buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Édes anyanyelvünk


2003.12.07

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Talán nem túlzás kijelenteni: az idén ötvenéves Parti Nagy Lajos egész pályáját megkoronázó verseskötettel jelentkezett. Pedig már eddig is jelentős, a kilencvenes évek irodalmi köznyelvét alapvetően meghatározó könyvekkel büszkélkedhetett: a Sárbogárdi Jolán álarcában írt, parodisztikus, rózsaszín szerelmi regénnyel, a több sikeres bemutatót is megélt Ibusár és Mauzóleum című darabokkal, a széles kritikai visszhangot kiváltó prózakötettel, a Hullámzó Balatonnal vagy a nem kevésbé fontos és népszerű regénnyel, a Hősöm terével. A legkiemelkedőbb munka azonban az 1995-ös Esti kréta című verseskönyv volt, mely az akkortájt indult generáció legjobbjainak – Varró Dániel, Orbán János Dénes, Karafiáth Orsolya – máig első számú tájékozódási pontot jelent.

Az új kötet azonban az életmű eddigi eredményeit is képes megsokszorozni, a Parti Nagy számára mindenkor legotthonosabb területen, a versben. A groteszkbe hajló, mégis hétköznapi események, apró történetek, és az akár dramaturgiailag is értelmezhető, pendülő életképek ugyanúgy meghatározói e versvilágnak, mint a nyelvvel való finomkodó, teljesen újszerű bánásmód, a versmondatok és -sorok státuszának újraértelmezése vagy az utánozhatatlan rímtechnika. Talán még senki sem használta ki a magyar nyelv zeneiségét olyan tudatossággal, mint ő, senki sem tudott előtte a részeikre szedett szavakból ilyen határozott építményeket alkotni, és még senki sem használta ki ennyi leleménnyel a magyar nyelv gazdag – és Parti Nagy által jócskán gazdagított – rímszótárának humoros egybecsengésekre is alkalmat adó lehetőségeit. És még senki sem játszott ennyit a beszélt nyelv töredékességével, és a dilettantizmust idéző alulformáltság lehetőségeivel, mint ő. Angyalosi Gergely például egy írásában úgy fogalmazott, Parti Nagy szövegeit olvasva az anyanyelvvel való találkozás elementáris élményét élhetjük át, amihez nyugodtan hozzátehetjük, hogy e költészet által valóban bepillanthatunk a szavak csodálatos életébe, a nyelvtani szabályok sosem gondolt rugalmasságába és mindabba, ami az utca nyelvének sekélyes, közhelyes paneljei mögött van.

De mindezt valójában az teljesíti ki, hogy a Parti Nagy-vers mindig látómezején tartja a hagyományos lírai kérdéseket, és ezek közül is leginkább a halál problémáját. A kötetet záró nagyformátumú, és a későbbiekben talán önálló könyvvé bővülő ciklus például egy ontológiai klinikán fekvő, verselgető beteg, bizonyos Dumpf Endre szövegeit tartalmazza. Ez a bizonyos beteg, azon túl, hogy szerelmes lesz a kórházi büfésnőbe, a maga dilettáns valójában költészeti klisékbe próbálja oltani a halálközelség szülte érzéseit. Ez persze inkább hat parodisztikusan, mint tragikusan, az olvasó inkább nevet rajta, mint megrendül, miközben nem feledheti, hogy voltaképp egy tragikus szituációból szólnak a versek. Ez a kettősség, a viccben tükröződő tragikum és a komolyságban jelen lévő vicc talán mindennél jobban jellemző erre a költészetre: „kékítőt old az ég vizitkor”, „itt van az ősz itt van ujjé / s szép mint mindig énnekem / isten tudja hogy mivégből / jövök haza a büféből / s húzgálom a zörgő avarban / mint kiskocsit az életem”.

Az már csak ráadás, és ugyancsak a prózákból átmentett erény, hogy mindeközben a vers képes beszélni a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországának emberi sorsokat tönkretevő, tehetségeket kiirtó, a pusztulás felé sodró világáról is. E versek hősei mindig a periférián lévő, sikertelen, beteg, már-már jelentéktelen emberek, olyanok, akiket a kor, melyben élni kényszerültek tett ilyenné.

Mindezt egybevetve bátran megállapítható, hogy aki szeretné tudni, hová szélesíthető a költészet nyelve, és milyen távlatai lehetnek a mai magyar lírának, az Parti Nagy Lajos verseitől igen pontos válaszokat várhat. Azoktól a versektől tehát, melyek egyszerre kapcsolódnak ezer szállal a költészettörténethez Petőfitől Aranyon át Kosztolányiig és József Attiláig, és tudnak inspirálóan hatni az első köteteiken éppen csak túllévő generációknak. De voltaképp a körülöttünk lévő nyelv egésze nyersanyagul szolgál Parti Nagy számára, a reklámszlogeneket és a popslágereket is beleértve, melyet rendkívüli ötleteivel, friss asszociációival és mély érzékenységével fel is használ. Hadd idézem végül egy vers mottóját, egy talált tárgyat, mely megmutatja, miként kerülnek e szövegekbe a hétköznapok, és milyen kontextusba helyezi mindez a klasszikus költői témákat, például a gyászt, másrészt felcsillantja e költészet alapvetően ironikus, de óvatos beszédmódját is: „Gyászollak, Lajos, / gerbera 20 szál, / drótváz zöld, / október 19. 14 h fizetve” (Drótváz zöld).

Parti Nagy Lajos: Grafitnesz
Magvető Kiadó
218 oldal, 1890 Ft

Bedecs László

Magvető Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu