buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Einstein és a magyarok


2004.12.02

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Impozáns, nagyméretű kötetet tartunk a kezünkben. Ezen a majdnem hétszázötven oldalon Gazda István tudománytörténész témavezető a 20. század első felének, a relativitáselmélet úgyszólván első ötven évének tudományos és filozófiai, meg persze a magyar közélet irodalmi hagyatékából válogatott önmagukban is érthető szemelvények.

Alapkérdése, melyre az árnyalt választ a kötet soraiból lehet kiolvasni, a következő: hogyan válaszolt, reagált a magyar tudományosság a 20. század beköszöntekor, de kiváltképpen Einstein első dolgozatainak a fizikai megismerést forradalmasító elgondolásaira? Hogyan viszonyult a magyar tudomány az einsteini speciális és általános relativitáselmélethez? Milyen volt a szakmai fogadtatása az új elméletnek és hogyan reagált ezekre a tágabb szellemi élet (a „nagyközönség”) hazánkban?

Egy ilyen – lényegében meglehetősen elvont fizikai tárgyú – elmélet ügyében akár egyenesen meglepő is lehet, hogy a filozófusok és a nagyközönség milyen merészen kiszállt az elmélet egyelőre a szakmai körökben meglehetősen lassan emésztett kijelentéseinek olykor heves és félreértésektől hemzsegő tárgyalására. Talán az alkotó származása (zsidósága) és a 20. sz. első felében lábra kapó, sőt felerősödő cionizmus és az európai fasizmus ébredése okozhatta azt a körülményt, hogy a fejlődő fizika fontos lépése nagyobb ribilliót okozott a fizikán kívül, mint a fizikán belül (ahol azonos értelmű szelének fuvallatában sokan, fizikusok és nem fizikusok, filozófusok és más szakterület képviselői, történészek és írók érezték úgy, hogy meg kell nyilatkozniuk a relativitáselmélet ügyében.

A kötet tulajdonképpen megdöbbentően részletes és tartalmas válogatást ad a jellegzetes visszhangokból és ezeket az alábbi csoportokba rendezi:
1. A speciális relativitáselméletről c. részben a gondolatok magyar előfutárát, Palágyi Menyhértet mutatja be, majd a speciális elmélet magyar viszszhangját többek között Farkas Gyulát, Zemplén győzőt és Mikola Sándort idézi fel. 2. Az általános relativitáselmélet c. fejezetben Eötvös és Einstein kapcsolatát dokumentálja, majd az általános elmélet tudományos visszhangjának dokumentumait láthatjuk. 3. Következő részben a népszerűsítő relativitáselmélet-könyvek fogadtatásáról olvashatunk. 4. Mintegy 100 oldalnyi rész a magyar irodalom relativitáselméletet a bölcselet szemszögéből tárgyaló írásaiból szemezget. Ehhez csatlakozik az 5. rész, ami a magyar irodalmárok Einsteinről és a fizikájáról szóló megnyilatkozásait gyűjti egybe. A 6. rész a relativitás és a zsidóság címszava alatt részben a magyar eredetű Lenard Philipp Nobel-díjas fizikussal kapcsolatos több évtizedes vitát elemzi a cikkszemle (bemutatja, hogy Lenard később a fasizmussal kollaborálva hogyan használja fel Einstein zsidó származását arra, hogy a relativitáselméletet eltüntesse), részben pedig Einstein és a cionizmus kapcsolatát dokumentálja (mint Einstein világnéze-tének lényeges elemét). A 7. részben Einstein politikai hitvallásáról olvashatunk, részben „Hogyan látom a világot?” c. magyarul megjelent könyvének visszhangja alapján, továbbá az einsteini humanizmusról. A következő, a 8. fejezetben a fizikai kutatások magyarországi visszhangjáról és az Einstein körül fel-felbukkanó külföldön élő magyar tudósokról találunk szemelvényeket. A 9. fejezet az Einsteinnel és családjával készített magyar interjúkból ad válogatást. A záró fejezet az egykorú, Einsteinnel kapcsolatos újságcikkekből szemezget.

Az előbbi bekezdésünk a könyvszemle legunalmasabb, de mégiscsak szükséges része.

Ekkora „olvasókönyv” bemutatása, sajnos, nem nélkülözheti az ilyen felsorolást. Nélküle nem csodálkozhatnánk rá, hogy ekkora magyar irodalma van a relativitáselmélet-szerű tudományos alkotásnak az első 50 éve alatt! Igaz, ebben az irodalomban vannak értő, sőt egyetértő tudományos reakciók, de vannak – hogy mindjárt a másik végletbe csapjunk – tudománytalan, sőt áltudományos vagy éppen csak politikai kötődések is. A relativitás első évtizedeiben a nagy gondolat hiába öltött testet egy, az 1870 körül kibontakozó fizikai elmélet, a Maxwell-egyenletek elektrodinamikai alaptörvényeinek hatalmas technikai forradalmát, az elektromosság diadalútját elindító elméletéből. A nagy és új elvi megállapítás tiszta megfogalmazására ugyan többen is készültek, de a legvilágosabban Einsteinnek sikerült, 1905-ben.

Más kérdés az, hogy milyen alapon pont a relativitás szó ragadt az elméletre. Lehetséges, hogy mai tudásunk alapján talán másként is nevezhetnénk. S akkor feltehetnénk a történelmietlen kérdést: vajon a más néven futó elmélet eljutott volna-e olyan gyorsan akárcsak a fizikusok vagy elektromérnökök tudatáig? (Hogy az extra-nagy társadalmi visszhangot most ne is említsük!)

Tagadhatatlan, hogy nagy jelentőségű elmélet született 19805-ben a fizikában: a speciális relativitáselmélet. És akkor született, amikor az elektromágneses jelenségeken kívül csak a gravitáció volt ismert, a részecskék közül a proton (és a többi ion), az elektron és – éppen Einstein nyomán a foton. Ma pedig nem lenne elég hosszú a füzetlap, hogy felírjuk a részecskefajtákat, ezért inkább írjuk fel a kölcsönhatástípusokat! Einstein színrelépése az elektromágneses kölcsönhatásról (speciális elmélet) és a gravitációról (általános relativitáselmélet) szólt. A kötetben tárgyalt korszak végén már vagy két újabb: az erős kölcsönhatás (az „erős” magerők) és a gyenge kölcsönhatás (a „gyenge” magerők, a bétabomlásban meghatározó szerepet játszók). Milyen különös, hogy Einstein alkotásai átfogják az elektromágneses kölcsönhatást és a gravitációt, és csak úgy mellékesen jegyezzük ide, a fotonhipotézist, ami nélkül a fizika nagy fejezete a kvantumelmélet (kvantummechanika) nem alakult volna ki. (Hacsak másvalaki nem ismeri fel addigra a hiányzó elemet.)

A múlt évszázad első fele a fizikában a mikrovilág feltárásnak a tanúja volt. Mintegy 50 év kellett ahhoz, hogy az elektromosság diadalútja a helyes vágányra álljon: közben megszületett a kvantumelmélet (az atom külső héjának illetékes tudománya), de már ebben is több helyen észrevehetjük a relativisztikus gondolkodás elmélyülésének hatását (említettük Einstein fotonelméletét, a speciális elméletet), amely szép megkoronázást kapott Dirac-elmélettel az atomfizikában! De az igazi kiterebélyesedést mégis a következő, a második ötven esztendejében érte csak el a relativitáselmélet.

Visszakanyarodva Gazda István kötetére: csak az elismerés legmelegebb szavaival gratulálhatunk a gyűjtemény gondolatához és még inkább az első ötven év krónikáját bemutató kötethez! Reméljük, más olvasó is „áldozatul esik” a kötet megnézésének, úgy mint e sorok írója, s rabul ejti az a sok új benyomás, ami az ismert – és főleg ismeretlen – dokumentumok láttán éri.

Reméljük viszont, hogy Gazda István nem hagyja abba, hanem sort kerít a relativitáselmélet második ötven esztendejének dokumentálására! Bizonyára ugyanilyen érdekes, vagy talán még (és másképp) érdekesebb gyűjtemény lesz majd az eredmény, ahol a relativitáselmélet már nem politikai célpontul fog kínálkozni (annyira, mint az első ötven évben), hanem a kutatásnak az atomfizika és a kozmosz irányában egyaránt a spekulatív kutatás teljesítőképességét fogja bizonygatni.

Nem végezhetjük e sorokat anélkül, hogy a kötet megjelenésnek technikai kiviteléért az Akadémiai Kiadót és munkatársait meg ne dicsérnénk. Nem vitás, hogy egy ekkora mű megjelentetése a mai magyar könyvkiadás számára embert és céget próbáló feladat még akkor is, ha a kiadást az MTA Könyv- és Folyóirat kiadó Bizottsága és a Nemzeti Kulturális Alapprogram is támogatta.

Einstein és a magyarok
Szerk.: Gazda István
A Magyar tudománytörténeti Szemle Könyvtára
Akadémiai Kiadó
736 oldal, 4450 Ft

Abonyi Iván

Akadémiai Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu