buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 22, csütörtök
Menyhért és Mirjam napja





















Évfordulók:
1920: Ray Bradbury születése (Waukegan)
1958: Roger Martin du Gard halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Hazamenet


2003.12.07

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Anyám már a lőrinci vasútállomás felé menet elkezdett őzni: Mögyünk haza – mondogatta mosolyogva. A vonaton a monori erdő farkasaival ijesztgetett tréfásan: Gyün a farkas, ha nem löszöl rendös gyerök, s amikor leértünk Nagykőrösre, nagyanyám az alszögön a mondókát kérdezte tőlem, osztán tudom-e még: Ögyé könyeret möggye, ha nem kő tödd e, majd mögöszöd rögge.

Anyám ebben az őzésben volt otthon, Pestlőrincen, ahol 45 óta lakott – mert apám a fölszögről ide jött föl a háború végén és itt házasodtak össze –, sose bírt igazán megszokni, bár kifogástalanul beszélt pestiesen.

A beszéd módja, ahogyan szokás odafordulni a másikhoz, közösségfüggő. Nem az egyén beszél, hanem a helyi communitas. Ez az, amelyik értékel, megvéd, befogad, kiközösít, amely sikereket ünnepel és kudarcokon búslakodik, ebbe születik az ember, és ha itt is nő föl, ez a világ élteti és ebbe hal bele.

A helyi communitas gazdagságát, életképességét, alkotókedvét, rugalmasságát, beállítódását, „szellemét” viszont az egyének határozzák meg, de korántsem egyforma mértékben.

Szerencsés az a közösség, amelyik az átlagnál nagyobb formátumú embereket tud kitermelni magából, ami persze rendszerint nem megy egyik napról a másikra.

Nagy Szeder István, a kiskunhalasi mérnök, kisgazda politikus regényes élettörténete egy ilyen communitas életébe vezet be Zelei Miklós aprólékos, dokumentumhű, hiteles tálalásában. Olyan ez a könyv, mint a Gulyás-testvérek legjobb dokumentumfilmjei: sokféle mozaikból építkezik lassan, kínosan ügyel a részletekre, hagyja beszélni hőseit a saját nyelvükön, a saját közegükben, nem telepszik rájuk, nem akar okosabb, szebb, igazabb lenni, mint hősei – magyarán megadja nekik a tiszteletet. És az olvasóra bízza a véleményformálást.

A könyv annak dokumentuma, hogy miféle nagyszerű lehetőségeket tett tönkre Magyarországon az 1949-es kommunista hatalomátvétel. Hogy miként bontakozhatott volna ki szervesen, a helyi hagyományokra, a helyi emberek józan eszére, ép-érzékére támaszkodva, azt fejlesztve egy demokratikus Magyarország, ha nem zúzza szét a kommunisták könyörtelensége. Hiszen az embereket a jóra éppoly könnyű elcsábítani, mint a rosszra.

És ha akad valaki, aki következetesen, egész életében a jóra csábít, azt minden értéküknél jobban megbecsülik, annak adnak a szavára, azt megvédik, abban hisznek. Nagy Szeder István ilyen ember volt Kiskunhalason. Földet osztott, kisgazda elnök lett, a csaknem nyolcezres tagságú helyi Kisgazda Pártot 114 helyi alegységből (sic!) szervezte meg, amelyek önmaguk választották saját vezetőiket, olyan módszer szerint, amelyet Pfeiffer halasi normának nevezett, s amelyet a Kisgazdapárt központi vezetősége még egy angol képviselőnek is meg kívánt mutatni 1947-ben, annak igazolásául, hogy lám, ez a párt igazán demokratikus elvek szerint szerveződik.

„Mondtam már, hogy nagyapámnak mi volt a jelmondata? Céhbeli kőműves volt, jelmondata pedig: szabad ember vagyok, a nézetem svejci!” – mondja Nagy Szeder Zeleinek.

Mielőtt 1947 novemberében letartóztatják, háza körül a halasiak 24 órás őrséget szerveznek, saját testükkel igyekeznek megvédeni azt az embert, akiben bíznak. Fegyvertelenül. Csak a szeretetükkel. Nagy Szeder tehát börtönbe kerül.

„A szeretet meg a gyűlölet soha nem tud megegyezni. És sajnos jelenleg a szeretet van alul. Semmiféle rokonszenv nem volt az őreinkben se. Egy jó szó, ha anynyit mond egy őr, hogy jó estét, emberek, az ott bent nagyon sokat jelent. De ezeknek a szájából ki nem tudott gyünni még ez se.”
Azután, amikor 56-ban spontánul újjáalakul a halasi Kisgazda Párt és november 1-jén referendumszerű szavazást tartanak Nagy Szeder javaslatára, a 16 ezer szavazó közül több mint 12 ezren szavaznak arra a Kisgazda Pártra, amit Nagy Szeder hozott létre.

„Volt egy szervezet, lelki, szívalapon verbuválva. Ha az nem tud működni, amikor köll, akkor sose létözött. Nem papír dönti el, hogy most be van-e jegyezve, nincs-e bejegyezve. Az semmi!
Nem köllött 56-ban noszogatni senkit se. Azonnal föléledt és működött a halasi párt, mert saját törvénye és az önállóság volt az alapja.”

Nagy Szeder valóban öntörvényű ember volt és a halasiak elsősorban ezt tanulták, ezt látták, ezt tapasztalták tőle: hogy szabad ember az, aki maga szabja saját törvényeit. És a mérnök úr angol-svájci szinten állt a törvényszabásban. Akkurátus ember, jól fejlett igazságérzékkel, csak a becsületesen, pontosan, rendesen elvégzett munka jelentett számára értéket, katolikus létére a reformátusoknál is jobban képviselte a protestáns munka-etikát. És tisztelték ezért.

Azért meg kifejezetten szerették, hogy politikusi vezető szerepéért – amikor lehetett volna – soha semmiféle javadalmazást el nem fogadott. Nem a saját karrierjét építgette, sőt, családja lassan tönkrement a helyi demokrácia építgetése közepette. De erről nem a helyi communitas tehetett, hanem az országos közeg. A kommunista-rendszer végzetes közege.

Mindennek ellenére, amikor 1956. november 30-dikán halason a felkelők már éppen kiosztani készültek volna a fegyvereket és elindult volna a kommunisták elleni hajtóvadászat, Nagy Szeder volt az, aki lecsendesítette az embereket, így aztán nem is lett öldöklés Halason.

„Egy mérnök, aki teremt. Egy utat, vasutat, házat, hidat. Megnézi még egyszer, hogy milyen szép, én csináltam. Aztán át kell adni, és már nem az övé. Ma is, ha a városon végigmegyek, látom, ezt az épületet az öregapám emelte, ezt az apám, ennek egyik felét az öregapám, másik felét az apám. Ezt a fasort már én terveztem...

Vagy tudok csinálni valamit a hatalommal, amiben kedvem telik, ami szép, ami működik, ami az emberek érdekében való, vagy nem ér semmit. Ez érték, bár nem megfogható guba. Neköm nem az köllött. Mindig azt mondtam, ha nincs rám szükségük, akkor isten áldja magukat. Azért, hogy én az életemet, a nyugalmamat, a munkabírásomat föláldozzam, pénz nélkül, fizetés nélkül? Ehhez nem ragaszkodom.”

Nagy Szedernek volt tisztességes szakmája, nem karrierrvágyból, kapzsiságból, hatalomvágyból lett politikus, hanem mert a többiek, a communitas azt akarta, hogy ő vezesse őket. A hatalmat nem hatalmaskodásra használta, hanem arra, hogy segítsen.

Akkor is, amikor pedig ismét a letartóztatás küszöbén állt. 1956. december 20-án szervezésében a halasi iskolások 700 db 3–5 kilós karácsonyi élelmiszercsomagot küldtek Pesterzsébetre a Kossuth Lajos Reálgimnázium, a Vörösmarty és Török Flóris utcai általános iskolák, illetve a VIII. kerületi Práter utcai általános iskola tanulóinak. Majd pedig 1957. január 13-dikán irányításával 16 vagon (sic!) adományt szállítottak a pesterzsébeti Pacsirtatelep rászorult munkáscsaládjainak.

„Igazolódott a szervező munkánk, és ez annak következménye, hogy őszinték voltunk az emberekkel. Meg annak, hogy az emberek szeretnek jót tenni. Jól esik nekik.
Meg lehet a szíveket fogni, nem köll erőszak.”

1957. február 7-dikén ismét letartóztatják. Három évet kap, majd 1959-ben kegyelemmel szabadul, 1969-ig rendőri felügyelet alatt áll. 1974-ben nyugdíjba megy.

1990-ben újjászervezi a halasi Kisgazdapártot. 1991-ben Halas díszpolgárává választják, 1994. július 26-án meghal.

Gondolatkísérletre hívom az olvasót. Képzeljük el, hogy Nagy Szedert nem tartóztatják le. Egyszer sem. Sem 1947-ben, sem 1957-ben. Képzeljük el, hogy sikeres országos politikus válik belőle, sikerül meghonosítania a „halasi normát” a Kisgazda Párton belül és a rendszerváltozás után Torgyán József helyett ő képviseli a Kisgazdapártot. Illetve a hozzá hasonló emberek. Milyen országban élnénk akkor?

Freedom under Law – áll a Magna Carta emlékművön Runnymede mezején, a windsori dombok lábánál: Törvények szabályozta szabadság. Ilyen országban élnénk. Nagy Szeder tudta ezt:
„Azért van törvény, hogy az előtt hajoljon meg mindenki, de egyformán. Mert ami most történik a világban, az mind annak a következménye, hogy egyszer nem volt törvény. Hogy egyszer az erőszak uralkodott. És nem akar vége lenni! Hogy ki hozta divatba, Hitler vagy Sztalin?”

A törvények uralmát rombolták szét a fasiszták és a kommunisták Magyarországon és máig ennek iszzuk a levét. Annak, hogy a Nagy Szeder István-féle nagyszerű embereket börtönözték be, tették lehetetlenné, üldözték el, hogy nekik nem szolgáltatnak igazságot. Miközben a múlt zsarnokai közöttünk élnek, irányítanak bennünket, és például nem engedik, hogy megszülessen végre egy tisztességes „áldozattörvény”, amely az áldozatok jogait előrébb helyezi az ügynökök, besúgók, szt-tisztek jogainál.

Mert nem volt muszáj besúgónak lenni, ezt Nagy Szeder is tudta:
„Ezek mostmár mind köszöngetnek is. Én meg fogadom. Letagadni úgyse lehet ezeket a dolgokat. Mért kellett őneki elmenni ávósnak? Tudta, hogy mivel jár. Tudta, hogy kegyetlenül végre kell hajtani mindent, embereknek a százain, ezrein. Nem szabad kitenni magam annak, hogy ilyen helyzetbe jussak. Ha éhenhalással jár, akkor se szabad, hogy a másik ember halálát, tragédiáját előidézzem.”

A kiskunhalasi mérnök úr olyan ember volt, akire az egy csónakba szorult hajótöröttek az óceán közepén nyugodtan rábízhatják az élelem és a víz elosztását, mert tudhatják: inkább meghal, semmint hogy magának kedvezzen, vagy bárkit méltánytalanul előnyben részesítsen. Kérem az Olvasót, gondolkozzon el, hány ilyen embert ismer maga körül? És hányat országos szinten?

Azt hiszem eltart még egy ideig, míg hazamenet hazaérünk. Hogy otthonunk lehessen a communitasban.

Zelei Miklós: A halasi norma
GM&Társai Kiadó
203 oldal, 1790 Ft

Orosz István

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu