buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Három darab élet


2006.11.30

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A három dramolett alcímmel-műfajjelzéssel ellátott újdonság „a hátsó fülön” arról tájékoztat, hogy Esterházy Péternek eddig két drámakötete látott napvilágot. Az, amelyet kezünkben tartunk, s korábban, 1994-ben a Búcsúszimfónia. De hát nem dráma volt-e 1984-ben a Daisy, ez a librettó, illetve opera semiseria egy felvonásban? Két évvel később a Bevezetés a szépirodalomba anyaga sem nélkülözte: az ugyancsak Daisy című rövidtörténettel szemközt, oldalpárokra tördelve helyezkedett el. Mindezt azért szükséges előre bocsátani, mert az író nevéhez legkevésbé a drámai műnemet szokás társítani. Regény, kisregény, elbeszélés, esszé, írás, kommentár, előadás, glossza – igen; színmű – kevéssé.

A Rubens alig száz oldala (három darab) hosszabb szünet után ismét a drámanemírási szándék feloldása. Az irányok nemigen változtak az előzményekhez képest. Mindhárom szöveg – a Legyünk együtt gazdagok, az Affolter, Meyer, Beil, valamint a Rubens és a nemeuklideszi asszonyok – főleg a zenei szervezettségben keres támaszt. A lépcsőzetesen épített gyűjtemény nyitánya kamaraopera-monológ. Folytatása háromszereplős opera semiseria, vagy – Nádas Péterre és a Színtér drámáira gondolva – comedia perpetua. Betetőzése a csillagjelekkel elválasztott tételekből álló (újra apa-és búcsútematikájú) Rubens-szimfónia.

A muzikalitás a textusokból, párbeszédekből, kompozícióból árad, de konkrétumban is megszólal. A (Don Juan, avagy a boldog család) alcímű „második tételt” (mert a sorozatot táguló egységként is lehet értelmezni) „Salzburgban mutatták be 2005 májusában, több más »Don Juan-szöveggel« és Mozart-zenével együtt”. Thomas Bernhard Ritter, Dene, Voss című (három híres színművészt megnevező) drámájára utal a címszerkezet. Therese Affolter (1951), Hermann Beil (1941) és Markus Meyer (Meyer sok van, őt keresse ki más az internetről) voltak a színre vivők, a neves dramaturg Beil a megrendelő, a Mozart-zenék egyike meg nyilván a Don Giovanni.

A zeneiség, a nyelvzene inkább drámaszemlélet és költői grammatika eredménye. „Az opera egy darab élet – vélte a Daisy Esterházyja. – […] Sokkal inkább, mint bármely műfajnak: a nagyközönséghez kell szólnia, nem pedig a kiválasztottak kicsiny rétegéhez.” Ezen célkitűzésnek a Legyünk együtt gazdagok publicisztikus fordulataival, a médiát kipécéző iróniájával, az általános pénzsóvárság ellen fordított okos cinizmusával tesz eleget. A második mű az anya/apa/fiú hármasával, férj és feleség párbajával, a széles körben visszhangzó Don Juan-motivikával, élet és színház keverésével szintén közérthető. Ki nem anya, apa, gyermek, feleség, férj? Ki nem színésze életének? A kötetcímadó szöveg is az apa-fiú relációban festi fel magát, ám ezt már nagy bátorság lenne közérthetőnek nevezni (első blikkre) – ha csak nem az éppen elégszer reprodukált és itt éppen elégszer felemlegetett rubensi tomporok okán: „Mondjon komolyabbat egy női seggnél”.

A Búcsúszimfónia a mondatokról való „kis fontoskodással” maradt minta. „…sok a töredékmondat, ezek többször úgynevezett (én nevezem úgy) emeletes mondatok, / olyan / olyan mintha / olyan mintha többször / nekifutnánk (mintha most fogalmaznánk), ami a félreértelmezéseknek tág lehetőségét adja, elvileg azért, hogy rátaláljunk egyre. Többnyire későn” – állt a bevezető eligazításában. Hasonló szerkezetek, mondattestek főként a Rubens dialógusait ékesítik most. Egy példa (nem sajtóhibával, hanem pompás „angol bejátszással”): „Nekem a halál túl komoly / Túl sok / Tú maccs / Túl komoly”. A második és harmadik darabnak a tipográfiai képe is elárulja, hogy (majdnem) teljes egészükben versként/versszerűen generálják magukat.

A legvékonyabb mű az első. A menedzser, a kapitalista – a beszélő – részben gúnyt űz a kérdéseiből („Hol a szolidaritás, hol a felebaráti szeretet, hol a francia hármas jelszóból a fraternité?”), részben változatos módon leckézteti a magyarokat. A Magyarország-Románia-Hong-kong azonosítású földrajz fonákjukra fordítja a kijelentéseket. „Puskás Ferenc, a hongkongi csodacsatár” 1954-es berni gólja (világbajnoki döntő) ebben a kontextusban „teljesen szabályos gól” – „de nem adták meg”. A beszélőnek a magnó ki- és bekapcsolásával űzött játéka, színésszé változása, végső zokogása egyes becketti mikrodrámákat idéz. A Legyünk együtt gazdagok egy kicsit unalmas. Vagy a banánt unjuk? Elaludni nem kell rajta. Ha mégis: amíg ön alszik, a dramolett dolgozik.

Jóval nagyobb horderejű alkotás az Affolter, Meyer, Beil. A Búcsúszimfóniában bevált, hogy maga a darab/az előadás voltaképp próbafolyamat. A három salzburgi játszó kemény rendelkezőpróba részese. Affolter „a rendező és anya és feleség”. Elsősorban Beil („a férje és Don Juan és Hermann Beil”) bőrére megy a dolog. A szeret – nem szeret donhuánilag feltett-megfelelt-választalan kérdései Meyeren („a fia” Affolternek) csapódnak le. Az elcsúszó pozíciók erős feszültségek keltésére alkalmasak. Affolter anya és rendező; Beil nem apa és nem színész. Neve szerint azonban Beil az önazonos: Hermann Beil. Azt játssza – ő, aki „nem színész” – hogy ő: ő. A rengeteg műveltségi, nyelvi, bölcseleti és egyéb utalás között csak Don Juan lehet kalauz, cicerone, lélekvezető. Vagy ő sem? Az értelmezés még több irányba feszíthető, ha a színmű leválik az Affolter, Meyer, Beil hármasról (bár már eredetileg is le van válva róluk!). A felkérésre írt drámácska váratlanul mélyen belenő Esterházy Péter apa- és anyakönyveibe.

A kötet egyértelműen legjelentősebb drámája a Rubens és a nemeuklideszi aszszonyok. Új magyar dráma, nem a megszokott dramaturgiával. Nehéz lesz színházi formanyelvet találni hozzá idehaza. Salzburgban sem lenne könnyű. Pieter Pauwel Rubens (1577–1640) festő és Kurt Gödel (1906–1978) matematikus egy színpadon? Azzal az aurával, amely Rubensnek van, s azzal, amely Gödelnek nincs? Vagy ma Rubens lenne a „rossz piktor” és a Richelieu-nek engedő, munkásságában megalkuvó lángelme, akinek darabbeli fia is leírja? S Gödel, az „eldönthetetlenségi elmélet” atyja a zseni, aki száguld előre a népszerűségi (és a félreértettségi) listán? Gödel „eldönthetetlenségei” és Esterházy (a kiugrott matematikus!) „félreértelmezhetőségei” poétikailag nem esnek messze egymástól.

A nagyszabású élőképből kiesegető, egymás után egy csomószor meghaló Rubens, a helyét Albertnek (Rubens fiának) átadó festősegéd, az Angyal, a kétséges kilétű Bacchus, Helene (megint egy diszharmón feleség) és a „Rubens-alakok” feladják a leckét. Imákat és káromkodásokat vagdalnak egymás fejéhez a szereplők. Alig néhány alak, s mégis pszichológusok seregét kellene rájuk szabadítani – olyannyira nem szabadok. A megélt halál, az ezernyi áthallás, a nemeuklideszi jelző rejtelmessége szítja az érzést: nagyszabású intellektuális tivornya részesei vagyunk. A ringben a művészet (Rubens) és a tudomány (Gödel). Mire mennek egymással? Kettős k. o.? Teremtés, keresztről levétel, Bern/1954, 1956 október, rekurzív függvények, seggek – egy zsákban, egy (világnyi) vásznon? „Aggódószínház / aggódódramaturgia / aggódnak hogy nem értik / Eukleidész / nem értik / nemeuklidesz / nem értik / Egyszerű / ha én értem / te is érted / és én értem / Aggódóművészet / Proszit.”

Ne állítsuk, hogy máris értjük. Megnyugtató, hogy a vége az, ami egyedül lehet: „Zene / csönd.”

Esterházy Péter: Rubens és a nemeuklideszi asszonyok
Magvető Kiadó
113 oldal, kötve 1990 Ft

Tarján Tamás

Magvető Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu