ügyesen konspirálja össze a sötét oldalon álló Rontó Boszorkányokat, Álomvarangyokat, Gyökértörpéket, Rossz szellemeket, Mocsári Koboldokat, renegát Álomfogókat, hogy a Világfa épsége-szépsége, és ezáltal a Valóvilág is komoly végveszélybe kerül. Ám még a Megbízó se számol Gergôvel és Zsófival. Pontosabban nagyon is számol velük, mindkét srácot el is akarja tenni láb alól. Ez az egy még neki se sikerülhet, még akkor se, ha például csakugyan KGB szakon végzett volna anno a Lomonoszov Egyetemen...

Csodálatos világ Böszörményi Gézáé. Második regénye olvasása közben és után se tudtam másra gondolni, hogy de jó neki. Meg arra, hogy de kár, hogy a világ nem pont olyan, mint amilyennek ô elképzeli. Pedig persze olyan. Pontosabban olyan is lehet. Elvégre nincs kizárva, hogy csak az a baj, hogy magam nyomasztóan és unalmasan éber vagyok, képtelen egy csipetnyi révülésre. Mert az már biztos, hogy a lehetséges világszintek közül a miénk, az éber fantáziátlanoké a legszürkébb, a legnyomasztóbb és a legunalmasabb. Kár panaszkodni, mi álmodtuk meg ilyennek. Pontosabban mi nem álmodjuk. Mert az ábrándozás, ugyebár, az élet megrontója, mely kancsalul, festett egekre néz. Böszörményi viszont mer ábrándozni, mer álmodni, mit sem törôdve a nagy költô intelmével. Megteheti. Elvégre Böszörményi nem a nagy költô mennyasszonya. Bár más se...

Attól olyan jó ez a mese, hogy a szerzô feltámasztja az olvasóban a vágyakozást, az elvágyódást és egyfajta ábrándozásra hívó hajlamot ébreszt még a legunalmasabb felnôtt lélekben is. A világ pont olyan, amilyennek látja a halandó. Ahogy Böszörményi Gyula nézi, arra vevô vagyok.

A már-már mesefolyammá szélesedô történet elsô részében még némileg ironizáltam azon, hogy csak egy magyar Harry Pottert olvasok, ami attól magyar, mert mesei motívumait a finnugor monda és mesevilág kincseibôl meríti. Most viszont csak azt mondom, hogy tényleg attól magyar. A meseszövése viszont európai mércével mérve is profi. Más kérdés viszont, hogyan fogadja, képes befogadni ezt az az olvasó, a magyart is beleértve, aki az indoeurópai mesei anyanyelvet bírja. Mivel hogy azon nôtt, nô fel. Avagy a nyelvben, a néplélekben és az egyén génjeiben mégis csak benne van az emlékezet? A kérdésre az a válasz, hogy Böszörményi Gyula meséit megveszik. Ajánlom is mindenkinek. Karácsonyra a gyereknek, aztán ha a gyerek már elovasta, olvassa el ön is!

Magyar Könyvklub. Az illusztrációk Fábián Noémi munkája.

2003. januárjában alakult meg a Csimota Gyerekkönyvkiadó. Céljuk a legkisebb korosztály megszólítása. Tájékoztatójából olvashatjuk: „A magyar gyerekirodalom gazdag verbális hagyományai mellett azonos szerepet és fontosságot szánunk a képi világ megteremtésének. Legfôbb célkitűzésünk, hogy a kisebbeknek szóló könyvekben új látásmódot alakítunk ki, ez idáig nem használt technikák bevezetésével- kollázs, fotó, különbözô festési, grafikai technikák ötvözése... Az olvasásra szoktatás elsô lépcsôje, hogy már a legkisebbek megtanulják, a könyv éppoly izgalmas tárgy, mint bármely más játék, öröm forgatni és felfedezni, mit rejtenek a lapok...”

A kiadó elsô tíz könyvecskéje, amit egy zöldszínű karton-szatyorkában a kezembe nyomtak, a deklarált vállalkozást híven tükrözi. Ezek a könyvek kötetenként Tóth Krisztina egy-két gyermekversét tartalmazzák. A versekhez pedig legalább e versekkel egyforma rangban, minôségben illusztrációk járnak, a legtöbbször csakugyan nagyon tehetséges munkák. Néhol, meg kell vallanom, a kollázsok, fotó-grafika-festmény színpompái oly erôsek, hogy szinte a képeket illusztrálják a versek. Dehát ez így is van jól. Mert ez nem jelenti azt, hogy Tóth Krisztina versei nem lennének jók. Valószínűleg hangulat kérdése, mikor, kinek melyik tetszik. A kiadó grafikusokból álló művészi műhelye nagy ígéretnek tűnik.

A költônô verseihez a mércét maga a kiadó állította fel, amikor Békés Páltól kért a kötetek hátlapjára nyomtatható ajánlást, referenciát. Nos, Békés Pál azt írja: „A Marcihoz/ról szóló versek a gyerekköltészet legjobb hagyományait követik, megformáltságukban a Weöres Sándor-, Nemes Nagy Ágnes-iskolát idézik.”

A Csimota Kiadó vállalása nemes ügy. Már csak azért is, mert hiányt pótolnak. Aggodalmam csak a dolog üzleti részével kapcsolatban adódik. Mindegyik könyvecske ára egységesen 369 Ft.

Nomármost, ha megyek a boltba, és adnak hozzá egy szép zöld kartonszatyrot is, akkor az tízzel beszorozva... Régi szép idôk, amikor még 12 Ft 50 fillérért simán vehettem a gyereknek egy Weöres Bóbita kötetet. Amit aztán lefekvéskor elôször is ronggyá olvastunk, aztán lett belôle kockavár teteje, utána indián sátor műanyag katonáknak, végül reménytelenül amortizálódva dobozba való kacat, ami felkerült a padlásra, gondolván, jó lesz még valamire. Például húsz év múlva az unokáknak.

Tulajdonképpen ezt kívánom ezeknek a szép, színes könyvecskéknek is.

Tóth Krisztina verseit Rutjai Bori, Catherine Burki, Simon Hilda, Pap Kata, Csáki István, Szentesi Csaba illusztrálta. Kinagyítva, netán eredetiben bármelyik művük gyerekszoba falára való. Persze, keretbe téve, üveg alá, igényesen.

Mit ad isten, a harmadik ajánlandó könyv Nemes Nagy Ágnes: Sampusz, a fekete krampusz című gyermekvers kötete. Változzak sörös lóvá, ha ez nem a „véletlen” szülte dramaturgia. Nesze neked, Tóth Krisztina! Kellett pont Békés úrral ajánlatni a könyveket?

A General Press Kiadó a tôle megszokott díszes minôségben kínálják a könyvespolcra Nemes Nagy Ágnes, sajnos már nem köztünk élô klasszikusunk tizennégy gyermekversét, hozzáértô válogatásban, Füzesi Zsuzsa szép rajzaival (a tipográfia Gregor László munkája). Nemes Nagy Ágnes verseit nem kell kínálgatni, nincs rászorulva. A könyv keménykötésű, elegáns, Füzesi Zsuzsa rajzait sokáig álmodozva szemlélheti az a gyerek, akinek az anyja-apja-nagyanyja-nagyapja Nemes Nagy Ágnes verseit elôtte neki felolvasta. Aztán, remélem, ez a könyv is arra a sorsra jut, mint amit kívántam az elôbb a Csimota Könyvkiadó könyvecskéihez.

Sultz Sándor

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu