buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Bartók Erdélyben, Romániában


2006.11.30

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az erdélyi Székely János írja egy helyütt, hogy fiatal éveinek szellemi környezetét – az ötvenes években – elemi módon határozta meg Bartók Béla szellemi jelenléte. Bartók vízválasztó volt nemzedékek és értékrendek között, egyként minősült botránykőnek és eszménynek, de senkit nem hagyott közömbösen a bartókiság. „Szenvedélyes hívők védelmezték őt, szenvedélyes ellentábor minősítette érthetetlennek, és senki sem volt, akinek pontos véleménye ne lett volna az ő zenéjéről. Pedig, ha jól meggondolom, ezt a zenét akkor, abban a környezetben jóformán senki sem ismerte még” – emlékezik Székely. Bartókiságot írtam, mert Bartók már puszta hírével, magatartásának és zenéjének a hírével is hatott, ismeretlenül is szenvedélyeket ébresztett. Világértelmezése alapvetően rendezte át gondolkodásunkat hagyományról és modernségről – ezt az eszmei átrendeződést fogalmazta meg Csoóri Sándor annak idején a bartóki modell fogalomkörében.

Bartók Béla azóta a helyére került az egyetemes zeneirodalomban, értelmezése körül nincsenek heves, indulatos viták. Ám, ahogy halálának és születésének évfordulós ünnepségei jelzik, mintha kevesebbek ügye lenne ma a bartóki életmű, miként egy ekkora zenei nagyság esetében elvárható lenne.

A zenei és eszmei életmű egyik kiváló értőjét, László Ferencet, a kolozsvári Zeneakadémia professzorát jó négy évtizede „tartja markában” Bartók, ahogy legújabb tanulmánykötetének címével is jelzi. Zenetörténészi pályája során László Ferenc csaknem harmadfélszáz írást szentelt Bartóknak, gondozta levelezésének közreadását, a Bartók Kritikai Összkiadás munkatársaként is tucatnyi magyar és román nyelvű Bartók könyvet szignált szerzőként, társszerzőként, szerkesztőként. Legújabb, Bartók markában című könyvét az utóbbi negyedszázadban írt dolgozataiból állította össze.

László Ferenc könyve nem csak zeneértőknek ajánlható, hanem mindenkinek, akit akár Bartók zenéje, akár szellemi útkeresése, akár szellemi öröksége érintett meg. Szaktanulmányok sorát olvashatjuk itt, azonban a zenetörténész különös gonddal ügyelt arra, hogy ne csak szakmabeliekhez szóljon, hiszen, ahogy vallja, Bartók mindannyiunk közös és kivételes kincse. Erdélyi zenetörténészként új könyvében is főleg Bartók bánsági, erdélyi és bukaresti kapcsolódási pontjait térképezi föl fontos részletek föltárásával, ír Bartók magyarságfogalmáról, a bartóki modellről, illetve a Bartók összkiadás munkatársaként szerzett tapasztalatairól.

Részletesebben szól Bartók erdélyi gyűjtéseiről, s a kultikus Cantata profana című román kolinda földolgozásról. Megrendítő tanulsággal szolgáló írásban számol be Bartók 1914-es Maros megyei gyűjtőútjáról. Bartók ekkor talál rá a Görgényi-havasok színromán falvaiban, Idecsfalván és Felsőorosziban a szarvassá változott fiúk alapénekeire. S ekkor jut el a mi számunkra már baljóslatúan hangzó két szomszédos román faluba, Libánfalvára és Görgényhodákra. Emlékezetes, a 89-es forradalom után éppen ezekből a falvakból, a Cantata profana forrásvidékéről vitték különbuszokkal Marosvásárhelyre a magyarok ellen a megtévesztett és föltüzelt parasztokat, hogy fejszékkel, botokkal védjék meg a románságot. „Ó Libánfalva és Hodák! – kiáltott fel levelében Bartók – Mi szép emlékek! Elcsapott jegyző helyett ideiglenesen egy magyar »úriember« jegyzősködik, aki… magyar stílusban képzelte el a gyűjtést; felrendelik az embereket, megparancsolják, hogy énekeljenek, hajdút és egyéb kényszereszközöket nem kímélnek! Ettől eltekintve csak magyarul tud és folyton magyarul és magyarosan nógatta az oláh atyafiakat – a legnagyobb komolysággal; azok persze egy árva szót sem értettek a beszédéből.” „Milyen magyarságképet örökíthettek fiaikra és unokáikra azok a görgényi román parasztok, akikkel találkozott?” – kérdezi fájdalommal László Ferenc.

Trianon után Bartók Erdélyben már nem gyűjthetett – eléggé soha nem becsülhető nagyságát jelzi, hogy képes volt a rettenetes tudathasadásos állapoton fölülemelkedni, és minden keserű tapasztalata ellenére fölismerni és következetesen hirdetni – Adyval, Németh Lászlóval együtt – a Duna-menti népek tejtestvériségét.

László Ferenc: Bartók markában
Polis Kiadó, Kolozsvár, 2006
275 oldal, ármegjeleölés nélkül

Pécsi Györgyi
felelős szerkesztő

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu