buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A magyar könyvkiadás tükre


2003.04.16

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Interjú Zentai Péter Lászlóval a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Országos Egyesülete elnökével
 

Idén tizedik alkalommal rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülése a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Az évforduló alkalmából arra kértük Zentai Péter Lászlót, az Egyesülés igazgatóját, vonja meg az elmúlt tíz év mérlegét.

Bizonyára sokan emlékeznek rá, amikor 1992-ben elhatároztuk, hogy könyvvásárt rendezünk, akkor inkább a remény éltette a kezdeményezésünket. A kérdés az volt, sikerül-e az átalakuló magyar könyvpiacon regionális jelentôségű, kulturális tartalmú könyvvásárt meghonosítanunk az Ünnepi Könyvhét mellett. Szerencsénkre Péter Weidhaas személyében, aki akkor a Frankfurti Könyvvásár igazgatója volt, nagyon jó tanácsadó segítette a munkánkat. Visszanézve az elmúlt tíz évre azt kell mondjam, a könyvfesztivál hű tükre volt a magyar könyvkiadásnak. Megvalósult, amit akkor még csak reméltünk, a könyvvásár valóban képes volt megszervezni a magyar könyvpiacot. Sikerült olyan vásárokat rendeznünk, amelyeken a magyar könyvkiadás sokszínűsége, értékteremtô ereje a maga gazdagságában megmutatkozott, és amelyek nemzetközi megmérettetésben is figyelmet vívtak ki maguknak. A könyvek seregszemléje mellett meghatározó eseményekké váltak a vásár ideje alatt zajló irodalmi programok, felolvasások, dedikációk. Idén például 19 országból több mint háromszáz íróval, tudóssal, művésszel találkozhatnak a könyvfesztiválra látogatók. Itt lesz a világhírű perui író, Mario Vargas Llosa, a vásár díszvendége, a mai svéd irodalom egyik meghatározó alakja, Per Olov Enquist, a hazánkban is jól ismert Andrei Makine, a Frankfurt am Mainban élô magyar származású írónô, Bánk Zsuzsa, aki a márciusi Lipcsei Könyvvásáron Német Könyvdíjban részesült, és természetesen itt lesznek a magyar irodalmi, tudományos és művészeti élet kiválóságai, Esterházy Péter, Szabó Magda, Kányádi Sándor, Konrád György, Jókai Anna, Kosáry Domokos, Hankiss Elemér, Makovecz Imre, hogy csak néhányukat említsem.
Tíz év alatt számos hagyományt is sikerült kialakítanunk. A mindenkori díszvendégnek Budapest fôpolgármestere nyújtja át a Budapest Nagydíjat, az elmúlt években többek között Kertész Imre, az indiai származású Salman Rushdie, a lengyel Slawomir Mrozek, a francia Robert Merle, az angol Lawrence Norfolk részesült a nagydíjban. Az Európa Könyvkiadó jóvoltából egy-egy ország kortárs irodalma díszvendégként mutatkozik be, idén Franciaországot látjuk vendégül. Nagyon büszkék vagyunk a kerek születési évfordulójukat ünneplô szerzôkkel folytatott beszélgetésekre, melyeket Tarján Tamás irodalomtörténész vezet nagy odaadással és szeretettel. Már hagyománynak tekinthetjük az elsôkötetes írók fesztiválját. A mostani fesztiválra tizenegybôl hárman úgy érkeznek, hogy a könyvüket már magyar nyelvre is lefordították, erre csak azt tudom mondani, hogy le a kalappal a magyar kiadók elôtt! Idén is lesz fotókiállítás, elôadás, filmvetítések, három és fél nap alatt több mint kétszázhúsz program közül válogathatnak a látogatók.

Alig egy hónapja ért véget a Lipcsei Könyvvásár, ahol évrôl-évre közel ezer szerzô olvas fel a művébôl szerte a városban. Nem tenne jót az irodalom, az olvasáskultúra népszerűsítésének, ha a fesztivál ideje alatt egész Budapesten lennének hasonló „író-olvasó” találkozások?

A lipcseiek azért találták ki ezt nagyon okosan, hogy megkülönböztessék magukat a legnagyobb üzleti vásártól, Frankfurttól. Nekik csak ez a vásáruk van. Mi azért nem gondolunk erre, mert a fesztivált követôen, június elsô felében van nekünk egy Ünnepi Könyvhetünk, amikor nem csak Budapesten, hanem az országban mintegy félszáz településen folynak egyidejűleg dedikációk és különféle rendezvények. Ráadásul nincs a világon még egy olyan könyves szervezet, amely szakvásároktól nagy közönségvásárokig, gyerekvásároktól felsôoktatási és tankönyvvásárokig, karácsonyi könyvvásártól karitatív könyvgyűjtô akciókig annyi mindennel foglalkozna, mint mi. Elismerem, ezeket a rendezvényeket a kényszerűség is diktálja. Szégyenletesen nem működnek a kultúraközvetítô csatornák. Nálunk a legjelentôsebb orgánumokból hiányoznak olyan kritikai mellékletek vagy könyvismertetések, amilyenek Amerikában, Németországban vagy Franciaországban léteznek. A könyv, mint kultúrahordozó, sajnos még a magyar közszolgálati televízióban is csak elvétve fordul elô. A szakma értékteremtô részében sajnos nem képzôdik elegendô reklámra fordítható pénz, ezért kellô reklám hiányában nem mondhatunk le a rendezvényeinkrôl, amelyeket a sajtó, különösen a rádió jelentôsen támogat. Így tudjuk biztosítani, hogy a könyvek a lehetô legszélesebb rétegekhez is eljussanak.

Azt gondolom azonban, hogy a különféle csatornák kultúraközvetítése mellett az államnak is fokozottabb szerepet kell vállalnia a könyvkultúra támogatásában.

Egy éves részletes elôkészület után erôsen formálódik az a hosszú távú kulturális stratégia, amelyben a szakma kiérlelten és konszenzussal megfogalmazta a számára alapvetô fontosságú pontokat, melyekben számít az állam együttműködésére. A magyar könyvkiadás a hazai népgazdaság egyik legsikeresebb, piaci viszonyok között működô kulturális ágazata. Ám hogy az eredmények megôrizhetôk, a kis példányszámban megjelentethetô értékes művek közreadhatók legyenek, átgondolt támogatási rendszerre és intenzív kultúratámogatásra van szükség. A legtisztességesebb támogatási rendszer az, amikor az állami és önkormányzati könyvtárak olyan léptékben vásárolhatnak könyveket, ahogy az az Európai Unióban szokásos. Az uniós átlaggal szemben, ami az éves könyvtermés 6-10%-a, a magyarországi vásárlás csupán 1%. Nagyon fontos kérdésnek tartjuk a középiskolai és egyetemi tanulók, valamint a pedagógusok kellô támogatását is. Alapkövetelmény az uniós adó- és járulékszintek elérése: a jelenlegi 12%-os forgalmi adókulcs 5-6%-ra mérséklése, valamint a könyvkiadást terhelô 1%-os járulékbefizetési kötelezettség eltörlése. Jelenleg a kultúra támogatására létrehozott Nemzeti Kulturális Alapprogram sajnos több járulékot von el a könyvkiadástól, mint amennyit visszaad. De ha még ugyanannyit is adna vissza, akkor is csak önsegélyezésnek nevezhetnénk. Ugyancsak nagyon fontos lenne az alkotói honoráriumok szintjének a jelentôs megemelése, a könyvkiadás értékeinek fokozott reklámja és a kedvezményes kamatozású hitelkeretek további emelése. Ez utóbbiban már sikerült jelentôsen elôrelépnünk. És stratégiai fontosságúnak tekintjük a magyar fiatalok olvasási készségének és képességének az erôsítését, melyhez elengedhetetlen a Magyar Olvasási Közalapítvány létrehozása. E kérdések, illetve az európai uniós csatlakozással járó legfontosabb teendôk megvitatása lesz a témája annak az Olvasáskultúra–könyvpolitika című konferenciának, amelynek felkért elôadói Schneider Márta, a NKÖM helyettes államtitkára, Harsányi László, az NKA elnöke, Ambrus Zoltán, a Könyvtáros Egyesület elnöke, Nagy Attila olvasásszociológus, a MKKE részérôl pedig jómagam.

A napokban tette közzé az Egyesülés a magyar könyvkiadás 2002-es forgalmi adatait. Hogyan értékeled a tavalyi évet a számok tükrében?

Azt a tényt, hogy az ágazat hét esztendô óta folyamatosan fejlôdik, igen komoly sikerként könyvelhetjük el. Örvendetes, hogy a magyar szépirodalmi könyvkiadás hárommilliárd forinttal, azaz több mint négy százalékkal növekedett. A sikerlisták tanúsága szerint ebbôl igen jelentôs rész jut a sokszínű, minôségi irodalomra, ami nem csak a könyvkiadás sikere, hanem a magyar olvasóközönségé is. A tankönyvkiadás stabilan tartja piaci helyzetét, nőtt az ismeretterjesztô könyvek piaca is, azonban a szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak veszítettek piaci pozíciójukból, ami elsősorban a nem elégséges támogatásra vezethetô vissza. A gyermek és ifjúsági könyvek területén nem voltak olyan kirobbanó sikerű kötetek, mint két évvel ezelôtt a Harry Potter könyvek, ezért ez a terület nem folytatta látványos növekedését. Összességében elmondható: folytatódott a könyvpiac koncentrációja – jelenleg 13 nagy cégtôl származik a magyar könyvforgalom több mint 50%-a, és 71 cég állítja elô a forgalom 80%-át –, valamint 17%-kal növekedett a könyvkiadás forgalma 2001-hez képest, ami továbbra is dinamikus fejlôdést mutat.

Lafferton Kálmán

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu