buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 22, csütörtök
Menyhért és Mirjam napja





















Évfordulók:
1920: Ray Bradbury születése (Waukegan)
1958: Roger Martin du Gard halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Tizenkét vers


2004.12.02

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

József Attila-emlékév lesz 2005-ben: április 11-én ünnepelhetjük századik születésnapját. Olyanok már alig élnek köztünk, akik ismerhették a fiatalon elhunyt művészt, a ma élő magyar lakosság zöme kötelező iskolai tananyagként találkozhatott vele, s válhatott verseinek hívévé vagy maradt közömbös a költészet iránt. Azért merek ilyen kategorikusan fogalmazni, mert nagyon nehéz még csak elképzelni is olyan verskedvelőt, akit nem ragadott meg ez az életmű vagy ennek legalább valamelyik vonulata.

József Attila lírájának társadalmi méretű befogadása már 1938-ban megkezdődött, tudományos vagy ismeretterjesztő célú feldolgozására sem kellett 1945-ig várni. Az ötvenes évek azonban nem különösebben kedveztek az alaposabb vizsgálódásnak, a bolsevik politika ezt a költészetet is megpróbálta kisajátítani. Voltaképpen csak a hatvanas évektől kezdve élénkülhetett meg a kutatás, s ebben úttörő szerepe volt Szabolcsi Miklósnak, aki a teljes pályát dolgozta fel monográfiasorozatban és Németh G. Bélának, aki a kései költészetet elemezte sokoldalúan tanulmányaiban. Aztán a hetvenes években színre lépett egy újabb tudósnemzedék, s ennek tagjai közül Tverdota György lett az, aki – most már egyértelműen látható – teljes pályáját József Attila munkásságának szenteli. Eddigi könyvei után a legújabb, a Tizenkét vers. A lehető legsemlegesebb, legtárgyiasabb könyvcím ez – látszólag. E mű tárgya ugyanis az Eszmélet, amely tizenkét, római számokkal jelölt elkülönült részre tagozódik, de egyetlen költeményként tartjuk számon. Tverdota Györgynek azonban az a határozott álláspontja, hogy az Eszmélet tizenkét részből álló versciklus. Korántsem tekinthető másodrendűnek ez a kérdés, eldöntése ugyanis jelentékenyen befolyásolhatja, módosíthatja e mű értelmezését.

Az Eszmélet a legnagyobb versek közé tartozik, s nemcsak szerzőjének életművében, nemcsak évszáza-dok magyar költészetében, hanem a világirodalomban is. Filozófiai költemény, egy világszemléletet fejez ki igencsak összetett módon, sokrétűen, s egyértelműen nem értelmezhetően.

Ez idáig erről az egyetlen versről – vagy ciklusról – két önálló könyv született, és egy terjedelmes könyvet is megtöltene a vele foglalkozó tanulmányok sora. Egymástól olykor lényegesen eltérő álláspontok fogalmazódnak meg az egészet, az egyes részleteket, olykor egyetlen képet vagy fogalmat tekintve is. Két évtizede már, hogy Tverdota György is írt egy alapos elemzést, s már ebben is azt állította, hogy ez a mű: ciklus. S volt még egy úttörő felfedezése. 1945 előtti elszórt megjegyzések után ő irányította rá a figyelmet arra, hogy Bergson filozófiája igen komoly hatással volt a költőre. Ennek révén ő tudta hitelesen értelmezni e mű címét, amely természetesen jóval több értelmű, mint e szó köznapi jelentése. Miként ez az új könyv megfogalmazza: „Bergson nyomán József Attila az eszméletet az intuíció és az értelem szintézise révén tett óriási szellemi erőfeszítésnek tekintette, a személyiség sorskérdéseinek tisztázására, az alkotó cselekvés előtt feltornyosult akadályok elhárítására, olykor állapotnak, amely legalábbis rokon az ihlet működésével.

Mivel a személyiség legnagyobb fokú koncentrációját követeli meg, csak pillanatokig tarthat, ritka ajándék, legalábbis nem jelent folyamatos szellemi tevékenységet.”

Bergson mellett komoly szereplője az elemzéseknek Freud, a meg nem hamisított Marx, Heidegger, a költőre ugyancsak érdemleges hatást gyakorló, a szocializmus korszakában sokáig feledésre ítélt Pauler Ákos, akinek József Attilára gyakorolt hatását ugyancsak Tverdota György tárta fel. Egy-egy fejezetben újszerű összefüggésekre derül fény például Epiktétosz, Marcus Aurelius művei kapcsán.

Jó ideje illik tudni, hogy József Attila gondolatrendszere, költői világképe igen sok elemből vált szervessé, ugyanakkor az állandó elemek mellett sok a változás érett korszakában is. Tverdota György könyve minden eddigi munkánál szemléletesebben mutatja meg egyetlen ciklus kapcsán ezt az összetettséget.

Ugyanez a sajátossága a költői korszakoknak is. Az életművet általában három szakaszra szokás tagolni: a pályakezdés a húszas évek végéig tartott, az érett líra ezután bontakozott ki, ezen belül az Eszmélet korszakhatárt jelöl, utána kezdődik a „kései” költészet korszaka. Az Eszmélet legújabb elemzése arról győzhet meg bennünket, hogy ez a mű nem lezárása a középső pályaszakasznak, de nem is kezdete a legutolsónak, hanem voltaképpen külön korszak, amely 1933 őszétől 1934 nyarának végéig tart, s amelynek lehetséges, hogy egyetlen alkotása éppen a zseniális Eszmélet.

A Tizenkét vers nem könnyű olvasmány. Igazi tudományos mű, amely mindazonáltal kézenfogja a nem szakember olvasót is: a könnyebben megérthető kérdések felől vezet el a konkrét szövegelemzésekig. E könyv szerzője, bár jó ismerője az ezredvég irodalomtudományi iskoláinak, nem törekszik csupán belterjes szövegelemzésre, mert úgy gondolja, hogy az Eszmélethez hasonló nagy művek esetében feltétlenül figyelembe kell venni minden hasznosnak bizonyuló szempontot. Így az életrajzot, a szerző más szövegeit, a vázlatokat, a nem lírai, a töredékes munkákat is. Tárgyalni kell az alkotó gondolkodásmódjának alakulástörténetét. Tverdota György meg van győződve arról, hogy helyes felismerésekhez jutott el, ám korántsem kategorikusan, vitát nem tűrően fogalmaz. E többszörösen polifon mű kapcsán különösen indokolt a kételyek, a bizonytalanságok belátása, a megengedő fogalmazásmód rendszeressége. E monográfia természetesen következetesen támaszkodik az eddigi szakirodalomra, de a velük való vitát csak akkor hangsúlyozza, ha gondolatmentéből lényegesen más álláspont következik. A Tizenkét vers műértelmezés-irodalmunk kiemelkedő és megkerülhetetlen alkotása. Ezután egy kevéssé – vagy nem is olyan kevéssé – másként kell József Attila életművére gondolnunk.

Tverdota György: Tizenkét vers
József Attila Eszmélet-ciklusának elemzése
Gondolat Kiadó
274 oldal, 2890 Ft

Vasy Géza

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu