buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 26, hétfo
Izsó napja





















Évfordulók:
1979: Mika Toimi Waltari halála (Helsinki)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Nem lehet nyugtunk


2004.12.02

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Halász Péter, a Lakatos Demeter Csángó Kulturális Egyesület titkára, emberöltőnél hosszabb ideje, 1966 óta kutatja a moldvai csángómagyarok műveltségét, politikai-társadalmi, kulturális helyzetét, emberi sorsát. Könyvének ajánlása: „Azoknak az írástudatlan csángó barátaimnak, akik helyett leírtam sorsuk tragédiáját.” Néprajzi tanulmányai Bokrétába kötögetem vala címmel (Európai Folklór Intézet, 2002) jelentek meg. Számos publicisztikai írást közölt a csángómagyarok művelődéséről, sorsáról, megalázó emberjogi helyzetéről, remek filmeket készített a Duna Televízióban.

A 490 oldalas könyvet ismertetve, csupán kagylóval meregetem a tengert. A nyitó fejezet címe: Etelköz, fontos, világos történeti összefoglalás. A fejezetcím ígérete a Moldva régi magyarsága és az Új könyvek a moldvai magyarokról című tanulmányokban teljesedik ki. Jeles elődökről kapunk képet, például Gegő Elek ferencrendi szerzetesről, aki a „Magyar Tudóstársaság” megbízásából járt Moldvában és elsők között hozott hírt az ottani magyarokról. A hajdan „jelentős magyar élet”-nek már a 17. század derekán csak az emléke élt: „szentegyházzal, pappal, tanítóval” rendelkező Vászló (Vaslui) magyar városkára, „a boldogabb múltra romok emlékeztetnek”. Lényeglátó ismertetést kapunk Mikecs László hatalmas könyvészeti anyagra, tudományos ismeretre építő, Csángók (1941) című művéről, Benda Kálmán Moldvai csángómagyar okmánytáráról. Az álmuk még magyar című fejezetben a moldvai csángók magyarságtudatáról lélektanilag is hiteles tanulságokat olvashatunk.

Halász Péter hírt ad Beke György Csángó Passió című művéről, a csángó beolvadás kálváriájának stációiról is. Különösen izgalmasak a hagyományt feltáró írásai, köztük a hagyományos műveltség szerepe a csángó identitásban, ember, természet és társadalom ökonómiájáról, a csángó épületekről szóló értekezések. Külön tudósítás szól az Érdi Bukovinai Székely Népdalkörről is.

A harmadik fejezetben, magas szakmai kompetenciával, egy készülőfélben lévő Csángó helytörténeti lexikonból nyolc csángó településre vonatkozó anyagot találunk. A szerző Főhajtás címen állít emléket jeles elődöknek: Petrás Incze János, Lakatos Demeter, Domokos Pál Péter („a csángók vándorapostola”), Benda Kálmán, Horváth Antal kanonok, Lükő Gábor, Berszán Lajos, Mirk László emlékének. A fejezet záródarabjában P. Jáki Teodóz Csángókról, igaz tudósítások című könyvét értékeli.

A közelmúlt reményt keltő változásairól adnak hírt az Új szelek fújnak a Szeret völgyében fejezet írásai. Igaz, az eredmények kicsik, mégis fontosak. A „mégis morál” géniuszának Az Ős Kajánból vett sorait idézik elénk ezek az írások: „Mit ér az ember, ha magyar?” és persze: „várjuk már, várjuk az új magyar csodákat”. Azt érezzük Halász Péter intenciói nyomán, hogy bár egyre többet megtudhat az olvasó, de mindez kevés: Domokos Pál Péter, Kallós Zoltán, Beke György, Jáki Sándor Teodóz, Ferenczes István és ügyszerető társaik nyomán tennünk is kell értük.

Például a hitbuzgóságban méltán dicséretes csángó papokat jogosan illeti kritikával a magyarság, a magyar nyelv és kultúra vonatkozásában, mert renegát szellemben irtották, tiltották — és tiltják és üldözik ma is – a magyar nyelv használatát nemcsak a liturgiában, hanem a népi vallásosságban: ünnep és hétköznap, virrasztásban és temetésen is. Még a pusztinai Szent István-templomban is tilos a magyar imádság és ének, pedig egyedül csak itt maradt meg a Szent király patrociniuma, lelki tulajdonjoga.

Halász Péter Moldvai utazásaim címen foglalja össze kutatásának tömör, bár szükségszerűen hiányos és vázlatos történetét; végül megadja a kötetben szereplő írások első megjelenésének filológiai adatait is. Abszolút igaza van: „Aki elolvassa a Nem lehet nyugtunk című kötetet, talán megsejt valamit abból a megalázó lelki állapotból, amiben a csángók élnek – évtizedek, vagy talán évszázadok óta. Aminek súlyát annál jobban szenvedik, minél inkább kötődnek magyarságukhoz….”

Talán jobban meg is értjük, például azt, hogy a jelenkorban elrománosodó Szabófalván miért így fogalmazta meg Lakatos Demeter a költői ars poeticáját: „Nem tudtam hodzs kültű ledni / El kell felejteni edni (…) Kereszed semmibe szípet, / Vigasztald versvel a nípet.” Duma István András, a Klézsén, a Tyúkszeren élő költő fohásza pedig imperatívusz: „Ha nem tü Kárpátok / Keté szakagyatok / Münköt Moldovába / Veszni ne hagyatok.”

Halász Péter nemcsak könyvekből tud nagyon sokat a moldvai csángómagyarok életéről, a jelenkorban félelmetesen süllyedő Atlantiszáról. Valóság- és önismeretünket hathatósan gyarapítja, kiváló szervezőképességével is tudatosítja az Európai Unióban a „kisebbségi” léthelyzetbe került magyarság számára létfontosságú tapasztalatokat.

Halász Péter: Nem lehet nyugtunk
Magyar Napló Kiadó
490 oldal, 3780 Ft

Cs. Varga István

Magyar Napló Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu