buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Lehúz és felemel – de inkább lehúz


2006.11.30

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Térey János poétikai időgépet konstruált. Miközben a kortárs magyar lírában forgalomban lévő ízlésirányokat (nem kizárólagosan, de meghatározó módon) továbbra is a hétköznapiság felé tolt tematika és megszólalásmód jellemzi (lecsupaszított tárgyiasság, roncsolt nyelv és csonkolt esztétikai kódok hangsúlyos megjelenítése, a kultúrhistóriai beágyazottság elutasítása, a metafizikai kötések és a klasszikus költői szerepek kerülése, stb.), Térey versbeszédét hosszú ideje, és most már mindent elborítóan a drámai intonáció, a mai léthelyzetekre ráírt archaikus pátosz, a klasszicizáló képalkotás, az antik hagyományban megtalált én-szerepek és műfaji preferenciák paraméterezik. Ez a líra (talán csak megjátszottan, mégis) kilép az irodalomtörténeti fejlődésből, megtagadja kortársi környezetét, visszahelyezi önmagát abba a diskurzusba, amelyben a korai Radnóti, Tóth Árpád, Jékely Zoltán költészete adja az értelmezési keretet az emelkedett hangú megszólalásokhoz. Az Ultra című kötet ennek a művészi törekvésnek az eredményét adja az olvasó kezébe. És még valamit. Nem kézbe, de elmébe és lélekbe a megrázó tapasztalatot, hogy az időutazás – fájdalmas.

A gyűjtemény (öt ciklusba rendezett) darabjai versészeti bravúrok sorozataként jelennek meg, a formai-technikai repertoár az olasz szonettől (nem a petrarcai, hanem az ősibb rímképlettel, Bróm) a szekularizált ódán (Fagy, Öröm), a Paulus-ból ismerős stanzákon (Árvízi stanzák), az episztolán („Igen, hiszünk a tündérekben”), a nyugtalanságot árasztó (!) idillen (Tizenöt éve Zugló) át egészen a klasszikus zene négytételes szonáta-formájának költészeti projekciójáig (A lipótvárosi teher) terjed. És a felsorolás korántsem teljes. A szövegek tematizáltságát árnyaló kultúrtörténeti gyökérzet pedig ennél is szerteágazóbb, ráadásul sok helyen rejtvényként kódolt. A Mint kémnek lenni Estorilban című vers talán Horthy Miklós utolsó napjait eleveníti meg, a Halál a Ramblán címűben (a Gaudí tervezte barcelonai sétálóutca szobrait megidézve) Salman Rushdie szürreális halálmitológiáját vélem felfedezni. De nem biztos, hogy tényleg így. Nem tudható. A Faust-mítosz újrajátszása („Doktor Faustus panaszolkodása”), a komor germán mondakör mint a fojtott agresszió megjelenítője (Siegfried rajnai utazása), a Hadrianus-szerep felvételével az aranykor kívánásának megfogalmazása (Hadrianus redivivus) – ezek nyilvánvalóbb kötések. Egyébként, az igazán trükkös utalásokat valószínűleg meg sem láttam, legalábbis sok helyen maradt az az érzésem, hogy lennie kell még egy tágabb értelmezési keretnek, mert a mondatoknak így magukban semmi értelmük nincs.

És itt az Ultrától kapott legerősebb élmény. A csalódás. Nyomaszt, eltompít, összezavar ez a kötet. A Térerő (1998) utáni Térey-líra nagyon nehezen befogadható. Nem értékelés ez, csak rögzítem (de rögzítem, mert a könyv köré épülő egyre gazdagabb recepcióból bosszantóan hiányoznak az erre irányuló meglátások): a mester korai költészetéből forradalmi erő áradt, a lelemény és az arrogancia távlatokat nyitott, annak ígéretét, hogy a Térey-poétika valami olyan, ami átértelmezi a költészetről addig gondoltakat, ami képes elsöpörni minden korábbit. Nem söpörte el, persze, de nem baj, nem ez számít. Hanem az óriási töltés, a versszövet belső tüzében a potencia, hogy benne akár az elsöprés is – megtehetné. Térey János költészetében artikulálódott a szelídíthetetlen szépség. Onnan nézve (tehát nem felejtve) csalódás az Ultra. Ösztönből, emberből kevés, hiába a szinte befoghatatlan szakmai kvalitás. A maximálisan kidolgozott, archaizáló versmondatok és a mai köznyelvi regiszterek egymásba játszatása körülményessé, helyenként (számomra) követhetetlenné teszi ezt a líranyelvet, rontja a szöveg üzenetátvivő erejét, és (ami ennél is elkeserítőbb) megöli a Térerő előtti Térey-költészet szikrázó élményszerűségét. Nem jön át. Alig. Egy-egy helyen csak. Azt a meggyőződést alakíthatja ki az olvasóban, hogy a még mindig fiatal Térey költőként megöregedett – nem érzi a rock and rollt. Már nem.

Értem én, persze, látom a bölcseleti-poétikai tételezettséget. Hogy a felsőbbrendű dikcióval, a drámai hanggal és az irtózatós allúzió-szövevénnyel Térey János a ma divatos (értékvesztett) köz- és versbeszédek ellenvilágát teremti meg. Értem az önparancsot, hogy a költészet több a kocsmai ötleteknél, hogy a vers nem silányulhat kurvapecérek énekévé. Tétje, egyben létértelme a nyelvi és gondolati minőség.

És mégis kevés, ha nem tud felrázni, mert csak lexikonnal érthető, mert nem küzd az olvasóért, mert sok helyen élettelen, professzionális okoskodás. Pedig tudja a költő most is, kiderül, hogy tudja, A hét hazugság című versben ott a régi Térey, az a mindent elsöprő erő, fojtott vágyak, meghasonulás, agresszió és keserűség, a lehetetlen boldogság akarása. Létezik. Egy műben.

Igen, ez adja az Ultra valódi drámaiságát, izgalmasságát: a szövegeken átütő szellemi nagyság és a koncepcióból ordító szerzői tévedés. A kettő együtt. Térey János progresszióként, a megtalált útként éli meg a tévutat, a fájdalmas időutazást. A recepció pedig elismerően bólogat. És még az is lehet, hogy igazuk van a méltatóknak. Talán csak az olvasat hibája az értetlenség, és rejtett sznobizmus a rosszallás. Ami van. Mert a kötet nehezen mozdul, mint minden, ami súlyos és öreg. Mert Téreyt jóllakottnak érzem. És mert nem tudom törölni az elvárást. Hogy a költő legyen éhes.

Térey János: Ultra. Új versek, 2002–2006
Magvető Kiadó, 2006
148 oldal, 1990 Ft

Szabó Tibor

Magvető Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu