buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 12, csütörtök
Gabriella napja





















Évfordulók:
1821: Gustave Flaubert születése (Rouen)
1928: Csingiz Ajtmatov születése (Seker)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Kis orosz rémtörténetek


2003.12.07

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az 1993-ban elhunyt, ismert orosz irodalomtudós és szemiotikus, Jurij Lotman a Beszélgetések az orosz kultúráról című könyvében (magyarul, sajnos még nem olvasható) egy sajátosan orosz fogalmat, a „büt” fogalmát állítja párba a kultúrával. Ez a szó csak körülményesen fordítható le más nyelvre, a magyar szótári változat, a „mindennapi, köznapi élet” csak részben fedi jelentését. Jószerével „privát, elkülönült létet” jelent, amely a kollektivisztikus eszményektől terhes orosz tudat számára inkább negatív, mintsem pozitív kategória volt és maradt is, mind a mai napig.

Lotman szerint viszont a kultúra „szövegei” éppen a „büt” nyelvén szólalnak meg a leghitelesebben, különösen az általa vizsgált periódusban, Oroszországban, a 18. században és a 19. század elején. Könyvében éppen ezért az orosz élet olyan jelenségeit vizsgálja, mint a bál és a leánykérés, esküvő és a válás, kártya és a párbaj stb. Lotman könyvéből kiderül az orosz birodalmi „büt” egyik legfőbb ismertető jegye: az uralkodónak joga, sőt „kötelessége” beavatkoznia az egyén legintimebb szférájába is.

Példaként hozza erre azt a párját ritkító esetet, amely 1802-ben történt. Golicin herceg egy kártyacsatában feltette tétnek, majd elvesztette feleségét; mire a cár engedélyezte számára a válást, hogy megadhassa adósságát, vagyis ne essen folt nemesi becsületén. A nyertes Razumovszkij grófnak viszont – szintén „becsületbeli” okokból – rögvest feleségül kellett vennie a kártyán nyert menyasszonyt.

Serena Vitale, olasz írónő és tudós szlavista, Brodszkij, Cvetajeva, Jeszenyin és Mandelstam fordítója most megjelent, A jégpalota című könyvében szintén a 18. és 19. századi orosz „mindennapi lét” köréből vette az anyagot hihetetlennek tűnő történeteihez. Pedig a sokszor a legmerészebb fantáziát is megszégyenítő esetekről szóló beszámolók minden sora „hiteles”. Az írónő eredeti dokumentumok alapján írta meg orosz rémmeséit, melyeket szorgos kutatómunkával a levéltárak mélyéről bányászott elő (könyve végén pontos bib-liográfiát is közöl), s a szövegekben korrekt módon idéz az irodalomjegyzékben feltűntetett forrásokból. A húsz kis történet mindegyike egy-egy karaktert mutat fel, akik az orosz (mindennapi) életben rejlő szélsőségeket testesítik meg. Vannak itt nagy bűnösök és ártatlanul szenvedők, szilaj, kegyetlen férfiak és hatalomvágyó, férfifaló nők, zsiványok, besúgók, kártyahősök, valamint vezeklők, szent együgyűek, megtisztulásra vágyók.

Ami közös bennük, hogy mindannyiuk életébe, „bütjébe” beleavatkozik a hatalom, végeredményben szerelmük-életük-haláluk szinte egyedül az uralkodótól függ. A címadó történet, A jégpalota „hőse” egy igazi Golicin herceg (egy másik Golicin, nem a Lotman-könyvből való kártyavirtuóz), aki „…nem volt fényes elme, ambíciója is kevés volt, csak a nőket szerette és a hitvesi élet nyugodt örömeit”. Egy alacsony sorból való olasz nőt vesz feleségül, és a katolikus hitre is áttér miatta. Ezzel végképp kivívja családja és Anna cárnő haragját, aki érvényteleníti házasságát, és büntetésül be kell állnia az udvari bolondok sorába. Egyébként Anna Fjodorovna cárnő még elődjét, I. Pétert is felülmúlta a „bolondünnepek” rendezése, az udvari bolondokkal űzött szórakozások terén. A szerencsétlen Golicint hozzáadta kalmük „társalkodónőjéhez”, hatalmas esküvőt celebrált számukra Szentpéterváron, a Néva-parton a farkasordító hidegben, ahol felépíttetett egy igazi jégpalotát; az ifjú párnak itt kellett eltöltenie a nászéjszakáját.

A többi történet sem kevésbé extrém. Szalticsiha, a vérszomjas földbirtokosnő, aki több mint száz cselédjét kínozta halálra és a tanúvallomások szerint a kannibalizmus vétségétől sem volt mentes, végül elnyeri az igazságszolgáltatástól méltó büntetését. Élete végéig „egy számára épített, földalatti kriptabörtönben” kell sínylődnie. Vanyka Kainról, a folklórban is megörökített legendás rablóvezérről kiderül, hogy egyben piti rendőrségi besúgó volt. A kártya- és párbajhős „Amerikás Tolsztoj” (az ismert grófi család sarja, ahonnan a nagy író is származott), aki Puskin barátja volt és botrányairól híresült el, élete végén vaskalapos ultrakonzervatív lett. A jóval ártatlanabb Hvosztov gróf pedig, a grafomán „költő”, akinek összesen „kétszázötezer háromszázhuszonhét vers született tollából”, műveivel halálra gyötörte nem csak családját, barátait és ismerőseit, de az egyszerű embereket is: „valamennyien ugyannak a sajátos kórnak estek áldozatul: a poétofóbiának”.

Serena Vitale remekül megírt, olvasmányos könyve nemcsak azt a titokzatos, misztikus Oroszországot kelti életre, melyet Fjodor Tyutcsev, a romantikus költő ismert versében így jellemez: „Oroszországot, ész, nem érted; / méter, sing sose méri fel: / külön úton jár ott az élet – / Oroszországban hinni kell!” (Szabó Lőrinc fordítása). Ezek a „szórakoztató” történetek ugyanakkor még egy, nem kevésbé lényeges orosz sajátosságra is felhívják a figyelmet: a rangban és helyzetben alacsonyabb rendűek permanens megalázására. Nem véletlen, hogy az orosz tudatba olyannyira mélyen befészkelte magát a bibliai idézet sugallta remény: „Az utolsókból lesznek az elsők…”, melynek „megvalósítására” nem egy történelmi kísérlet irányult…

Serena Vitale: A jégpalota
Magvető Kiadó
286 oldal, 2290 Ft

Szőke Katalin

Magvető Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu